Amerikai konzervatív szerzők: nem szabad Ukrajnát felvenni a NATO-ba

2022. február 7. 9:31
A neokon héják az amerikai Republikánus Párt megújulásának útjában állnak három neves jobboldali szerző szerint, akik úgy látják, Bidenéknek újra kellene gondolnia az ukrán helyzetet.

Az Egyesült Államok liberális terjeszkedő politikája és az azt elfogadó neokonzervatívok ellen írt cikket a New York Timesban három vezető konzervatív szerző, Sohrab Ahmari, Patrick Deneen és Gladden Pappin – mindhárman jártak hazánkban az MCC vendégeként, Gladden Pappin ma is vendégkutató Budapesten. Szerintük a neokon héjják az új Republikánus Párt kialakulásának útjában állnak.

Sohrab Ahrami iráni származású amerikai konzervatív publicista négy kötet szerzője és a Franciscan University vendégoktatója. Vele készült interjúnkat itt olvashatja: Brüsszel és Washington őrült meg, nem Budapest. Patrick Deneen, a Notre Dame University világhírű politológia professzora, A liberalizmus kudarca című kötet szerzője többször járt nálunk, 2019-ben A liberalizmust saját sikere viszi a sírba címmel, 2021-ben Az EU nem alakíthatja át a tagállamok hagyományos kultúráját címmel beszélgettünk vele. Gladden Pappin, a University of Dallas professzora, a Mathias Corvinus Collegium vendégoktatója 2021 szeptemberében Ma Magyarország a konzervatív politikák laboratóriuma címmel nyilatkozott nekünk, 2021 januárjában pedig amerikai politikáról és a magyar családpolitika mintaszerűségéről beszélt.

Az amerikai jobboldal Donald Trump fellépése óta legalább két részre szakadt: a Bush elnökségéig meghatározó neokonzervatív vonal mellé felzárkózott egy patriótább, protekcionistább új jobboldal, sőt egyes megállapítások szerint van egy harmadik, a hagyományos nyugati konzervativizmust követő iskola is. A három szerző az utóbbihoz tartozik. Hozzátartozik mindehhez, hogy Donald Trump az egyik legbékésebb külpolitikát folytató elnök volt, száz éve a legkevesebbet háborúzott, és a kölcsönös elismerés pragmatizmusára alapozta külpolitikáját.

Joe Biden és külügyminisztere, Antony Blinken viszont kitartanak az ideológiai konfliktusvállalások mellett.

Hazánk legjobban akkor érezte, milyen a liberális ideológiai expanzionista külpolitika, amikor Obama elnöksége és Biden alelnöksége idején jó ideig nem volt nagykövet Budapesten, ám a nagykövetség ügyvivője, André Goodfriend rendszeresen beavatkozott a magyar politikába, Hillary Clinton külügyminiszter pedig többek közt az LMBTQ-érdekek védelmét tekintette az amerikai diplomácia egyik fő feladatának.

Mint írják: a második világháború óta egy nagy ellentmondás uralja az amerikai Republikánus Pártot, mégpedig az, hogy elfogadta a liberális expanzionista politikát, ami George W. Bush politikájában teljesedett ki, ráadásul idővel ezt kezdték el konzervatívnak nevezni, pedig ennek fő képviselői Woodrow Wilson és John F. Kennedy voltak. Ráadásul mindeközben a republikánusok nem szívelhetik a liberális kulturális imperalizmust, a woke-eszmék terjesztését Amerikában belül és kívül, ami lényegében ugyanaz.

Azaz „ellenzik a liberális imperializmust az Egyesült Államokban – a progresszív elképzelések agresszív áterőltetését, amit gyakran támogatnak a nagy cégek is –, eközben viszont továbbra is támogatják ugyanennek a rendnek a terjesztését a világ széléig.” 

A szerzők szerint

a republikánusoknak egyértelműen szakítania kell a „neo-neokonzervatív” politikával,

és a belpolitikára, a belső virágzás elősegítésére kell összpontosítaniuk. Nem „kereszteshadjárat-nemzetnek” kell lennie Amerikának, ami liberális elképzeléseket és demokráciát terjeszt, hanem „példamutató köztársaságnak”. Emellett véget kell vetni a „könyörtelen piaci ideológia” uralmának a jobboldalon, mivel az „kulturális szabadossághoz” vezet, valamint a családi értékek és a hagyományok eltűnéséhez – magyarán a szabadpiaci gondolkodás elsősége és kizárólagossága a konzervatívok közt a konzervativizmus aláásása. Ezt mutatja, hogy „a woke-kapitalizmus is a piacorientált gazdasági gondolkodás és a liberális arrogancia mérgező keveréke”.

Ha állandóan az oroszokat és a kínaiakat támadják, akkor az destabilizációs hatással bírhat – figyelmeztetnek a szerzők. Ők ezért azt javasolják,

Amerika fogja vissza magát Ukrajna kapcsán, és deklarálja, hogy nem kívánja felvenni az országot a NATO-ba.

Emellett megjegyzik, hogy minden ellentét ellenére Kínával is meg kell találni az együttműködés kereteit, hiszen civilizációs nagyhatalomról van szó.

Nyitófotó: Biden és Blinken (Fotó: MTI/EPA/Jim Lo Scalzo)

Összesen 25 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés