Látványosan ki akarta spórolni a szamárlétrát, egyből be akart robbanni.
„A PAPIFRANKÓ margójára
Sem nem tisztem, sem nem tölt el örömmel, hogy egy másik paptestvérről írjak, de Hodász Andris atya médiaszereplése olyan nagy hatást gyakorol ma sokakra, hogy talán az engem olvasók számára hasznos, ha leirom, hogyan látom a jelenséget.
Hodász András atyát látásból ismerem, személyesen nem volt vele sohasem kapcsolatom. Igy magánemberként nem ismerem őt. Sőt, itt nem is erről szeretnék írni, hanem arról ami szerepléseiből a hozzám hasonló médiafogyasztó számára lecsapódhatott.
András atya éppen csak befejezte a teológiai tanulmányait, amikor néhány évvel a szentelése után, gyakorlatilag minimális papi, lelkipásztori tapasztalattal kezdte el médiaszereplését.
Mint minden hivatásnak, a papi hivatásnak is megvan a saját szamárlétrája, amit nem lehet letölteni az internetről és nem lehet elintézni egy vizsgával, hanem idővel, türelemmel, kitartással végig kell járni.
Igy egy papnak kell legalább 10 év, amig ténylegesen lesz saját mondanivalója, tanúságtétele, »saját hangja«. Addig gyakorlatilag csak azt ismételgeti amit a szemináriumban, a teológián megtanult, okos könyvekből kiolvasott (persze ez is fontos!), de nincsen mögötte igazi lelki mélység, átélés, hitelesség, hiányzik a szavak ereje.
András atya látványosan ki akarta spórolni ezt a sivatagot, az évtizedes papi, lelkipásztori tapasztalatszerzés szamárlétráját, hanem ehelyett rögtön be akart robbanni a tömegkommunikációs eszközök erejével.
Azt hívjuk celebnek, akit a média ereje emel fel, a média alakítja ki arculatát, karakterét, és ennek megfelelően tálalja a nagyközönségnek, »adja el«, valós - vagy legalábbis a tálalás volumenével aranyos – emberi teljesítmény nélkül. Az András atya körüli média ezen elég szorgosan munkálkodott: csatorna a legnagyobb video-megosztón, profilok a legkedveltebb közösségi oldalakon. Sőt, még »rajzfilm-figurát« is gyártottak, hogy jobban »eladják« a nagyérdeműnek. Ezzel ő gyakorlatilag termékké vált, mint egykoron Tibi atya.”
Nyitókép: YouTube
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Még a végén árnyalódna a „mindenki azt mérte, hogy” közhangulat.
1969-ben megkérdezték egy Vietnámban szolgáló amerikai katonától, hogy mit üzen az ötven évvel később élő amerikaiaknak.
Hogy kik? Hát a Z-generáció. Azok, akik eltörölnék a múltunkat, a hagyományainkat, a történelmünket, az irodalmunkat, eltörölnének mindent.
Az sem derült ki, hogy a visszaküldöttek között mennyi az „anyázás”? Vagy mennyi a pornograf rajzokkal díszített?
Csernij 46 éves korában katonai kiképzésen vesztette életét.
A fitneszguru nem ért egyet a Tisza által tervezett SZJA-emeléssel.
Elképesztő mértékben csökken a benzin ára a hétvégén.
Folyamatban van a büntetőeljárás.
