Itt a kampány. És itt ez az ellenzék, immáron egyesülve, összeállva, mint a fagyott kutyagumi.
„Ennek az ellenzéknek nincsen semmi mondanivalója. Szellemi képességeik az O1G magasságáig tudják repíteni őket, a vezetőjük pedig (a »kapitány«) csupa hülyeséget beszél. És mindent megtámad, amiben a magyar társadalomban konszenzus van.
Tényleg olyan, mint Queeg korvettkapitány Herman Wouk remekművében, a Zendülés a Caine hadihajóban.
Igen, amikor Queeg megérkezik a koszos, mocskos és fegyelmezetlen aknakeresőre, haladéktalanul nekilát rendet rakni. Igen, egyszerűen leváltja a régi parancsnok által bevezetett rendet és állapotokat. (Az ellenzékét...)
Queeg nagyon szereti a fegyelmet. Így aztán oly’ sokáig és annyira alaposan fegyelmez egy hanyagul öltözött matrózt, ameddig a hajója körbe-körbe haladva elvágja saját vontatókötelét.
Mindezért természetesen a tisztjeit és a legénységét teszi felelőssé. (Majdhogynem árulóknak bélyegzi őket...)
Queeg legnagyobb ügye az eltűnt öt szem földieper. Ebben a »példátlan botrányban« elemében érzi magát, és mindent megtesz, hogy a »bűnösöket« kézre kerítse. Meztelenre vetkőzteti a teljes legénységet, átvizsgálja a ruházatukat, begyűjtet a hajón minden kulcsot, mániákusan hallgat ki mindenkit, közben teljesen nyilvánvaló, hogy az öt szem maradék epret a felszolgálók ették meg. (Vita mindenkivel és bárkivel – a semmiről...)
Máskor pedig az egyenlítő mentén, a trópusi forróságban elzáratja a vizet a hajón, így büntetve legénységét.
Queeg -magától értetődik!- mindeközben semmit sem ért a hajózáshoz, viszont betegesen gyáva. Nem meri megközelíteni az ellenséges partot, helyette a nyílt tenger felé menekül. Nem siet a tűz alá vett másik hajó segítségére, hanem megint csak elmenekül.
Beteges gyávaságát pedig túlmozgásos hiperaktivitással és szűnni nem akaró pótcselekvésekkel leplezi.”
Nyitókép: Ficsor Márton
A Lengyelországban bevált forgatókönyv mentén ültetnének miniszterelnököt a magyarok nyakába. Ráadásul a kiszemelt politikust az elemzők szerint finoman szólva is „sakkban tudják tartani”.
Még a végén árnyalódna a „mindenki azt mérte, hogy” közhangulat.
Magyar Péterék még mindig tagadják, pedig egyre nyilvánvalóbbnak tűnik, hogy brutális megszorítócsomaggal készülnek a választásra. Az európai Unió elitjének megfelelő adóemelés minden magyar ember életét megnehezítené. Az önét is, bárkire tervez szavazni jövőre.
Nagy Ervin az „unalmas” Bajnai-korszakot siratja, azt az időszakot, amikor családok százezrei szenvedtek megszorításoktól. Jövőre Magyar Péterrel ugyanez térne vissza.
Az ellenzék pedig mit művel? Visszataszító módon kufárkodik a nehéz helyzetben elő intézetis gyermekekkel.
1969-ben megkérdezték egy Vietnámban szolgáló amerikai katonától, hogy mit üzen az ötven évvel később élő amerikaiaknak.
Kiszivárgott hangfelvételek mutatják meg Nagy Ervin valódi politikai világát: nosztalgia a 2009-es megszorítások után, baloldali álmok és vágyakozás egy generáció kihalása után.
A Nézőpont Intézet vezetője szerint a Tisza Párt elnökének viselkedése méltatlan még egy önjelölt kormányfőhöz is.
