A tény az, hogy a Magyarságkutató Intézetnek sikerült az, ami másoknak nem.
„A tény az, hogy a Magyarságkutató Intézetnek sikerült az, ami másoknak nem. Mi sikeresen mintát vettünk a győri Szent László hermában található Szent László király koponyaereklyéből, míg mások ezt a szintet nem tudták megugrani, sőt könyvben publikálták, hogy az ereklye alkalmatlan mintavételre, vagyis abból nem nyerhető ki értékelhető DNS. Nos, örömmel jelentem ki, hogy az ereklye archeogenetikai vizsgálatra alkalmas mennyiségű DNS-t tartalmaz.
Láthatjuk, hogy megfelelő archeogenetikai szaktudással, amivel kollégáim rendelkeznek, igenis kinyerhető a génállomány. Ezzel a tudományos lépéssel egy korábban sikertelennek és lezártnak tekintett nemzeti horderejű kérdést nyitottunk újra, és végezzük el a feladatot úgy, ahogy azt kell: a legmagasabb tudományos fokon. Mert ma itthon erre egyedül a Magyarságkutató Intézet képes. Nem először mondom el azt a jó hírt, hogy a harvardi és lipcsei laborok után a Magyarságkutató Intézet szegedi laboratóriuma – a Szegedi Tudományegyetemmel együttműködésben kiépítve – a világ legfejlettebb laborjai között van az archeogenetika tudományterületén. Erre nyugodtan lehetünk büszkék. A verseny nagy, de megálljuk a helyünket. A kormány nemcsak azt ismerte fel, hogy a mai magyarság megmaradásának egyik záloga a nemzeti öntudat visszaépítése, ami az elmúlt kétszáz évben ismert okok miatt megkopott, hanem ennek előfeltétele a Magyarságkutató Intézet által végzett tudományos, szellemi munka, amit hónapról hónapra leteszünk az asztalra. A politika megteremti a hardvert, mi pedig a szoftvert.
– Ez itt miképpen értelmezendő?
– A Szent László király koponyaereklye-vizsgálatának legfontosabb hozadéka legalább háromféleképpen foglalható össze. Az első, maga a tudományos igazolás lehetősége, hogy a koponya valóban Szent Lászlóé-e. Amennyiben igen, az a további Turul-dinasztia kutatásban is nagy segítséget jelent, mert III. Béla után így újabb, a dinasztiához tartozó uralkodót azonosíthatunk, amely a családfában újabb leszármazók és felmenők azonosításához járulhat hozzá. Egy másik nemzeti hatással bíró eredmény lehet, ha az uralkodó azonosítása megtörténik, hogy a magyar nép lélekben megerősödve imádkozhat Szent Lászlóhoz, például Győrben földi maradványa előtt. Sokkal nagyobb szakrális, élő hatása van Szent Lászlónak, mint azt ma gondoljuk.
– Az Árpád-házi királyok származásával kapcsolatos vizsgálatok kezdetét III. Béla királyunk DNS-ének azonosítását, először Kásler Miklós professzor úr, az emberi erőforrások minisztere vetette fel, aki mellé támogatólag odaállt Erdő Péter bíboros is. Miért volt fontos a kutatás kezdetén ez az összefogás?
– Hadd egészítsem ki még egy névvel a névsort. Pintér Sándor belügyminiszter úr is a kutatás támogatói között szerepel. Kásler Miklós miniszter úr a 2010-es évek első felében az Országos Onkológiai Intézet főigazgatójaként kezdte meg a Turul-dinasztia (ismertebb nevén az Árpád-ház) genetikai kutatását. Elismertségének, hosszú évtizedes személyes, jó kapcsolatainak köszönhetően Erdő Péter bíboros úr fővédnöke lett a kutatásnak, és Pintér Sándor belügyminiszter úr adta azt a húszmillió forintos támogatást, amelyből a kutatás megvalósulhatott. Mai szemmel is így gondolom, de biztos vagyok benne, hogy később, évtizedek múltán is úgy értékeli őket az utókor, hogy ezzel a tettel beírták magukat a nemzet történelmébe.
– Tavaly júliusban jelent meg az a nemzetközileg is elismert tudományos dolgozat, amelyet Prof. Dr. Kásler Miklós és Dr. Nagy L. Péter jegyzett III. Béla Y-kromoszómás vizsgálati eredményeiről. Ez alapján mi derült ki az Árpád-házi dinasztia eredetéről?
– Egyrészt megállapították, hogy a Turul-nemzetségre jellemző férfivonal a mai Észak-Afganisztán területéről ered, majd másodlagos kiterjedése a Kaukázus előtere és a Volga-Urál régió. Az Árpádok a Volga-Urál régióban élő baskírok őseinek egyik férfiágáról ágaztak le. Másrészt a kutatás során, amelybe már a Magyarságkutató Intézet kutatói is szervesen bekapcsolódtak, felfedezték és leírták a kutatók azokat az egyéni markereket, amelyek segítségével minden más Árpád-házi férfi genetikailag azonosítható. Enélkül a tudományos eredmény nélkül nem lenne értelme azonosított helyen fekvő kiemelt egyének sírjai felnyitásának.”
Fotó: MTI/Vasvári Tamás
Magyar Péter a korábbi baloldali elit által használt kommunikációs stílusra állt át, vélhetően azt remélve, hogy ez majd kihúzza a pártot a gödörből. Ez azonban egy kétélű fegyver.
Ábrahám Róbert bemutatta új dokumentumfilmjét, Monaco Hadtest címmel. Az eseményen a Mandiner is jelen volt.
Folytatódik a miniszterelnöki interjú dömping.
Tarr Zoltánnal beszélgetett a Hír TV munkatársa, amikor a biztonsági szolgálat közbelépett és félbeszakította az interjút.
A premierre a Nemzeti Színházban éppen negyven éve, 1986. január 2-án került sor Árvai Réka szerepében Kubik Annával. A nemrégiben Nemzet Művésze címet kapott színésznőt a legendás előadás máig ható erejéről és arról is kérdeztük, mit jelent számára advent időszaka.
A riporter szerint már az elképesztő, hogy a balos szervezet szerint jelenleg nincsen ennél fontosabb dolga az Európai Tanács elnökének.
Még a végén árnyalódna a „mindenki azt mérte, hogy” közhangulat.
A választási bizottság döntése nem végleges, a bíróságon lehet fellebbezni ellene.
A vásárlásra ösztönző visszaszámlálások inkább egy meghosszabbított black fridayt idéznek, mintsem a lelki elmélyülés és a csend időszakát. A modern karácsony igazi kihívása talán az, hogy megtanuljunk választani. Gianni Annoni írása.
