Csupa rossz hírem van

2022. január 18. 11:30
László Csaba
Magyar Narancs
Jelen politikájával a kormány az egyik utolsó, nehezen vitatható „vívmányát”, a fenntartható költségvetési politikát veszélyezteti.

„A tavalyi 8 százalék körüli államháztartási hiány után idén is 7–8 százalék közötti deficitre lehet számítani. A GDP idei növekedését pedig – a gazdaság szerencsésen gyors visszapattanása miatt – pár hónapja még 7 százalék fölé várta a kormány. Azóta némileg visszavettek ebből – elsősorban a globális ellátási zavarok miatt visszaeső autóipari termelés következményeivel számolva –, és most 6,1 százalékos GDP-növekedést jelzett előre a pénzügyminiszter. De tény, hogy emberemlékezet óta nem volt ekkora növekedés Magyarországon – s ilyenkor egyértelműen a ciklust erősíti a 7–8 százalékos költségvetési hiány. Nem véletlen, hogy az idén várhatóan nálunk lesz a legnagyobb az infláció az egész EU-ban. A korábban a Covid miatt hazamenekült magyar munkaerő jó része visszament Nyugat-Európába, és már megint munkaerőhiány van számos ágazatban.

Mindez pedig a jelenlegi kormány gazdaságpolitikájának súlyos hibáira mutat rá. Most ütközünk bele azokba a növekedési korlátokba, amelyeket az elmúlt közel 12 év »unortodox« megközelítése tankönyvszerűen mutatott meg. Hiába doppingolja a gazdaságot a kedvező külső környezet, az uniós pénzek, a fiskális lazítás, mégis megbéklyózza az infláció és a munkaerőhiány – mert a magyar gazdaság nem tudja érdemben növelni a termelékenységét. Pedig ez lenne a lényeg: e nélkül hosszú távon nem lehet tartós, fenntartható gazdasági növekedést elérni.

Kezdenek elfogyni a növekedési tartalékok. Stadionépítéssel, látványberuházásokkal, választási célú lakossági pénzosztogatással csak az inflációs feszültség és a munka­erő­hiány nő.

Csak egy példát említek a presztízsberuházások »termelékenységjavító hatására«. A kormány 2015-ben döntött úgy, hogy a Pénzügyminisztérium visszaköltözik 1945 előtti helyére, a Szentháromság térre, s ezt megelőzően az 1904-es, építészeti szempontból már akkor is bírált állapotot kell visszaállítani. Az első nyilatkozatok alapján a 2022-es költségvetésnek már a Várban kellett volna készülnie; most 2023-as átadásról hallani. Állami nagyberuházás lévén, természetesen csúszás van. Várható pontos költségét sem egyszerű kibogarászni: ha jól számolom, már elköltöttek 9,8 plusz 7,3 milliárd forintot, és amikor a nagy tendert bírálták el, 54 milliárdot irányoztak elő. Azaz több mint 70 milliárd forintnál tartunk, de nem lepődnék meg, ha néhány váratlan tétel megdobná ezt az összeget, és lenne pár év csúszás is. A Magyar Telekom több mint háromszor nagyobb, és négyszer annyi embernek munkahelyet biztosító irodaháza 50 milliárdba került. A régi-új Pénzügyminisztérium több mint százéves műemlék épület, az üzemeltetés jóval drágább lesz, mint egy korszerű irodaházé. (A szerző bevallja, hogy van némi belső információja erről, minthogy az 1983/84-es tanévben egy évig kollégista volt ebben az épületben.) És vajon mennyivel lesz hatékonyabb a Szentháromság téren a gazdaságpolitika, költségvetési politika, adórendszer a mai, a József nádor téren lévő Pénzügyminisztériumhoz képest? Pontosan tudjuk a választ. Semennyivel – pedig ránk férne.”

Fotó: MTI Fotó: Soós Lajos

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 22 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

EZ volt a legintelligensebb megoldás, ezt kellett meglépni és volt miből, ami egyértelműen a kormány sikere.

Ha elvesztené a Fidesz a választást, akkor majd ők fogják megoldani, ahogy eddig is, nagyobb problémákat. Ha vesztenek, ennyivel kevesebbet lehet zsebre rakni a moslékos helyzetbe kerülőknek, vagy egyszerűen ablakon kidobni, mert az is nagyon megy.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés