Kevesebben kerülnek kórházba az új variáns miatt, de ez nem jelenti azt, hogy ne lenne három oltással beteg intenzíven – hangsúlyozza az infektológus.
Azt hittem, lesz egy kis időnk fellélegezni a negyedik hullám után, de az omikron nem engedte: máris itt az ötödik hullám – mondja a Mandinernek Szlávik János, a Dél-pesti Centrumkórház infektológus főorvosa. Míg a negyedik hullám völgyében a napi esetszám ezer-ezerötszáz között mozgott, addig mostanra újra több a fertőzött, január 5-én már ismét hatezer feletti az igazolt fertőzöttek száma, ez azóta tartja is magát. A szakértő megnyugtatott ugyanakkor, hogy
az intenzív osztályon ápoltak száma nem fog ilyen mértékben növekedni,
ahogy más országokban sem emelkedett, ahol elterjedt az omikron.
Az új variáns gyorsabban terjed, rövidebb a lappangási ideje: a fertőzést követő eddig megszokott négy-öt nap helyett már akár két nap elteltével is okozhat tüneteket. Ám jó hír, hogy nem okoz olyan gyakran tüdőgyulladást, mint a korábbi verziók. Úgy tűnik, hogy több a tünetmentes fertőzött is, ami az egyének szempontjából üdvözlendő, ám a járvány terjedése miatt nem. „Összességében úgy tűnik, hogy enyhébb betegséget okoz, de ez még nem bizonyított” – összegzi a szakértő.
Jelenleg egyébként pont, hogy csökken a Dél-pesti Centrumkórház infektológiai és intenzív osztályán is a betegszám. Szlávik ennek okát egyértelműen az oltásokban látja. Mint rámutat,
az újabb mutánst sem szabad félvállról venni,
hiszen az oltatlanoknál az omikron ugyanolyan súlyos is lehet, mint a korábbi variánsok. Az oltottaknál viszont egészen enyhe, de olyan klasszikus tünetekkel, mint orrfolyás, torokfájás, torokkapás, gyengeség, izom- és ízületi fájdalommal jelentkezhet.
Annak kapcsán, hogy milyen arányban vannak az intenzívosztályokon az oltottak, azt mondja, hogy ebből a szempontból Magyarország sem kivétel, itthon is az oltatlanok vannak többségben, „szomorú lenne, ha nem így lenne”.
Ez persze nem azt jelenti, hogy ne lenne három oltással beteg intenzíven.
„Lehet, hogy van egy-egy, na, de mennyi nincs? Egy bent, 3 millió kint” – hangsúlyozza.
Január első napjaiban látott napvilágot, hogy „támad a flurona”, Szlávik rámutat, hogy a koronavírusnak és az influenzának semmi köze egymáshoz, a két kórokozó nem is tud egymással keveredni. A flurona nem egy új koronavírusmutáció, pusztán azt jelenti, hogy a két betegség teljesen véletlenül egyszerre van jelen egy emberben. „Míg a koronavírus elsősorban emberben fordul elő, állatban ritkán, addig az influenzavírus madárban, sertés is megjelenhet” – teszi hozzá. Azt egyelőre nem tudjuk, hogy a lehetséges influenzajárvány mennyiben súlyosbíthatja a koronavírus okozta tüneteket, Szlávik szerint az, hogy Brazíliában találtak olyan beteget, akinél a covid és az influenza egyszerre volt diagnosztizálható, és nagyon súlyos volt a két kór lefolyása az illetőnél, nem jelenti azt, hogy ez más betegeknél is így lesz. Mindenesetre tény, az influenza idén már felütötte a fejét hazánkban, az, hogy ennyire korán – általában január végére, februárra jellemző – az infektológus szerint „elszomorító”.
Logikus lépés a karanténidő csökkentése
Mint ismert, Görögország és Amerika megfontolja a tíznapos karantén idejének csökkentését. Szlávik ennek kapcsán elmondja, ezt azok az államok teszik meg, ahol a járványügyi intézkedések miatt veszélybe kerül az ország működése, szerinte logikus lépés is ez.
Annak kapcsán, hogy a jelenlegi karanténszabályok szerint azoknak, akik érintkeznek covidfertőzöttel, de ők nem fertőzöttek és oltva vannak, nem kell karanténba vonulniuk elmondja: az oltások nemcsak arra jók, hogy csökkentsék a súlyos betegséglefolyás, vagy kórházba kerülés esélyét, hanem arra is, hogy az oltás ellenére fertőzöttek kisebb mértékben és eséllyel adják tovább a vírust.
Szlávik János nem hisz abban az elméletben, hogy a koronavírus influenzaszerű betegséggé szelídülne, ami ellen fél évente szükség lesz oltásra. Mint mondja,
biztos abban, hogy lesz – vagy már van – olyan oltás, ami valamennyi változattal szemben hatékony,
és néhány oltást követően hosszútávú védelmet képes adni. Márpedig, ha egy ilyen elterjedne a világban, akkor vége a koronavírusjárványnak, ami miatt államokat meg határokat kellett lezárni. „Legkésőbb 2023-ig végét látom ennek a dolognak” – emeli ki. Hozzáteszi, ehhez pedig az kell, hogy az oltások olyan helyekre is eljussanak, ahol jelenleg mindössze 8 százalékos az immunizáltság. Óva int mindenesetre attól, hogy azt gondolnánk, már most, az omikronnal vége a járványnak, mint mondja, semmi garancia arra, hogy ne jönne egy másik variáns, ami messze nem lesz ilyen jóindulatú.
Mi a Tisztítótűz hadművelet valódi célja? Ráéghet-e a Fideszre az NKA-botrány? Mi lesz Sulyok Tamással, és mit szól ehhez Brüsszel? Lehet-e visszaút Orbán Viktornak és hogy áll most a patrióta építkezés az Európai Unióban?
PestiSrácok, Magyar Péter, a jobboldali média jövője és a Tisza első hónapjai. Huth Gergely szerint a jelenlegi közéleti légkör a Kádár-rendszer utolsó éveit idézi.
A főváros szerepének újragondolásáról, a NER gazdasági logikájáról, a Fidesz belső működésének átalakulásáról és a centralizáció következményeiről beszélt lapunknak Szatmáry Kristóf, a párt új budapesti elnöke.
Több ezres tüntetések, politikai konteók, személyes támadások és egy civil mozgalom, amely néhány hét alatt országos figyelmet kapott.
Nem is a miniszterelnöki mondat ad igazán okot aggodalomra, hanem azok hallgatása, akik számtalan alkalommal kiáltották világgá, hogy megszűnt a sajtószabadság.
Egyszerre igaz két dolog: az, hogy ami eddig volt, nem volt jó úgy – és az, hogy érdemes lett volna nem a falnak csapódás módszerével átalakítani. Kohán Mátyás írása.
Ruff Bálint Miniszterelnökséget vezető miniszterhez tartozik többek között a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány.
A miniszterelnök azt kérte, csak a valóban fontos vízhasználatra korlátozzuk az ivóvíz felhasználást. Ne locsoljanak vezetékes ivóvízzel, ne mossanak autót, ne töltsenek medencét, ne használjanak ivóvizet olyan célra, amely elhalasztható.
