Kevesebben kerülnek kórházba az új variáns miatt, de ez nem jelenti azt, hogy ne lenne három oltással beteg intenzíven – hangsúlyozza az infektológus.
Azt hittem, lesz egy kis időnk fellélegezni a negyedik hullám után, de az omikron nem engedte: máris itt az ötödik hullám – mondja a Mandinernek Szlávik János, a Dél-pesti Centrumkórház infektológus főorvosa. Míg a negyedik hullám völgyében a napi esetszám ezer-ezerötszáz között mozgott, addig mostanra újra több a fertőzött, január 5-én már ismét hatezer feletti az igazolt fertőzöttek száma, ez azóta tartja is magát. A szakértő megnyugtatott ugyanakkor, hogy
az intenzív osztályon ápoltak száma nem fog ilyen mértékben növekedni,
ahogy más országokban sem emelkedett, ahol elterjedt az omikron.
Az új variáns gyorsabban terjed, rövidebb a lappangási ideje: a fertőzést követő eddig megszokott négy-öt nap helyett már akár két nap elteltével is okozhat tüneteket. Ám jó hír, hogy nem okoz olyan gyakran tüdőgyulladást, mint a korábbi verziók. Úgy tűnik, hogy több a tünetmentes fertőzött is, ami az egyének szempontjából üdvözlendő, ám a járvány terjedése miatt nem. „Összességében úgy tűnik, hogy enyhébb betegséget okoz, de ez még nem bizonyított” – összegzi a szakértő.
Jelenleg egyébként pont, hogy csökken a Dél-pesti Centrumkórház infektológiai és intenzív osztályán is a betegszám. Szlávik ennek okát egyértelműen az oltásokban látja. Mint rámutat,
az újabb mutánst sem szabad félvállról venni,
hiszen az oltatlanoknál az omikron ugyanolyan súlyos is lehet, mint a korábbi variánsok. Az oltottaknál viszont egészen enyhe, de olyan klasszikus tünetekkel, mint orrfolyás, torokfájás, torokkapás, gyengeség, izom- és ízületi fájdalommal jelentkezhet.
Annak kapcsán, hogy milyen arányban vannak az intenzívosztályokon az oltottak, azt mondja, hogy ebből a szempontból Magyarország sem kivétel, itthon is az oltatlanok vannak többségben, „szomorú lenne, ha nem így lenne”.
Ez persze nem azt jelenti, hogy ne lenne három oltással beteg intenzíven.
„Lehet, hogy van egy-egy, na, de mennyi nincs? Egy bent, 3 millió kint” – hangsúlyozza.
Január első napjaiban látott napvilágot, hogy „támad a flurona”, Szlávik rámutat, hogy a koronavírusnak és az influenzának semmi köze egymáshoz, a két kórokozó nem is tud egymással keveredni. A flurona nem egy új koronavírusmutáció, pusztán azt jelenti, hogy a két betegség teljesen véletlenül egyszerre van jelen egy emberben. „Míg a koronavírus elsősorban emberben fordul elő, állatban ritkán, addig az influenzavírus madárban, sertés is megjelenhet” – teszi hozzá. Azt egyelőre nem tudjuk, hogy a lehetséges influenzajárvány mennyiben súlyosbíthatja a koronavírus okozta tüneteket, Szlávik szerint az, hogy Brazíliában találtak olyan beteget, akinél a covid és az influenza egyszerre volt diagnosztizálható, és nagyon súlyos volt a két kór lefolyása az illetőnél, nem jelenti azt, hogy ez más betegeknél is így lesz. Mindenesetre tény, az influenza idén már felütötte a fejét hazánkban, az, hogy ennyire korán – általában január végére, februárra jellemző – az infektológus szerint „elszomorító”.
Logikus lépés a karanténidő csökkentése
Mint ismert, Görögország és Amerika megfontolja a tíznapos karantén idejének csökkentését. Szlávik ennek kapcsán elmondja, ezt azok az államok teszik meg, ahol a járványügyi intézkedések miatt veszélybe kerül az ország működése, szerinte logikus lépés is ez.
Annak kapcsán, hogy a jelenlegi karanténszabályok szerint azoknak, akik érintkeznek covidfertőzöttel, de ők nem fertőzöttek és oltva vannak, nem kell karanténba vonulniuk elmondja: az oltások nemcsak arra jók, hogy csökkentsék a súlyos betegséglefolyás, vagy kórházba kerülés esélyét, hanem arra is, hogy az oltás ellenére fertőzöttek kisebb mértékben és eséllyel adják tovább a vírust.
Szlávik János nem hisz abban az elméletben, hogy a koronavírus influenzaszerű betegséggé szelídülne, ami ellen fél évente szükség lesz oltásra. Mint mondja,
biztos abban, hogy lesz – vagy már van – olyan oltás, ami valamennyi változattal szemben hatékony,
és néhány oltást követően hosszútávú védelmet képes adni. Márpedig, ha egy ilyen elterjedne a világban, akkor vége a koronavírusjárványnak, ami miatt államokat meg határokat kellett lezárni. „Legkésőbb 2023-ig végét látom ennek a dolognak” – emeli ki. Hozzáteszi, ehhez pedig az kell, hogy az oltások olyan helyekre is eljussanak, ahol jelenleg mindössze 8 százalékos az immunizáltság. Óva int mindenesetre attól, hogy azt gondolnánk, már most, az omikronnal vége a járványnak, mint mondja, semmi garancia arra, hogy ne jönne egy másik variáns, ami messze nem lesz ilyen jóindulatú.
„Nem elég a jó kormányzás, nem elég a fejlesztés"– hangsúlyozta a Mandiner teltházas Klubestjén, a Groupama Arénában Kubatov Gábor. A Fidesz pártigazgatója Lentulai Krisztián kérdéseire válaszolva, többek közt arról is beszélt, hogy a Fidesznek újfajta kampányban kell helytállnia.
Teljesen megtört a Tisza Párt lendülete az elmúlt hónapok botrányai és nyilvánosságra került megszorítócsomag miatt.
A Mandiner kárpátaljai kényszersorozásokról szóló dokumentumfilmjének második részével rajta szeretnénk segíteni.
A kormányfő, aki fővédnöke volt rendezvényünknek, többek között azt mondta, „azért van a nyugati világban polarizálódás, mert sikertelenség van”.
A miniszterelnök nem kertelt, imádja a csihi-puhit.
Kezd nagyon elegem lenni ebből az országból.
Már előre készítik a terepet ahhoz, hogyan lehet felülírni a tényleges népakaratot, és lediktátorozni azokat, akiknek éppenséggel van demokratikus felhatalmazásuk. Ungváry Zsolt írása.
A nigériai légierő segítségével a kormánynak sikerült úrrá lenni a helyzeten.
