• A korábbi, konszenzuson alapuló delegálási elvekkel szakítva számos, a magyar sportban meghatározó intézményt és szervezetet egyszerűen kirúgott a MOB tagjai sorából (OSEI, Magyar Edzők Társasága, vezető sportegyesületek), az így megüresedett helyeket pedig egy olyan jelölő bizottsági elnök vezetésével irányított folyamat keretében akarta feltölteni, aki távol áll a magyar sporttól.
• Amikor aztán mindenfajta érdemi előzetes egyeztetés és a jelölési politika meghatározása nélkül nem csupán a jelölőbizottság ügyrendjét, de az általuk jelöltek terjedelmes névsorát egyszerre kívánta elfogadtatni az elnökséggel, az elnökség tagjai egyértelművé tették: most érkezett el az a pillanat, amelytől fogva semmilyen formában nem kívánnak asszisztálni Kulcsár Krisztián azon törekvéséhez, hogy a MOB-ot kizárólag a saját arculatára formálja.
• Mindez azonban nem tántorította el az elnököt attól, hogy ama bizonyos „fagyos” közgyűlésen a tagság szemébe nézve valótlant állítson, és kijelentse: az elnökség nem foglalkozott az új tagok jelölésével.
Ahhoz, hogy felismerjük, nem jó irányba megy a MOB, tulajdonképpen elég magát az elnököt idéznünk. Egy interjúban büszkén beszélt arról, hogy a MOB, megszabadulva korábbi feladataitól, most "már csak egy utazási iroda", ami szerinte rendben van, míg mi úgy gondoljuk, hogy meg kellett volna maradnia a magyar sport parlamentjének, a teljes magyar sportvilágot lefedő szervezetnek. Egy másik Kulcsár-nyilatkozat csak néhány napos: "Nem a MOB-ot képviseljük a Nemzetközi Olimpiai Bizottságban, hanem a MOB feladata, hogy a NOB-ot képviselje Magyarországon". Nos, mi ezzel szemben olyan MOB-ot szeretnénk, amelyik a magyar sport érdekeit képviseli külföldön is.
A fenti elfogadhatatlan állítását ékesen bizonyítja az a tény is, hogy saját, áhított NOB-tagsága reményében a magyar sport érdekeiért történő határozott fellépésnél mindig fontosabb volt számára, hogy kerülje a nemzetközi konfliktusokat. Legutóbbi például az öttusa ügyében az egyöntetű magyar fellépésben nem vett részt, nem küzdött a lovaglás hagyományának megmentéséért.
Néhány lényeges szempont
• Felvetődhet a kérdés, hogyha az elnökség és a MOB-tagság egészen decemberig szavazataival folyamatosan támogatta Kulcsár Krisztián elképzeléseit, akkor most miért a hirtelen szembefordulás?
• • Az elnök kétségkívül élvezte bizalmunkat, mindannyiunk meggyőződése volt, hogy figyelembe veszi a figyelmeztetéseket, észrevételeket, nem él vissza a bizalommal.
Azaz miközben 2021 májusában megszavaztuk a tagság csökkentéséről és átalakításáról rendelkező új alapszabályt, még nem láthattuk a végrehajtás mikéntjének szabályozását, miképp a jelölő-bizottság összetételéről sem volt semmiféle információnk, így arról sem, hogy teljesen kívülállókat szánnak a bizottság tagjai sorába.
Egyre több esetben kerültek olyan előterjesztések az elnökség elé, amelyek ellentétesek voltak a sporttörvénnyel, s bár erre a sportállamtitkárság képviselője felhívta a figyelmet, a MOB elnöke és főtitkára több ízben is negligálta ezeket az észrevételeket (olimpiai csapattagság minimumkritériumainak meghatározása a WADA-szabályzatát sértette, az OSEI kiiktatása a MOB-tagjai közül, holott az alapszabály szerint a MOB stratégiai partnere, stb.) az elnök minderről immár saját hatáskörben intézkedett, teljesen negligálva saját jelölő-bizottságát.
Mindennek fényében december 30-án egyetlen helyes döntés születhet: a MOB-tagság hívja vissza Kulcsár Krisztiánt.
Az elnökség pedig tűzze ki az új elnök megválasztásának időpontját, az új elnök irányításával pedig kerüljön sor az elhibázott alapszabály módosítására. Az elnökség továbbá haladéktalanul hozzon meg minden olyan döntést, amivel kapkodás nélkül lebonyolítható a pekingi téli olimpiai csapat utazása és részvétele.
Ezt követően pedig nyíljék új fejezet a MOB 126 esztendős történetében – olyan új fejezet, amelyik ismét méltó lesz a megelőző egy és egynegyed századhoz, és zökkenőmentes felkészülést garantál a párizsi olimpiai játékokra is.
Nyitóképen: Kulcsár Krisztián, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke. Fotó: MTI/Kovács Tamás