Macron: Orbán politikai ellenfél, de európai partner

Orbán Viktor magyar miniszterelnökről és budapesti látogatásáról kérdezték Emmanuel Macron francia elnököt csütörtöki sajtótájékoztatóján, ahol országa 2022. január elsejével kezdődő soros elnökségének terveiről beszélt.

– mondta. 

A magyar kormánnyal két kérdésben várható komolyabb nézeteltérés

Az egyik ilyen az európai minimálbér kérdése, melyről kezd kialakulni a 27 állam közötti konszenzus, de Magyarország és Dánia nem ért ezzel egyet.

Macron szerint a kontinens munkavállalói közötti versenyt meg kell akadályozni, és ennek legjobb módja „egy olyan rendszer bevezetése, amely egy tisztességes európai minimálbér felé húz, egy olyan irányelvvel, amely nem minimálbért határoz meg, hanem minden alacsony bért felfelé húz. Ez a reform lesz elnökségük középpontjában”.

A másik ütközési pont a magyar kormánnyal várhatóan a jogállamisági kérdésben lesz

A francia elnökség alatt várható az EU Bíróságának ítélete a magyar és lengyel kormány indította perben, mellyel a jogállamisági mechanizmust támadták meg és a főtanácsnoki indítvány elutasította Budapest és Varsó érveit. Általában a bíróság ítélete nagyjából megegyezik az indítvánnyal, tehát elhárulhat az akadály a mechanizmus bevetése elől.

A francia célkitűzések közt szerepel a maastrichti kritériumok által meghatározott költségvetési keret újragondolása. Macron szerint azért van erre szükség, hogy ezzel elismerjék az új befektetések szükségességét a járvány utáni időszakban. Lehetőségként azt is felvetette, hogy esetleg lehetne az európai költségvetést növelni azzal, hogy növelik a tagállamok hozzájárulását.

Önállóbb Európa az egyik fő francia célkitűzés

„Az országaink közötti együttműködés Európájából egy erős és befolyásos Európává kell válnunk a világban, amely irányítja a saját sorsát. Nagy kihívásokra kell válaszolnunk, új ambíciókkal kell rendelkeznünk” – foglalta össze egy mondatba soros elnökségének célját Emmanuel Macron francia elnök

„Európának képes kell legyen ellenőrizni a határait, és elkerülni az emberi tragédiákat a határán, melyek az embercsempészet következményei, és az olyan hibrid hadviselést, mint amilyen a litván, lett és lengyel határon történik. Ehhez szükséges a schengeni térség reformja, új határvédelmi mechanizmusokkal” – jelentette ki.

Macron a francia elnökség céljaként említette a bizottság migrációs csomagjának elfogadásának előremozdítását. „Harmonizálnunk kell a szabályainkat is, különösen a menedékjogot illetően, és támogatást kell nyújtanunk a területünkön tartózkodó menekülteknek és migránsoknak” – fogalmazott.

Elengedhetetlen az európai védelmi politika

Harmadik alapelemként az önállóbb Európa feltételeként kiemelte az EU szomszédainak prosperitását és a mélyebb együttműködést Afrikával és a Balkánnal. Ennek érdekében februárban egy EU-Afrika csúcstalálkozót szerveznek. A balkáni térségről azt hangsúlyozta a francia elnök, hogy „az Európa szíve, elég a térképet vagy a történelmet nézni”. 

Macron szerint a feszültségek kezdenek visszatérni, és bár nem mondta ki, hogy milyen nagyhatalmakra gondolt, de kiemelte, hogy küzdeni ki kell egyes, Európa destabilizálására törekvő nagyhatalmak beavatkozása ellen.

Új európai fejlődési modell

Macron kielmelte egy új európai fejlődési modell megépítését, „ami képes termelni, de megvédi a szociális jogokat, és odafigyel a klímavédelemre”.

Macron bejelentette, hogy „szorgalmazni fogják egy európai szén-dioxid-adó bevezetését, ez kompenzálná a különbséget az európai ipar szén-dioxid-mentesítési követelményei és az import termékek között”. Macron szerint „meg kell tiltani az olyan szója, marhahús és pálmaolaj importokat az EU-ban, melyeknek előállításához erdőirtás szolgált alapul”.

(MTI)

Fotó: Ludovic MARIN / POOL / AFP