Nem kellene megvárni a pillanatot, amikor az erő dönt. Interjú!
„A neves jogászprofesszor teljes abszurditásnak tartja, hogy baloldali jogászok pártparancsra és az Európai Unió támogatásával azon dolgoznak, hogyan lehetne egy elsöprő népakaratot igénylő lépést elsöprő népakarat nélkül meglépni. »Jogállamot nem lehet jogállam ellenében építeni« – hívta fel a figyelmet a rendszerváltás óta érvényben lévő szabályra az ELTE jogi karának tanszékvezetője, aki szerint nem kellene megvárni a pillanatot, amikor az erő dönt. Interjúnk Hack Péterrel, a »formalisták« vezéralakjával.
Kontra: Hosszú hónapok óta zajlik a vita az ellenzéki térfélen arról, hogyan lehetne eltörölni az Alaptörvényt. A kérdés az előválasztási versengés egyik kiemelt témája volt. A napokban Márki-Zay Péter Fleck Zoltánt kérte fel, hogy dolgozza ki annak a jogi lehetőségeit, hogy az ellenzék feles parlamenti többséggel is új alkotmányt fogadhasson el. Ön mit gondol erről az ügyről?
Hack Péter: Végtelenül szomorúnak tartom ezt a diskurzust. Olyan emberek, akikkel korábban kifejezetten jó kapcsolatom volt, beleállnak egy olyan ügybe, aminek eredményeként az ország rosszabb állapotba kerülhet, mint amilyenben van.
Ez ugyanis alapjaiban áshatja alá a jogrendszert és a társadalmi stabilitást. Beláthatatlan következményekkel járhat az a folyamat, amit el akarnak indítani. Az igazi gondom az, hogy az alapfelvetésüket, miszerint egyszerű többséggel is lehet alkotmányt módosítani, azzal az érvvel támasztják alá, hogy a kétharmad csak egy formális szabály. Ez azonban alapvető tévedés.
Kontra: Azt gondolják, hogy a formális szabályokat törvényes úton figyelmen kívül lehet hagyni?
Hack Péter: »Formalisták«. Ezt a kifejezést használják ránk (Jakab Andrásra, Kassai Dánielre, Schiffer Andrásra és még sokan másokra), akik ellenezzük a feles többséggel történő alkotmányozást. Szerintük mi egy formális szabályt kérünk számon az alkotmányozás kapcsán.
A kétharmados szabály azonban nem egy formális szabály, hanem a parlamenti többség mögötti választói akaratot jelenti. A kétharmados többség nem sorsolással jön létre, a számot nem egy random generátor dobja ki, hanem a kellő számú választói támogatásra utal. Azt jelzi, van-e elegendő választó, aki támogatja az adott politikai szándékot.
Az egykori barátaim arra szeretnének megoldást találni, hogyan lehetne a választók akaratából alkotmányozni anélkül, hogy a választók azt kellő számban támogatnák. Ez egy abszurditás.”
Nyitókép: MTI/Czeglédi Zsolt
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
1969-ben megkérdezték egy Vietnámban szolgáló amerikai katonától, hogy mit üzen az ötven évvel később élő amerikaiaknak.
Hogy kik? Hát a Z-generáció. Azok, akik eltörölnék a múltunkat, a hagyományainkat, a történelmünket, az irodalmunkat, eltörölnének mindent.
Az sem derült ki, hogy a visszaküldöttek között mennyi az „anyázás”? Vagy mennyi a pornograf rajzokkal díszített?
Kevesebbért tudta eladni a telkét egy tulajdonos, mint amennyi adót bevasaltak volna tőle.
A fitneszguru nem ért egyet a Tisza által tervezett SZJA-emeléssel.
2025 elején nem utcai tüntetések, hanem üres bevásárlókocsik jelezték, hogy gond van. A háztartások egy része tudatosan nem vásárolt, tiltakozásként a magas élelmiszerárak ellen. Néhány héttel később egy technikai jellegűnek tűnő kormányzati döntés született, amely végül az év legfontosabb gazdaságpolitikai beavatkozásává vált. Ez a cikk azt mutatja meg, hogy hogyan lett az árrésstop 2025 kulcsfogalma.
Nemzeti ünnep, ukrajnai háború és a mindent letaroló Hunyadi-sorozat mögött rejlő igazság – mutatjuk az idei év márciusának legnépszerűbb írásait a Mandineren! Cikkeinkre egyenként több mint 150 ezer ember volt kíváncsi!
