Az antikommunizmus nálunk a család identitásának része

„Az antikommunizmus nálunk a család identitásának része. Az egymást követő generációkból sokan hozzátették ehhez a maguk küzdelmeit, ám a legfontosabb igazodási pont apai nagybátyám, Böszörményi Géza életműve volt és marad örökre. Géza egyike volt annak az 1800 magyarnak, akiket az 50-es években elhurcoltak Recskre, a Rákosi-rendszer titkos kényszermunkatáborába. Faludy Györggyel, meg a nép más veszedelmes ellenségeivel osztozott a fűtetlen barakkon. A közeli kőbányában csaknem halálra dolgoztatták, kívül-belül egy életre megtörték.

Valójában mégsem. Géza még a szocializmusban visszatért a mátrai hegyek közé, hogy —nehezen visszanyert szabadságát újfent kockára téve – dokumentumfilmet forgasson a tábor történetéről. A Recsk c. film —azon túl, hogy elejétől a végéig hátborzongató – egyedülálló a maga nemében, hiszen Géza és társa, Gyarmathy Lívia a bűnösöket is felkutatták és szóra bírták benne. Az igazságot a maga valójában, kompromisszumok nélkül kibontó, titokban elkészült filmet sokan a rendszerváltás egyfajta nyitányának tartják.

A recski tábor egykori bejáratánál ma is áll emlékmű. Nem kérdés azonban, hogy ezen a helyen olyan mementóra van szükség, ami a ma emberének, a szabadságban felnövekvő fiataloknak is képes elmesélni a magyar gulág történetét – s vele azt az egyetemes leckét, hogy miféle sötét valóság húzódik a színesen villódzó utópiák mögött. Mindig, az éppen aktuális ideológiai tartalomtól, tértől és időtől függetlenül.

Fontos számomra, hogy a Zoboki Design & Architecture tervei alapján végre ilyen emlékhely születhet. Megtiszteltetés, hogy ötleteimmel segíthettem a munkát.

Kép: BNG közösségi oldala