Természetesen senki nem örül annak, ha egy korábban kedvező mutató romlani kezd.
„Az elmúlt hetekben számos írás jelent meg az inflációról, valamint a folyó fizetési mérlegről. Természetesen senki nem örül annak, ha egy korábban kedvező mutató romlani kezd. Ám ha nem nézünk a számok mögé, könnyen téves következtetésekre juthatunk, esetleg akkor és ott kezdjük kongatni a harangot, amikor és ahol arra nincs szükség. Átgondolt, érvelő észrevételekre viszont érdemes reagálni. Az alábbiakban azt kívánom összefoglalni, hogy az infláció és a folyó fizetési mérleg változása mögött milyen főbb folyamatok játszanak szerepet.
A legfrissebb, októberi 6,5 százalékos inflációs adathoz hasonló magas értéket legutoljára 2012 szeptemberében mértek. Okkal merülhet fel a kérdés, hogy mely tényezők okozzák ezt a kellemetlenül magas ütemű pénzromlást. Ebben nyilvánvalóan szerepe van a kiugró áremelkedést mutató energiahordozóknak, a szállítmányozások megdrágulásának, a járvány után újrainduló gazdaságban, főként a szolgáltatások terén végbement átárazódásoknak. Továbbá fontos megemlíteni azt is, hogy bár az újságok címlapjain helyet szorító magasságokba csak idén ősszel emelkedett az infláció, értéke 2018 nyara óta jellemzően a jegybanki célsáv felső tartományában tartózkodott.
A koronavírus-járvány elleni védekezés, valamint a kedvezőtlen gazdasági hatások tompítására hozott intézkedések nyomán – hasonlóan a többi uniós tagállaméhoz – a költségvetés hiánya átmenetileg megnőtt. A meghozott, jelentős fiskális teherrel járó intézkedéseknek is köszönhetően dinamikusan újraindulhatott a magyar gazdaság, ennek eredményeképp 2021 nyarára összesített teljesítménye meghaladta a járvány előtti időszakét. Sikerként könyvelhető el az is, hogy a munkahelyek védelmére, illetve beruházások révén újak létrehozására adott támogatások is hozzájárultak ahhoz, hogy Magyarország a járvány nehézségei ellenére a harmadik legnagyobb bővülést érte el a foglalkoztatottságban.
Összességében tény, hogy az utóbbi hónapokban az infláció és a folyó fizetési mérleg romlása tapasztalható. Ugyanakkor ezekre a mutatókra elsősorban külső tényezők – mint az energia-, nyersanyag- és szállítmányozási árak emelkedése, alkatrészellátási problémák, a járvány miatt visszaeső nemzetközi turizmus – hatnak, és kedvezőtlen alakulásukban a hazai fiskális és bérfolyamatok csak mérsékelten játszanak közre. Mindazonáltal az elkövetkező időszakban fontos az egyensúlyi mutatók kormányzati lépésekkel történő javítása, amelyek révén a magyar gazdaság megerősített pénzügyi fundamentumokon építkezve folytathatja dinamikus növekedési pályáját.”
Fotó: VLADIMIR SIMICEK / AFP
A Lengyelországban bevált forgatókönyv mentén ültetnének miniszterelnököt a magyarok nyakába. Ráadásul a kiszemelt politikust az elemzők szerint finoman szólva is „sakkban tudják tartani”.
Még a végén árnyalódna a „mindenki azt mérte, hogy” közhangulat.
Az Eurostat friss számai porrá zúzták az ellenzéki riogatást: kiderült, hogy Ausztriában és Szlovákiában is nagyobb a drágulás, mint nálunk, hiába fizetnek euróval.
2025 elején nem utcai tüntetések, hanem üres bevásárlókocsik jelezték, hogy gond van. A háztartások egy része tudatosan nem vásárolt, tiltakozásként a magas élelmiszerárak ellen. Néhány héttel később egy technikai jellegűnek tűnő kormányzati döntés született, amely végül az év legfontosabb gazdaságpolitikai beavatkozásává vált. Ez a cikk azt mutatja meg, hogy hogyan lett az árrésstop 2025 kulcsfogalma.
1969-ben megkérdezték egy Vietnámban szolgáló amerikai katonától, hogy mit üzen az ötven évvel később élő amerikaiaknak.
Megtartotta 2025 utolsó kamatmeghatározó ülését a jegybank monetáris tanácsa. Ahogyan az várható volt, ezúttal sem változtattak az alapkamat mértékén.
Hogy kik? Hát a Z-generáció. Azok, akik eltörölnék a múltunkat, a hagyományainkat, a történelmünket, az irodalmunkat, eltörölnének mindent.
Ukrajnában azért imádkoznak, hogy a Tisza nyerje a választásokat Magyarországon, és minden eszközt bevetnek, hogy ez így is legyen.
Az Euractiv Magyarországra pusztán technikai akadályként tekint.
