• A találkozón a bemutatkozáson túl két téma merült föl. Elsőként az, hogy az a nemzetközi tanácsadó cég, amelynek már évek óta Londonban az egyik vezetője vagyok, tud-e segíteni a befektetőcsoport infrastruktúra jellegű projektjeiben. Az általuk felvetett befektetési projektek ismertetése során világossá vált, hogy ebben nem tudunk közreműködni, mivel a londoni tanácsadó cég ebben a régióban nem aktív és a tevékenysége is más szektorokra irányul.
• A találkozó második részében véleményemet kérték egy, a budapesti Városházával kapcsolatos fejlesztési elképzelésük politikai megvalósíthatóságáról, esélyeiről. Először világossá tettem, hogy ebben az ügyben nincs befolyásom, közvetítői szerepem. A beszélgetés során azt is kifejtettem, hogy az én helyzetértékelésem szerint egy ilyen szimbolikus jelentőségű épületet érintő beruházás a jelenlegi irracionális politikai környezetben mindenképpen politikai támadások kereszttüzébe kerülne. Végezetül hangsúlyoztam, hogy függetlenül az aktuális helyzettől egy ilyen fejlesztés csak átfogó politikai konszenzus mellett és teljesen átlátható folyamatban lehetne egyáltalán megfontolás tárgya a döntéshozók részéről.
• A találkozót követően további kapcsolatfelvételre nem került sor.
Mindezeket azért kívántam leszögezni, mert a múltban már többször voltam alanya politikai lejárató kampányoknak. Ismerem a működésüket: eredeti szövegkörnyezetükből kiragadott mondatok, összevágott hangfelvételek, fokozatos szivárogtatás, sejtetések, elferdített tények, állandósult negatív jelzők – mindez a Fidesz-média szőnyegbombázásával terítve... attól tartok, hogy ez a lejárató kampány csak bemelegítés ahhoz, amit a vesztét érző NER bevet majd a választásokhoz vezető hónapokban.
Ezzel a bejegyzéssel tehát azt a célt szeretném elérni, hogy azok, akiket a valóság is érdekel, első kézből tájékozódhassanak, arról, hogy mi történt – és hogy mi nem történt.”