Erdők, az isteni technológia

2021. november 18.

Böszörményi Nagy Gergely
Évszázadok óta félreértjük Darwint. A természetben az együtt­működés sokkal elterjedtebb, mint a versengés, mert az szolgálja inkább a túlélést és a reprodukciót. A fák élete például föld alatti hálózatba szerveződik, amit egy anyafa irányít – állítja korszakalkotó könyvében egy kanadai erdész.

Suzanne Simard életművéről nemrég Pulitzer-díjas könyv és hollywoodi siker­film készült. Ez még a sztártudósok esetében is ritka, egy – például az orvos­tudományhoz vagy a számítástechnikához képest – kevésbé megbecsült tudományterület ismeretlen képviselője esetében pedig egészen rendkívüli. Ám a Brit Columbia-i Egyetem erdészprofesszorának személyisége és felfedezése is az, így a visszhang nagyon is megérdemelt.

Simard nem kevesebbet bizonyít, mint hogy a fák egy bonyolult gombahálózaton keresztül a föld alatt kommunikálnak egymással. Az egész középpontjában egy anyafának hívott egyed koordinál, amely a hatalmas föld alatti hálózatok csomópontjaként gyógyítja és táplálja az erdő többi tagját. Amellett, hogy ők az erdő legnagyobb fái, aktívan támogatják a csemetéket azáltal, hogy gombákkal fertőzik meg őket, ellátva a kicsiket a növekedésükhöz szükséges tápanyagokkal.

Ha mindez nem lenne elég: amikor egy fa haldoklik, a gombahálózaton keresztül a vele genetikai rokonságban álló szomszédai felé pumpálja felhalmozott tápanyagait. Önmagán már nincs mit megmentenie, ám rokonaiban tovább élhet, ezért továbbadja utolsó erőforrásait. Egyetlen állatot sem ismerünk, amely efféle rutint tanúsítana – a fák viselkedése a földi élőlények közül egyedül az emberéhez hasonlítható.

Ez a cikk csak előfizetéssel rendelkező olvasóink számára elérhető. Ha van érvényes előfizetése, jelentkezzen be!

Bejelentkezés