„A Hídember után megüzenték, hogy ilyen fideszes ge*iket nem akarnak a vásznon látni” – mesélte a színész Veiszer Alinda műsorában.
Veiszer Alinda vendége volt Eperjes Károly, aki a Magyar Passió című új filmjéről, és ezzel összefüggésben a családi keresztény hatásokról és a megbocsátás fontosságáról beszélt. Elmesélte, hogy a filmben több jelenet is a családjával történt meg, például az, amikor egy illegális Trianon-megemlékezést az ÁVH-sok vízágyúval próbálnak szétverni, de az emberek nem tágítanak, rendületlenül állnak a virágból meglepetésként a papnak kirakott Nagy-Magyarország mellett – olvasható a Telex összegzőjében.
Szó esett a bocsánat fontosságáról és az irgalmas szeretetről, melyeket Eperjes saját bevallása szerint maga is törekszik gyakorolni a saját életében. Elmondása szerint annak a személynek is megbocsátott, aki megüzente neki a Hídember után, hogy az akkori kurzus nem akarja őt a vásznon látni.
„Ezeket a fideszes ge*iket nem akarjuk látni” – idézte pontosan a színész.
A Telex szemléjéből kiderül, hogy a besúgás és a megbocsátás kapcsán szóba kerül Szabó István is, aki tanácsokat adott az egyébként kilencszer átírt forgatókönyvben Eperjes Károlynak. Elmeséli, hogy Szabó Istvánt két másik barátjával együtt elkapták 56-ban, mert főiskolásként filmezték-fotózták a történéseket. Amikor az egyik barátot vitték vallatni, és beszervezni, akkor a földön ott látta a vérben fekvő, megvert Szabó Istvánt. Szabóval kapcsolatban Eperjes leszögezte: „hogyne állnék ki egy ilyen ember mellett, hát ő áldozat”.
Arra a felvetésre, hogy a mostani kurzusban is margóra vannak téve művészek, és vajon mit lehetne tenni, hogy megszűnjön ez a jelenség, Eperjes azt mondta:
„Vissza kéne találni a zsidó-hellén-keresztény kultúrához. Mert az a kultúra, a többi csak civilizáció. És ehhez nincs más út, mint az irgalom”.
Azt is elárulja, hogy a film angol címe is azért lett Mercy (irgalom), mert ha benne lenne, hogy Isten, vagy Krisztus, akkor valószínűleg az emberek nem mennének be a moziba.
Eperjes, akivel lapunk is készített interjút legújabb filmje kapcsán, leszögezi:
Történelmi filmek
A színész szerint a Nemzeti Filmintézet helyesen teszi, hogy a restanciát igyekszik behozni a történelmi filmek, a „helyes identitást erősítő” filmek terén. A helyes identitás pedig az „Isten, család, haza, egység”.
Hogy mi van akkor, ha valakinek az identitásában nincs Isten, vagy épp homoszexuális, mint mondjuk Nádasdy Ádám, a magyar kultúra fontos szerepelője, az Isteni színjáték újrafordítója, hogy akkor lehet-e jó hazafi valaki, Eperjes azt a választ adja, hogy ő az Isteni színjátékot inkább Babitscsal olvassa – írja a portál.
Nyitókép: Földházi Árpád
Dunaszerdahelyi beszélgetés Tősér Ádámmal, a kerek születésnap alkalmából a sportklubról készült egész estés dokumentumfilm rendezőjével és Nagy Krisztiánnal, a DAC kommunikációs vezetőjével.
Hogyan lehetséges, hogy a történelem összes kultúrája észak, dél vagy kelet felé orientálódott, és sohasem nyugat felé? Az égtájak kultúrtörténete színesebb és tanulságosabb, mint azt a GPS korában bárki gondolná – állítja Jerry Brotton, a reneszánsz professzora.
„Nem tudtam mindenkinek elmondani, hogy ne haragudjatok, de akit láttatok a filmvásznon, az nem én voltam” – idézi fel a művész, akit a '80-as években Beri Ary-ként ismert Magyarország.Interjúnk.
„Ha otthon maradunk, annak beláthatatlan következményei lesznek a jövőre nézve. December 1-jén menjünk szavazni a magyarságunkért!”
Realista vagyok, kulturális misszióra nem vállalkozhatunk, nincs rá se kapacitás se igény.
A liberális politikus a közösségi oldalán vette a szájára a magyar miniszterelnököt.
A kormányfő szerint még nem lehet pontosan felmérni, hogy a határ menti régiókban lakó román és magyar emberek számára milyen nagy jelentősége van ennek a változásnak.
