A média pártérdekek mentén politizál Márki-Zay Péterrel kapcsolatban – derül ki a Transzparens legfrissebb elemzéséből. Az alapítvány sorra vette Márki-Zay intézkedéseit, melyből kiderül, a politikus jobbra pozícionálása nem más, mint tudatos médiastratégia a baloldali sajtó részéről.
A Transzparens Újságírásért Alapítvány legfrissebb elemzésében Márki-Zay Péter intézkedéseit vizsgálta, valamint igyekezett körüljárni, hogyan ítéli meg a hazai média az ellenzék közös miniszterelnök-jelöltjét.
A Transzparens elemzése szerint „két kérdés merülhet fel: az egyik, hogy Márki-Zay Péter jobb- vagy baloldali politikusnak vallja-e a magát, a másik kérdés pedig, hogy amit képvisel az jobb vagy baloldali-e”. A portál az alábbi táblázatban található témákban tett nyilatkozatai mentén vizsgálta Márki-Zay Péter hozzáállását:
Mint elemzésében a portál kifejti, az egyes kérdéseket, ígéreteket megvizsgálva látható, hogy
Hozzáteszik: „de természetesen ez a kérdés sokkal árnyaltabb”. A Transzparens ugyanakkor aláhúzza: „fontos mérföldkő lesz a hat- vagy hétpárti koalíció esetében, amikor nyilvánossá válik a 2022-es választási programjuk, hiszen ez lesz az a program, amit Márki-Zay Péternek képviselnie kell majd miniszterelnökként”.
Elemzésének összegzésében a Transzparens úgy fogalmaz: „a politikának egyértelmű érdeke van azzal kapcsolatban, hogy Márki-Zay Péter jobb- vagy baloldali megítélésű jelöltté váljon az országgyűlési választáson”. Mint írják: „akkor járunk el médiatudatos állampolgárként, ha megértjük mindkét oldal politikai stratégiáját és ezt összevetjük azzal a képpel, amelyet az adott médiumok felénk prezentálnak”.
A portál hozzáteszi: „a média tehát politikai érdekek mentén polarizálódott ebben a kérdésben. Mindkét oldalon vannak érvek és ellenérvek, meggyőzőek és kevésbé relevánsak is”.
„Az mindenkinek a saját döntése, hogy melyik oldal érveit érzi erősebbnek és ezek alapján, hogy ítéli meg a helyzetet” – olvasható a Transzparens Újságírásért Alapítvány elemzésének végén. Mint írják: a lényeg, „hogy megértsük mindkét oldal érvelésének logikai rendszerét és médiatudatos állampolgárként mérlegeljünk”.
A portál elemzését teljes egészében ide kattintva olvashatja.
Nyitókép: MTI/Szigetváry Zsolt
A 11 éves Dominikkal Magyar Péter és a Tisza parlamenti képviselőjévé választott Bódis Kriszta készített interjút tavaly decemberben. A fiú gyámja tett feljelentést.
„Sokszor kellett egyes nagytőkések viselkedése miatt tartaniuk a hátukat a havi fizetésből élő jobboldaliaknak, így a sajtó munkatársainak is”.
Tulajdonosi-résztulajdonosi felelősségből Mészárosnak lehetne tennivalója. De ők nem így gondolják. Pénz nem jön, lapok sokaságát csukják be.
Nem a pártok, hanem a nyilvánosság kapuőrei döntik el, mit lát a választó? A Hírkereső-ügy túlmutat önmagán: rávilágít arra, hogyan válhat a média a politikai küzdelmek egyik legfontosabb, mégis legkevésbé látható szereplőjévé.
A vezérigazgató éppen a nyaralása alatt jelentette be, több mint 500 ember kirúgását.
A szerkesztők a tartalmakat a magyarul beszélő közönség igényeihez igazítják.
„Hangfelvétel van róla. Nem én találtam ki” – mondta Szűcs Gábor.
Azoknak ajánlják, akik fontosnak tartják mindazt, ami „Magyarországot a nagyok közé emelte”.
A külpolitikai szakértő szerint az Európai Unió egyre nehezebben tudja összeegyeztetni a Szerbiával szembeni elvárásait a térség valóságával, az idő pedig nem az EU bürokratáinak dolgozik.
