A baloldal miniszterelnök-jelöltje szerint az a fontos, hogy a migránsok „magyarrá váljanak legkésőbb egy-két generáció múlva”.
Mint arról korábban beszámoltunk, Márki-Zay Péter, a baloldal miniszterelnök-jelöltje egy korábbi interjújában vette védelmébe a bevándorlást köztudottan támogató Soros Györgyöt. „Soros egy nyomorult migránst sem hozott be Magyarországra” – fogalmazott Márki-Zay.
Hódmezővásárhely polgármesterének azonban nem ez volt az első, migrációt támogató nyilatkozata. Egy korábbi, Facebookján publikált videójában Márki-Zay arról beszélt a bevándorlás kapcsán, hogy szerinte „az Európai Unió sajnos az integrációban nem jár élen. (…)
Mint fogalmaz, azt szeretné, ha Magyarország „előrelépne az integrációban”. A migránsok tekintetében Márki-Zay a 100-150-200-300 évvel ezelőtt beköltözött svábok, szászok, ukránok, ruszinok, tótok vagyis szlovákok, románok, oláhok, szerbek, rácok esetével vont párhuzamot.
– fogalmazott Márki-Zay.
A polgármester korábban is következetesen kiállt a migráció mellett. Könyvében egy „egy nagy horderejű amerikai kutatásra” hivatkozva azt mondta, „összességében inkább pozitív, mint negatív hatást gyakorolt a nagyszámú, egy időben történő bevándorlás a térség gazdasági fejlődésére”.
Márki-Zay egy másik alkalommal, egy lakossági fórumon arról beszélt, hogy nem bántanak senkit a migránsok.
Mindehhez hozzátette azt is, hogy – álláspontja szerint – az illegális migráció politikai manipulációs eszköz.
***
Ez minden, csak nem ellenzékváltás és jobboldaliság – összeomlóban a Márki-Zay-jelenség
A Mandiner Reakcióval hétről hétre igyekszünk elmagyarázni fontos (itthoni és külföldi) közéleti ügyeket közérthetően és lényegre törően. Célunk, hogy néhány percben vázoljunk a Mandiner felületein egyébként bővebben és alaposan is kifejtett, bemutatott témákat. Az első rész a baloldali előválasztást megnyerő Márki-Zay Péter állítólagos jobboldaliságáról, kereszténységéről, illetve arról szól, hogy bár egyesek azt mondják róla, mégsem váltotta le az ellenzéket.
Nyitókép: AFP / Kisbenedek Attila
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Nagy Ervin az „unalmas” Bajnai-korszakot siratja, azt az időszakot, amikor családok százezrei szenvedtek megszorításoktól. Jövőre Magyar Péterrel ugyanez térne vissza.
Levelet írt az Európai Bizottság elnöke.
Az Egyesült Államok elnöke újabb húsz ország állampolgáraival szemben vezet be teljes vagy részleges beutazási korlátozásokat, nemzetbiztonsági okokra hivatkozva.
A CEU Demokrácia Intézetének programigazgatója Ausztráliát említette követendő példaként, ahol – mint ismert – a minap brutális terrortámadást hajtottak végre.
Kiszivárgott felvételen nosztalgiázik Nagy Ervin 2009 „nyugalmáról”. A Tisza-adócsomagja pontosan azt a brutális megszorítási korszakot hozná vissza.
Deák Dániel elképzelhetőnek nevezte a választási együttműködést Magyarék és a baloldal között.
A brüsszeli bürokraták ígérete szerint addig nem ér véget az Európai Tanács csütörtöki ülése, amíg meg nem oldódik Ukrajna finanszírozása.
2015 óta egyre inkább jellemző, hogy az európai városok a karácsonyi vásárok közeledtével készülhetnek a potenciális terrortámadásokra.
