Morawiecki elutasította, hogy a lengyel-uniós vita nyomán Lengyelország elhagyhatná az EU-t.
Morawiecki a Lengyel Megállapodás nevű országfejlesztő program keretében meghirdetett, az önkormányzatoknak szóló, a lengyel kormány saját forrásaiból fedezett pályázati programról elmondta: ennek megvalósítása bizonyítja, hogy az EU „semmiféle diszkrimináló lépései” nem lesznek hatékonyak. Az önkormányzati pályázati felhívás keretében a varsói kormány az első körben több mint 23 milliárd zlotyt (1,8 ezer milliárd forint) osztott szét.
A Lengyel Megállapodás egészét uniós és a saját forrásokból is fedezik. Az uniós helyreállítási alapból járó eszközöket (58 milliárd euró, vagyis mintegy 21 ezer milliárd forint) viszont az Európai Bizottság (EB) még nem hagyta jóvá. Az Európai Parlament pedig a múlt heti, a lengyel alkotmánybíróságnak az uniós jog és a lengyel alaptörvény viszonyáról szóló döntésére reagáló állásfoglalásában egy sor, Varsóval szembeni intézkedésre szólította fel az EB-t, a többi között arra, hogy utasítsa el a lengyel helyreállítási tervet.
Morawiecki az uniós források esetleges visszavonásáról a Financial Times című lapban hétfőn megjelent interjúban nyilatkozott. Azon kérdésre, Lengyelország kész-e az uniós pénzek miatt megvétózni bizonyos kulcsfontosságú uniós döntéseket, például a klímacsomag elfogadását, a kormányfő úgy reagált:
Úgy látta: a lengyel helyreállítási terv jóvá nem hagyásával az EB sérti az uniós jogot. Az uniós eszközöket „előbb-utóbb kifizetik” – jegyezte meg, majd folytatta: minél később kerül rá sor, annál erőteljesebb bizonyítéka lesz ez annak, hogy az EB "hátrányos megkülönböztetést, diktátum típusú hozzáállást" alkalmaz. A késleltetett kifizetés sérti a jogállamiságot – tette hozzá Morawiecki.
Lengyelország azonban az ilyen nyomásgyakorlás miatt nem mond le szuverenitásáról, a kormány már kölcsönöket vesz fel a magánpiacokon, és egyelőre ezekből fedezi a járvány utáni beruházási terveit – közölte.
A múlt héten a vezető európai politikusokkal Brüsszelben folytatott beszélgetéseit Morawiecki „nagyon kielégítőnek” nevezte, mindazonáltal megjegyezte: amennyiben az EB kompromisszumot akar elérni, vissza kell, hogy vonja szeptemberi döntését a lengyel legfelsőbb bíróság fegyelmi kamarájáról, Varsó „nem a fejéhez nyomott pisztollyal” fog tárgyalni. Az EB szankciókat kezdeményezett amiatt, hogy Varsó nem hajtja végre az EU Bírósága döntését a kamara felfüggesztéséről.
Morawiecki viszont megerősítette: Varsó a korábbi tervek alapján a Brüsszel által kifogásolt fegyelmi kamara szétoszlatására készül. A vonatkozó jogszabály elkészült, legkésőbb az év végéig bemutatják – jelentette be. Ismételten elutasította, hogy a lengyel-uniós vita nyomán Lengyelország elhagyhatná az EU-t.
(MTI)
Nyitókép: Ronald Wittek / Pool / AFP
Az elektromos mobilitás „forradalmi gyorsasággal” fog elterjedni, mert az egész világ megtanulja azt, hogy az olajimport az mekkora kitettség – jelentette ki Mráz Ágoston Sámuel a Mandiner Mesterterv című műsorában.
A válság közepén nem merték meghozni a kemény lépést, inkább elhalasztották a döntést
A kommentmezőben sokan bírálták az uniós vezetést.
Dobrev Klára legújabb Facebook-bejegyzésében arról számolt be, hogy a korábban megnevezett két, tiszás politikus – Gerzsenyi Gabriella és Hajdu Márton – mellett további három személyt is azonosítottak, akik az Európai Bizottságnál kémkedtek.
A videón katonai egyenruhát viselő, feltehetően Ukrajnához köthető személyek a Szabadság tér és az Országház április 12-re tervezett megtámadásáról egyeztetnek.
Óriási fordulat az uniós fővárosban! Miközben az Európai Bizottság dollármilliókat von meg a saját EU-párti propagandistáitól, a fősodratú sajtó is kénytelen volt fejet hajtani a magyar konzervatív agytröszt előtt. A Politico kerek perec leírta: az MCC megkerülhetetlen erővé vált Brüsszelben.
Bravúros siker a Szegedtől.
Valamit tud a Tisza Párt elnöke.
A miniszterelnök szerint péntek reggel 7:30-kor „minden magyar fontos üzenetet fog kapni”.
