A leköszönő német kancellár biztonsági kérdésekről tárgyalt is tárgyalt.
Németország és Izrael együttműködésének fejlesztéséről és biztonsági kérdésekről tárgyalt búcsúlátogatásán Jeruzsálemben Angela Merkel német kancellár – jelentette a katonai rádió vasárnap.
Tizenhat éves kancellárságának hetedik, utolsó izraeli látogatásán Merkel elsőként Naftali Bennett miniszterelnökkel tartott négyszemközti megbeszélést szállásán, a jeruzsálemi Dávid király szállodában.
és nemzetközi együttműködést sürgetett Irán közel-keleti terjeszkedésével és atomfegyver-fejlesztési lehetőségével szemben. Bennett közös sajtótájékoztatójukon hangsúlyozta, hogy noha kiválóak a két ország kapcsolatai, újabb területeken növelhetik az együttműködést, elsősorban az innovatív technológiai iparágakban.
A személyes megbeszélés után Bennett a teljes német delegációval tárgyalt, majd ünnepélyes kormányülést vezetett Angela Merkel részvételével. Az izraeli miniszterelnök a kormányülés nyitó beszédében Izrael igaz barátjának nevezte a német kancellárt, és kifejtette, hogy az izraeli kormány számos kérdésben egymástól gyökeresen eltérő nézeteket valló tagjai egyetértenek a Németországgal ápolt kapcsolatok fontosságában és Angela Merkel nagyrabecsülésében ezen kapcsolatok ápolásában és fejlesztésében betöltött szerepe nyomán.
„Ez a kivételes kapcsolat hatalmas történelmi sebre alapozott. Különösen nagyra tartjuk folyamatos elkötelezettségét Izrael biztonságáért” – mondta Bennett Merkelnek a kormány ülésén.
„Izrael biztonsága Németország nemzeti érdeke. Nem vagyunk semlegesek ebben a kérdésben”
– idézte az izraeli kormányfő a német kancellár régebbi szavait, és kiemelte ennek az álláspontnak az erkölcsi jelentőségét Európában.
„A demokratikus, jogállami, vélemény-nyilvánítási szabadságot hirdető és pluralista Izrael világítótorony a háborgó tengerben. Aki semlegességet hangoztat olyan kérdésben, mint az iráni-izraeli viszály, vagy olyan szervezetekkel szemben, mint az iszlamista Hamász vagy a libanoni Hezbollah, az elveszíti az erkölcsi iránytűjét” – vélekedett Bennett, és Izrael létkérdésének nevezte, hogy Iránnak ne lehessen atomfegyvere.
Jaír Lapid külügyminiszter is meleg szavakkal méltatta Merkelt.
„Soha nem volt egy pillanat sem, amikor megpróbálta eltussolni a holokauszt emlékét.
Ehelyett arra késztette népét, hogy szinte kegyetlen őszinteséggel nézzen szembe a történelemmel” – mondta Lapíd, és megköszönte Merkelnek az antiszemitizmus elleni következetes küzdelmét és az Izrael védelmében játszott szerepét. „Ha az emberiség történelmének legszörnyűbb eseménye után együtt tudunk ülni itt szövetségesként, barátként, igazi társként, akkor van remény az emberiség számára” – mondta az izraeli külügyminiszter.
„A jó legyőzheti a gonoszat” – tette hozzá, és személyes köszönetet mondott a két ország kapcsolatának ápolásáért és fejlesztéséért nagyapja és néhai édesapja, a magyar ajkú holokauszt túlélő Tomi Lapíd volt izraeli igazságügyi miniszter és miniszterelnök-helyettes, valamint Izrael népe és a zsidó nép nevében.
Merkel az ülésen elmondott beszédében hangsúlyozta, hogy Németország a jövőben is elkötelezett lesz Izrael biztonsága mellett, de hozzátette, hogy néha vannak nézeteltérések az országok között, például a palesztin kérdésben. Azt is
Angela Merkel szombat este érkezett kétnapos látogatásra Izraelbe, melynek további programjában a Jad Vashem holokauszt emlékmúzeum meglátogatása is szerepel, valamint megbeszélést tart Jichák Hercog államelnökkel. A német kancellár legutóbb 2018 októberében járt Izraelben, azóta többször is elhalasztották az újabb találkozót az izraeli választások, majd a koronavírus terjedése és legutóbb, augusztusban a tálibok afganisztáni hatalomátvétele miatt.
(MTI)
Borítókép:MTI/EPA/Action Press/Pool/Christian Marquard
A migrációs folyamatok, a Közel-Kelet konfliktusai, a vallási és kulturális identitás kérdései, valamint a digitális tér radikalizáló hatása mind hozzájárult az antiszemitizmus felerősödéséhez.
A németek a hadköteles ukrán férfiakat leginkább hazaküldenék.
Az érintettek közül sokan a kárpátaljai ukrán-magyar határvidékről származnak.
Nem akármilyen történet!
Az egyetemnek fel kell készülnie ezekre a helyzetekre, és segítenie kell az előadóknak, hogy ne az erőszak, hanem a tudományos szabadság győzzön.
A termelők az egyre többe kerülő nyersanyagok és logisztika miatt kénytelenek árat emelni.
…elmentem egy páviánfarmra. A vezető kérdezte, honnan érkeztem. Mondtam, Magyarországról.
A Kronen Zeitung főszerkesztője felháborítónak és jogellenesnek tartja, hogy a magyar kormány a magyar érdekeket védve különadót vetett ki a külföldi tulajdonú élelmiszerláncokra, köztük a Sparra.
