Orbán azt mondja, hogy Brüsszel Magdeburgot akar csinálni Magyarországból
A letelepedési kötvényt is Brüsszel erőltette?
„Az Európai Parlament Orbán ellenzékének pozícióját vette fel, mintha ő lenne a magyar ellenzék.” A brüsszeli technokraták demokrácia elleni támadásaként és kirakatperként értékeli Nicolas Bay az EP LIBE-bizottsági, jogállamiságot vizsgáló delegációjának magyarországi látogatását. A delegáció francia jobboldali tagjával beszélgettünk az új uniós-magyar vitáról.
Tekintve, hogy a hetes cikkely szerinti eljárásban már nincs dolga az Európai Parlamentnek, s elvileg egyszer az eljárás már lezárult, mi dolga az EP LIBE-bizottságának Magyarországon?
Most úgy tűnik, az Európai Parlament próbálja elérni, hogy valamilyen eljárás továbbra is folyjon Magyarország és Lengyelország ellen. Minden eszközzel próbálkoznak, hogy folyamatosan nyomást gyakoroljanak a két országra. Ez tipikus brüsszeli kapkodás.
Az eljárás 2015-ben, a migránsválság kapcsán indult el, holott a magyar kormány komoly legitimációval a háta mögött kezelte a kérdést a saját megoldásai mentén, hiszen a határvédelem nemzeti hatáskör maradt az EU-n belül is. Majd azzal támadták Magyarországot, hogy aláássa független igazságügyet. Európában sok ország van, ahol bajok vannak az igazságügy működésével, és sokfelé a magyarokénál jóval kevesebb eszköz áll rendelkezésre az igazságügy függetlenségének biztosítására. A legújabb ügy pedig, ami miatt támadják a magyar kormányt, az az LMBTQ-jogok kérdése, a gyermekvédelmi törvény miatt. Úgy tesznek, mintha léteznének külön LMBTQ-jogok a mindenkit megillető emberi jogokon túl, holott ilyenek nem léteznek. Emellett pedig újfent teljes legitimitással védi a kormány a családokat, a gyermekeket és buzdít a gyermekvállalásra. Az egész hetes cikkely szerinti procedúra mögött szomorú valóság húzódik meg: azt a kormány támadják, aminek a legnagyobb a demokratikus legitimitása az Európai Unióban. Azaz a technokraták és a bírák próbálják maguk alá gyűrni a demokráciát.
Mit tapasztaltak eddig?
Amit a LIBE-bizottság csinál Magyarországon, az egy politikai koncepciós per, mint egy sztálini per, amiben előre tudjuk az ítéletet, hiszen a hét tagból öten kifejezetten Orbán-ellenesek. Fél napja itt vagyunk, és eddig csak ellenzéki gondolkodású személyekkel találkoztunk, akik mind ellenzik az Orbán-kormány világlátását és döntéseit. A sok óra alatt számtalanszor kérdeztük, milyen konkrét példájuk van a jogállamiság sérelmére,
Spanyol kollégámmal, Jorge Buxadé Villalbával kértük, hogy mondjanak időpontokat, amikor valakit sérelem ért, mondják el, milyen sérelem érte, de nem tudtak példákat mondani. Nem tudtak mondani olyat, hogy a kormány feloszlatott volna egy egyesületet, betiltott volna egy újságot vagy szétvert volna egy tüntetést.
Milyen a hangulat a megbeszéléseken, találkozókon?
A tárgyalások tisztességesen, udvariasan telnek, de amikor az ellenzéki érzelmű személyek beszélnek, és nem tudják megalapozni, amit mondanak, akkor kollégáim megpróbálják a szájukba adni a válaszokat, rákérdezvén, hogy ugye ez is van, meg az is van.
ezért a delegáció főleg Orbán-ellenes civileket, NGO-kat hallgat meg. Itt egyetértő emberek beszélnek olyan témákról, amelyekről már kész véleményük van. Persze nem csak ellenzéki emberekkel találkoznak, mert van a programba iktatva jobboldaliakkal és kormánytagokkal való találkozó is, de az arányok sokatmondók. Az Európai Parlament ebben az egész ügyben Orbán ellenzékének pozícióját vette fel, mintha ő lenne a magyar ellenzék.
Mi lehet az egész eljárás hátterében?
Magyarország kulcsszerepet játszik a nemzetek Európájának építésében. Az ezt ellenző EU tehetetlen, ezért ilyen eljárásokat indít. Amikor Orbán Viktor arról beszél, hogy meg kell védeni a keresztény kultúránkat és identitásunkat, az bátorítólag ha sokan másokra, és segíti, hogy a jövőben egy demokratikusabb, nemzeti alapon álló EU-t alakítsunk ki.
Mi várható a LIBE-delegáció látogatása nyomán?
Biztos, hogy születni fog egy összefoglaló, ami elmarasztalja a magyar kormányt. Ugyanakkor ez az egész sehova nem vezet, több ország ellenzi az ilyen eljárásokat, és többen mondják, hogy nem akarnak koncepciós pereket, nem lehet így megtámadni tagállamokat.
pénzmegvonással fenyeget. Ez mutatja, hogy milyen tehetetlenek.
Hogyan alakulhat a jövőben az ön pártcsaládja, az Identitás és Demokrácia kapcsolata a Fidesszel?
Nem szeretnék beavatkozni a magyar politikába, nem nekem kell megmondanom, hogy mit csináljon a Fidesz. A nyár előtt volt egy közös deklarációja tizenöt pártnak, amit aláírt a Fidesz és a Nemzeti Tömörülés is, ami jó jel, s mutatja, hogy van akarat arra, hogy az EU-ból nemzetek Európája legyen a jövőben. A legfontosabb, hogy ezek a pártok együtt tudjanak működni és együtt szavazzanak, pártcsaládtól függetlenül.
Milyen esélyei vannak a francia választásokon a jobboldalnak?
Az elsődleges cél, hogy Macron ne legyen kormányon még öt évet. Ma Marine Le Pen vezeti a jobboldali ellenzéket, ő a legerősebb jobboldali jelölt. Ha a második körbe Macron és Le Pen kerülne, a felmérések szerint akár 45-50 százalékra is számíthatna Le Pen. A klasszikus jobboldal, a Republikánusok szavazótáborának egy jelentős része elárulva érzi magát, minthogy a Republikánusok beálltak Macron mögé, és a Nemzeti Tömörülésre szavaznak.
Hogyan értékeli a német választások eredményét?
A helyzetet a zöldek és a szociáldemokraták tudták jól kihasználni, de az is látszik, az AfD-vel is számolni kell hosszú távon, a jobboldaliak egy része elfordult a CDU-tól, többek közt annak migránspolitikája miatt. Szokás német-francia tandemről beszélni, mint az EU motorjáról. Ez azonban nem igaz, mert
Európa-szerte mozgolódnak a patrióta mozgalmak, le kell építeni ennek a tandemnek az imázsát.
Fotók: Földházi Árpád