Lőpor, vérszag, erekció

„Az éjszakába nyúló lapzárták után olykor kukákat borogató vaddisznók mellett visz az utam hazafelé. Némelyik akkora, mint egy dodzsem (nem a kuka; a disznó) - nem rám fenik a fogukat, de azért meg szoktam várni, amíg elvonulnak. A jelenlétük, ugyanúgy, mint a Budapesten kóborló szarvasoké, azt jelzi, hogy a vadászati érdekből túlszaporított vadállomány nem fér el a »természetes« élőhelyén, ezért benyomul a nagyvárosokba.

A vadászati ál-világkiállítást a szervezők azzal igyekeznek legitimálni, hogy a vadászat úgymond természetvédelmi tevékenység, az ökológiai egyensúly fenntartásának eszköze. Nálunk nem annyira: itt a vadászok úri passziója kedvéért szándékosan borították fel az egyensúlyt, sokkal több vadat bezsúfolva a vadász- és a természeti területekre, mint amennyit azok elbírnak. De van más is: a csendben pusztuló hazai fogolyállománynak Semjén Zsolt fővadász vezetésével a közelmúltban adták meg a kegyelemdöfést, a hivatalos és a civil természetvédelem minden tiltakozása ellenére engedélyezve a vörös fogoly nevű idegenhonos (és a mi foglyunkat gyors tempóban kiszorító) madárfaj vadászati érdekből történő betelepítését.

Ha eltekintünk attól a nagyjából 50 milliárdtól, amit állítólag a helyszín, vagyis a Hungexpo felújítására költöttek a halottállat-seregszemle ürügyén, akkor ezek után már csak azt kellene megmagyarázni: a most 75 milliárd körül járó számlából mi kerül 25 milliárdba azon, hogy Semjén és Kovács urak hasonszőrű hazai és külföldi cimboráikkal preparált muflonok között parádéznak – meg hogy miért jó ez nekünk, adófizetőknek, akik a cechet álljuk.”