A főpolgármester bejelentette: ha kormányt alakít, megemeli a társasági adót – írta meg a Világgazdaság.
A VOSZ szerint a lépés rontja a versenyképességet, nagyvállalati szinten pedig attól tartanak, hogy a hazai piacon jelenlévő multik Magyarország helyett akár más országokba is áttelepülhetnek – figyelmeztet a lap.
Karácsony Gergely az Info Rádióban nyilatkozta, hogy elképzelhetőnek tartja egy kétkulcsos társasági adó rendszer bevezetését. Ezt a beszélgetésben azzal indokolta, hogy a versenyképességet nem lehet „irreálisan alacsony adókra” alapozni.
Perlusz László, a Vállalkozók Országos Szövetségének főtitkára a Világgazdaságnak adott válaszában kiemelte, hogy
„szigorúan gazdaságpolitikai szempontokat figyelembe véve és távol tartva magát a politikai vonatkozásoktól kíván állást foglalni”.
Perlusz szerint „a magyar versenyképesség elmarad az európai átlagtól és a közép-kelet-európai versenytárs országoktól is (Szlovákiától, Csehországtól, Lengyelországtól)”, ezért a felzárkózást és gyors gazdasági növekedést kell serkenteni. Ezt a célt olyan adórendszer segítségével lehet elérni, „amely ösztönzi a beruházásokat, a technológiai fejlesztéseket, a foglalkoztatást és az adózói kör további szélesítését”.
„A felzárkózást – amely évek óta folyik és a vállalkozások versenyképességének fejlődésén alapul – a gazdaságpolitika támogatja. A jelenlegi adórendszer fő irányvonala a vállalkozások terheinek csökkentését tartalmazza, ezzel segíti az európai átlagnál nagyobb gazdasági növekedést” – mondta a Világgazdaságnak a szakember.
„A fejlett technológia-transzfer beáramlása is lassul, a működő tőke egy része más célpiacokra irányul. A magas adóteher – láthattunk sok példát – adóelkerülésre, kreatív adózási technikák keresésére ösztönöz, ahelyett, hogy a digitalizációra, modernizációra, fenntarthatóságra és környezetvédelemre áldoznának erőforrásokat a vállalkozások” – mondta.
A vállalkozások nagyobb megsarcolásából hosszabb távon sem kilábalás, sem fejlődés, sem nagyobb jómód nem keletkezik, hiszen a cégeknek még mindig nincs meg a kellő pénzügyi ereje (tőkeerő, tartalékok) a fejlesztésekhez és bővüléshez, amely a gazdasági növekedés záloga. Zsugorodó vállalkozások és szűkülő adózói kör esetén az állami bevételek is csökkennek – véli a szakember.
„Virágzó vállalkozások erős és gyarapodó gazdaságot és a bérszínvonal növekedésével magasabb életszínvonalat hoznak magukkal és a széles adózói kör összességében nagyobb állami adó- és járulékbevételeket tesz lehetővé” – tette hozzá Perlusz László.
Fotó: ATTILA KISBENEDEK / AFP
Negyvenhat nap alatt egymást érték a törvényjavaslatok és a látványos politikai bejelentések, ám egy kérdés egyre hangsúlyosabbá válik: vajon áll-e valódi szellemi háttér a Tisza-kormány döntései mögött? Kovács András írása.
Mint kiderült, a pénzügyminiszter módosította a szolidaritási hozzájárulás összegéről szóló rendeletet.
Budapest október 15-ig kapott haladékot fizetési kötelezettsége teljesítésére, de egyértelművé tették, a jogszabályban előírt kötelezettséget teljesíteni kell.
A költségvetési törvény szerint a befizetés önkormányzatonkénti összegét ugyanis az államháztartásért felelős miniszternek rendeletben kellett volna meghatározni a május végi beszedési határidő előtt. Ezt azonban se a régi, se az új pénzügyminiszter készítette el.
Karácsony Gergely rögtön lecsapott.
Nagyon pontosan időzített Karácsony Gergely.
A magyar sajátosságokkal bíró liberális modell működhet, de félő, hogy csak a vállalatok profitjában látszanak majd az eredmények.
Nem könnyítem meg a dolgukat. Már csak azért sem, mert nem minden az, aminek első ránézésre látszik.
Milák megdöntötte egyéni legjobbját.
