„Különös koalíció állt össze a nyilvánosságban azzal a küldetéssel, hogy a neofita keresztények legújabb nemzedékének hitvalló mártírját, Tóth Gabit védelmébe vegye.
Vállt vállnak vetve küzd a menyecske becsületéért a TV2 Totem című műsorának túlélőjéként parádézó férj, a húga iránt együttérzést fakasztani igyekvő testvér, a harag mértékét túlzónak érző női coach és a kormányzati propagandamédia megannyi keretlegénye, akik most épp az elfogadás fontosságát hangsúlyozzák, holott billentyűzeteiken még fel sem száradt a tegnapi karaktergyilkosságaik során kiontott vér – s még a macskájának fotóiról elhíresült gyurcsányista uszító is bullyingot kiált Tóth Gabi védelmében, miközben Novák Katalint mértéktartásáról és úriemberségéről tanúságot téve »náci féreg« megnevezéssel illeti.
Nos, tisztázzuk: a »bullying« kifejezésnek jelentése van – privát szférában, személyes élethelyzetben, mondjuk iskolában, munkahelyen vagy tömegközlekedésen zajló, erőszakos zaklatás megnevezésére szolgál. Az ország egyik legismertebb celebjének, a vakuk villanófényében sütkérező médiahisztérikának a magyarok arcába tolt hazugságát és ízléstelenségét illető vélemény nem bullying. A neve: szabad nyilvánosság, kritika, társadalmi immunválasz.
Tóth Gabi nyilvánosan vállalt fel egy olyan szerepet, amely förtelmesen giccses és velejéig hazug, s amely nem mellesleg maradéktalanul kiszolgálja a kétharmados állampárt identitáspolitikai igényeit. Tóth Gabi tévesen azonosítja a problémát, amikor kifejezésre juttatja, hogy a YouTube-csatornájáról kitiltott felhasználók azért minősítgették és gyalázták őt, mert keresztény. Épp ellenkezőleg: azért minősítgették és gyalázták, mert nem hiszik el neki, hogy keresztény. Nem ismernek rá a damaszkuszi úton megtért Pál apostolra abban, aki Mészáros Lőrinc tévéjének két gyűlölethíradója közt Sztárban Sztár lesz Majka oldalán. Nem ismernek rá a Szűzanyára a gyermekét reklámhordozóvá tevő gondviselő személyében, s különösen azután nem, hogy önérzetesen kinyilvánította: belátja, hogy ezzel árt a kislányának, úgyhogy soha többé nem mutogatja őt a nyilvánosságban – és aztán mégis megtette. Nem ismernek rá Tóth Gabiban a homo novusra az alapján, amit az elmúlt években előadott, és az alapján, amit ma nap mint nap előad. Hiába meresztik a szemüket, nem látják a megtéréshez tartozó változást: nem látják a szellem, a lélek és az erkölcs forradalmát – látják viszont Gabi és férje kereskedelmi tévés szerződéseit, s látják az illiberális rendszer igyekezetét, hogy a Jézus Krisztushoz meg az Orbán Viktorhoz való hazatérés aktusait asszociatív viszonyba hozza éppúgy, mint a homoszexualitást és a pedofíliát. Egy csipetnyi empátiával maga Tóth Gabi is beláthatja: nehéz úgy érezni, hogy a kormányzati média ünneplésével, a pápa előtt rendezett fellépésével és a zsíros állami megrendeléseivel együtt járó hitéleti fordulata ne hideg számítás eredménye volna.”