A hivatali visszaéléssel vádolt Ihász Sándor csak baráti tanácsokat adott a Fenyő-ügyben felbujtással vádolt Gyárfás Tamásnak és szerinte semmi dolga nem volt az egykori médiavállalkozó által neki átadott irattal. A gyilkossággal kapcsolatos eljárás kapcsán pedig azt hangsúlyozta, hogy vezetőként nem kellett részletesen ismernie az ügyeket. Pénteken folytatódott az ellene indult per.
Korábbi, írásbeli vallomásának felolvasásával folytatódott a hivatali visszaéléssel vádolt, egykori fővárosi főügyész, Ihász Sándor elleni büntetőper a Pesti Központi Kerületi Bíróságon. Az ügy lényege, hogy egykori ügyészségi vezető 2017 októberében a Fenyő János elleni emberöléssel kapcsolatos beszélgetésekről készült hangfelvételek leiratát vette át Gyárfás Tamástól, akit időközben a gyilkosság felbujtásával vádoltak meg. Mint később kiderült, a leiratok Gyárfás és Portik Tamás, utóbbi által rögzített telefonbeszélgetéseiből származnak. Portik volt az, aki megbízta a korábban életfogytiglanra ítélt Jozef Rohácot a Fenyő János médiamogul elleni gyilkosság elkövetésével.
Gyárfás tanácsot akart kérni Ihásztól, akinek azonban az ügyészség szerint fel kellett volna ismernie, hogy a leiratban foglaltak olyan új bizonyítékok, amelyek jelentős mértékben hozzájárulhatnak az emberölés felbujtójának azonosításához, felelősségre vonásához.
Ihász kezdetektől tagadta a vádakat, most felolvasott korábbi írásbeli vallomása pedig összecsengett a múltkori tárgyaláson általa elmondottakkal. Ihász azt hangsúlyozta, hogy Gyárfás barátként fordult hozzá és ő szintén ebben a minőségében adott neki tanácsot. A Nap Tv volt tulajdonosa által átadott leiratot nem tanulmányozta részletesen, de Gyárfás sem fűzött magyarázatot a tartalmához, csupán azt közölte, hogy egy kopasz férfi adta át ezt neki a lakása előtt. Hogy Ihász miért vette át a leiratot Gyárfástól, ha nem is akarta elolvasni, a gyanúsítotti kihallgatása alapján azt mondta, mert Gyárfás „rátukmálta”.
Ihász vallomása szerint Gyárfás jogi tanácsot kért, hogy tegyen-e feljelentést. Az egykori médiavállalkozó ugyanis amiatt aggódott, hogy ha a rendőrséghez fordul, akkor az ügy kikerül a sajtóhoz és újabb fenyegetések érhetik. Ihász saját tapasztalata alapján pedig úgy vélte, Gyárfás joggal félt a hatóság inkorrektségétől.
Ihász többször visszatért arra, soha nem bíztatta Gyárfást, hogy ne tegyen feljelentést, csupán tájékoztatta őt a lehetséges következményekről. Végül szerinte abban egyeztek meg, hogy Gyárfás, jogi képviselője, Bánáti János társaságában, bejelentést tesz az ügyről a rendőrségen, ami Ihász tudomása szerint meg is történt.
Egyebek mellett ezért is jutott arra, hogy neki ezzel az üggyel nincs dolga. A volt főügyész azzal is védekezett, hogy a leiratok átadása idején – bár Gyárfás neve többször szóba került a Fenyő-gyilkosság kapcsán – szó sem volt arról, hogy a volt médiavállalkozó büntetőjogi felelőssége ténylegesen felmerülhet az ügyben. Erre vonatkozóan ő semmilyen bizonyítékot, adatot nem látott.
Erről azonban a gyanúsítási kihallgatásról szóló jegyzőkönyv szerint hosszan vitatkozott az eljáró ügyész és Ihász. Előbbi többször is arra mutatott rá, hogy Gyárfás érintettsége visszatérően szóba került a Fenyő-ügyben folyó eljárásban.
Ihász védekezésének ellentmond az a tárgyaláson ismertetett információ, miszerint a Fenyő-gyilkosság kapcsán, főügyészként 2011-ben ő maga rendelte el Gyárfás Tamás lehallgatását.
Ezzel együtt azt mondta, fel sem merült benne az eljárás meghiúsítása, és hogy mentse, fedezze Gyárfást.
– jegyezte meg vallomásában.
Arra is kitért, hogy főügyészként nem is volt feladata egy-egy ügy részletes ismerete, így Fenyő-ügy iratait, bizonyítékait sem ismerte behatóan. Mint mondta, a főügyész feladata a munka koordinálása, szervezése, az ehhez szükséges feltételek biztosítása.
Ahogy a Gyárfás ügy kapcsán írt cikkünkben is kitértünk rá, Ihász volt az, akit még fővárosi főügyészként számos kritika ért, amiért vádemelés helyett, úgymond futni hagyta a 2006 őszi rendőri túlkapások elkövetőit.
A volt főügyész nemrég a Demokratikus Koalíció igazságügyi szakértője lett, Gyurcsány Ferencék közlése szerint „feladatai a kormányváltás utáni független igazságszolgáltatás helyreállításával, a Polt Péter által eltussolt bűncselekmények vizsgálatával, és kormányváltás utáni törvényes és jogszerű felelősségre vonással kapcsolatosak”.
Erről Ibolya Tibor jelenlegi fővárosi főügyész a Mandinernek nemrég adott interjújában annyit mondott:
„Ihász logikája szerint tehát addig volt Magyarország jogállam, amíg ő főügyész volt, majd amikor 2017-ben visszavonták a vezetői kinevezését, akkor a független igazságszolgáltatás megszűnt. Ezzel egyébként ellentmond a saját táborának is, hisz szerintük már az Alaptörvény elfogadásával megszűnt a jogállam.”
Fotó: MTI/Kovács Attila
Negyvenhat nap alatt egymást érték a törvényjavaslatok és a látványos politikai bejelentések, ám egy kérdés egyre hangsúlyosabbá válik: vajon áll-e valódi szellemi háttér a Tisza-kormány döntései mögött? Kovács András írása.
Hivatali visszaélés bűntett gyanújával fordult a Fővárosi Nyomozó Ügyészséghez Tényi István azután, hogy szerinte Magyar Péter hatáskörén túllépve, határidőt is megszabva arra utasította a legfőbb ügyészt, hogy számoljon be az aranykonvoj ügyben folyó nyomozásról.
Ez a demokrácia csődje – figyelmeztetett Christian Hafenecker, az Osztrák Szabadságpárt főtitkára.
Szerinte automatikusan működő, bólogató, végrehajtó emberekből áll a szervezet, amelyben senkinek nem lehet önálló gondolata.
„A kormányváltó képessége a Tiszának akkor lesz hiteles, ha a politikai lózungok – pl. »út a börtönbe« – mögé odateszi a szakmai programot” – üzenték.
Hűtlen kezelés után hivatali visszaélés.
A főpolgármester nem dönthet egyedül törvényesen.
Nem könnyítem meg a dolgukat. Már csak azért sem, mert nem minden az, aminek első ránézésre látszik.
Milák megdöntötte egyéni legjobbját.
