Kultúraszervező határon innen és túl

2021. augusztus 25. 18:37
Szívügye a magyar zsidó hagyományok ápolása, az általa szervezett zsidó napok rendezvénysorozat ma már behálózza a Kárpát-medencét. Deák Andreával beszélgettünk arról, hogyan lett egy merész ötletből zarándoklat, majd országokon átívelő, többnapos programsorozat.

Ádám Rebeka Nóra írása a Mandiner hetilapban.

Fotó: Mátrai Dávid

Deák Andrea érdeklődése első izraeli látogatása után mélyült el a zsidó és a magyar zsidó kultúra iránt. Ezt követően tizennyolc évig a Magyar Zsidó Kulturális Egyesületben, majd ezzel párhuzamosan a Mazsihiszben dolgozott. Kíváncsisága a határon túli területek és az ott élő emberek iránt középiskolás korában kezdődött. „Budapesten, a hetedik kerületben születtem és nőttem fel, először felnőtt fejjel, tizenhét-tizennyolc éves koromban voltam a határon túl; barátaimmal Pozsonyba és környékére látogattunk. Bevallom, korábban nem sokat tudtam a határon túli magyar közösségek életéről, eltérő hagyományvilágukról, hiszen abban az időszakban nőttem fel, amikor erről még nem tanítottak semmit – meséli. – Amikor a politikum is elkezdett foglalkozni a külhoni magyarok kérdésével, például a kettős állampolgárság kapcsán, megszólalt bennem egy hang: mennyire nem ízléses ez ellen kampányolni. Ott van Erdély, a Felvidék vagy Kárpátalja, és az emberek egy részében annyi minimális érzékenység nincs, hogy együtt érezzen, szolidaritást vállaljon az ottani magyarsággal, pedig ez minden kisebbségi közösségnek kijár. Azoktól pedig, akikkel egyazon nemzeti-kulturális közösségbe tartozunk, különösen furcsa lenne megtagadni.”

Évekkel később úgy hozta a sors, hogy Andrea a Magyar Zsidó Kulturális Egyesülettel a határokon túlra is el tudott kezdeni programokat tervezni. Eleinte egy-, majd többnapos utakat szerveztek az elcsatolt területekre, mígnem egyszer csak megérett az ötlet, mi lenne, ha zsidó napokat tartanának Kárpátalján. „Volt egy kárpátaljai származású segítőm, Szász Gitta, akivel többször bejártuk a helyeket, és összeállítottuk a programot. Végül a Külgazdasági és Külügyminisztérium és az ungvári főkonzulátus, személyesen Bacskai József főkonzul is mögénk állt akinek ezúton is köszönöm a lehetőséget –, így született meg az I. Kárpátaljai zsidó napok. El sem hittük, mennyire gyorsan híre ment” – mondja az indulásról.

A rendezvény sikerén felbátorodva Szabadkán és Kassán is elkezdtek kulturális zarándoklatokat, buszos kirándulásokat és kulturális programokat szervezni. Jött aztán Kolozsvár, ott is elkezdődtek a zsidó napok, amit eleinte csak a helyi közösségnek terveztek. „Lebeszéltük péntek estére a kolozsvári zsinagógában a szombat­köszöntést; kicsit féltünk, hogy nem lesz elég ember, végül olyan rendezvény kerekedett belőle, hogy nem lehetett beférni a zsinagógába. A helyiek között olyanok is voltak, akik sírtak, hogy végre hallhatnak magyar nyelvű szombat­fogadást” – emlékezik vissza.

Ez a cikk csak előfizetéssel rendelkező olvasóink számára elérhető. Ha van érvényes előfizetése, jelentkezzen be!

Bejelentkezés