Frank-Walter Steinmeier szerint az afganisztáni helyzetért Németország is felelős.
A Nyugat szégyenének nevezte a nemzetközi haderő kivonulása után a szélsőséges iszlamista tálibok uralma alá került Afganisztán helyzetét a német államfő kedden. Frank-Walter Steinmeier a berlini hivatalában egy pódiumbeszélgetést felvezető beszédében kiemelte, hogy a tálibok elől menekülő afgánokkal zsúfolt kabuli repülőtéren uralkodó állapotokat mutató felvételek
Ezekért az „emberi drámákért mi is felelősek vagyunk” – jelentette ki.
Politikai vízválasztó
A szövetségi elnök, aki 2005-től 2009-ig, és 2013-tól 2017-ig Németország külügyminisztere volt, kifejtette, hogy a tálib hatalomátvétel „politikai vízválasztó”, olyan fordulat, amely nemcsak megrázó, hanem „megváltoztatja a világot”. Mint fogalmazott: az afgán kormány és fegyveres erőinek gyors összeomlása és a tálibok ellenállás nélküli hatalomátvétele nehéz és „keserű” kérdéseket vet fel „külpolitikánk múltjával és jövőjével kapcsolatban”, mert azt mutatja, hogy kudarcot vallottak az Afganisztán stabilizálását és egy életképes államberendezkedést szolgáló évtizedes erőfeszítések. Ezeket a kérdéseket őszintén és alaposan meg kell beszélni a nyugati országok szövetségében – mondta a német államfő, rámutatva:
Németország az Egyesült Államok után a második legnagyobb létszámmal vett részt az amerikai földön 2001. szeptember 11-én elkövetett terrortámadások miatt elindított, NATO-vezetésű afganisztáni hadműveletekben, vagyis a Nemzetközi Biztonsági Közreműködő Erő (ISAF) és az Eltökélt Támogatás (RS) nevű hadművelet munkájában. Előfordult, hogy egyszerre több mint ötezer német katona volt az ázsiai országban.
Több millió euró a kukába
A műveletekre 12,5 milliárd eurót (4400 milliárd forint) fordítottak. Afganisztáni fejlesztési, segélyezési programokra az utóbbi időszakban évi 435 millió eurót fordított a német kormány. Az ázsiai ország ezzel az első helyen állt a Németország által támogatott fejlődő országok listáján.
Az utolsó német katonai egység júniusban vonult ki Afganisztánból.A nemzetközi fejlesztési együttműködésért felelős német miniszter, Gerd Müller kedden bejelentette, hogy azonnali hatállyal leállították az állami finanszírozású programokat, és csakis azzal foglalkoznak, hogy kijuttassák Afganisztánból a tálibok miatt távozni kívánó helyi munkatársaikat.
(MTI)
Nyitókép: Bernd von Jutrczenka / DPA / AFP
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
A szélsőbalos halálos fenyegetéseket Charlie Kirk meggyilkolása óta nem árt komolyan venni.
A nyugalmazott német katonatiszt szerint már több százezer orosz katona sorakozott fel az európai országok határain.
Az AfD politikusa felhívta a képviselők figyelmét, hogy a jogállamisági jelentés nem más, mint véleménybíráskodás Magyarországgal szemben, amiért Brüsszelnek nem tetsző kormány áll az ország élén.
A kínai gyártók egyre inkább vezető szerepet töltenek be azokban az ágazatokban, amelyeket a közelmúltig német vállalatok uraltak – és ez mostanra a németeknek is feltűnt.
Mutatjuk a szombati nap legolvasottabb híreit!
„Az EU-csúcsnak vége. A közvetlen háborús veszélyt elkerültük, a brüsszeli hadikölcsönből kimaradunk. Nagy eredmény!” – hangsúlyozta a miniszterelnök péntek hajnalban.
A Hertha drukkerei remélik, méltó búcsúztatásban részesítik majd a magyar szakembert.
