Felkerülhetünk a divattérképre – Bata-Jakab Zsófia a Mandinernek

2021. augusztus 16. 15:04
A nemzetközi színtéren senkit nem érdekel, hogy ki kivel van jóban, hazánk pedig nagy lehetőségek előtt áll a divatiparban – mondja a Magyar Divat & Design Ügynökség vezetője. Interjúnk!

Szalai Laura interjúja a Mandiner hetilapban.

Hazánk nem számít vezető divat­ipari országnak, mégis megjelenik az állami szerepvállalás. Miért van szük­ség a Magyar Divat & Design Ügy­nökségre?
A magyar divatipar jelentős múlttal bír. Az 1900-as évek elején kiváló pozícióban volt, azonban a második világháború miatt megtört a fejlődése, és hanyatlani kezdett. Az ügynökség három évvel ezelőtti színre lépése az utolsó pillanat volt az iparág számára. Most óriási lehetőségek előtt áll az ország. A járvány a teljes értékesítési láncra hatással volt, például a nemzetközi szinten rangos márkák, amelyek eddig többségükben Ázsiában készíttették termékeiket, visszahozzák a gyártást Európába, ezzel is csökkentve a nemzetközi kitettséget. Magyarországon rengeteg gyártó működik, így nagy szerephez juthat a folyamatban.

Divatipari nagyhatalom leszünk – van ennek realitása?
Olaszország azért tudta kivívni magának a vezető pozícióját a divatvilágban, mert az elmúlt évtizedekben folyamatos volt a támogatás az állami szereplőktől, és jelentős összefogás valósult meg az iparág tagjai között, ráadásul hatvanöt éve működik egy olyan szervezetük, mint itthon az MDDÜ. Azt kezdtük el tehát építeni kicsiben, amit a nagyok jóval korábban. A nemzetközi szinten is első számú divat­kamarának számító Camera Nazionale della Moda Italiana, a legnagyobb partnerünk privát cégként működik, de állami forrásból. Néhány évvel ezelőtt tetemes összeget kapott arra, hogy visszaállítsa a „Made in Italy” presztízsét. Több országban, például az Egyesült Államokban, Portugáliában, Német­országban is hasonló elvek mentén fejlesztik a divatipart. Mi még csak három éve működünk, de már most rengeteg sikert tudhatunk magunk mögött: divat- és formatervezőink rangos nemzetközi díjakat nyertek el, a Milan Fashion Week­re kijutó magyar márkáknak pedig a tengerentúlon is hírük ment. Közösen, gyártókkal, tervezőkkel, oktatási intézményekkel együtt haladunk előre. A realitások talaján állunk: nyilvánva­lóan nem fogunk és nem is kell Milánóval versenyeznünk, az viszont elérhető cél, hogy a közép-­európai régió központi szereplői legyünk, és felkerüljünk a divattérképre. El kell érnünk, hogy a szakemberek itt akarjanak tehetségeket keresni.

El kell érnünk, hogy a szakemberek Magyarországon akarjanak tehetségeket keresni”

Mindenesetre a sajtó egy részében meglehetősen negatív kontextusban jelenik meg az MDDÜ. Orbán Ráhel barátnője vezeti, milliárdokat kap a kabinettől, és az ellenzék kormányra kerülése esetén be akarja zárni – csak hogy néhány példát említsünk.
Az ügynökség legfontosabb feladata a szakmai irányítás és hogy láthatóságot biztosítson az iparág valamennyi szereplőjének: a tervezőknek, a gyártóknak, az oktatási intézményeknek. A tevékenységünkkel kapcsolatos valamennyi negatív kommentár ezt segíti elő, és erőt ad ahhoz, hogy még jobban csináljuk. Megjegyzem, a nemzetközi színtéren senkit nem érdekel, hogy ki kivel van jóban. Kizárólag a szakmai tevékenységgel foglalkoznak, azzal, hogy kivel érdemes dolgozni. Mi pedig a szakmaiságot szem előtt tartva, politikamentesen működünk, és bárki kerül velünk kapcsolatba, ezt nem kérdőjelezi meg. A Camera Nazionale della Moda Italiana elnöke, Carlo Capasa jelentette ki, hogy a magyaroknak helyük van a Milan Fashion Weeken.

Fotó: Ficsor Márton

A közelmúltban elfogadott Nemzeti divatipari stratégiában hivatkoznak arra, hogy a térség más országainak divatipara eredményesebb. Miben kell fejlődnünk?
Mindenhol mások az erősségek, például Romániában a gyártás, Lengyelországban a kereskedelem. Magyar­országon tizenkétezer vállalkozás csaknem százezer embernek ad munkát, és ahogy említettem, nálunk is sok gyártó működik. Az átlag fogyasztó nincs tisztában azzal, hogy a prémium­márkák közül már most sokan itthon gyártják a termékeiket. Vagyis nálunk van a tudás, a kapacitás, amit ki kell használni. A tervezőknek meg kell teremteni a lehetőséget a nemzetközi megjelenésre, és el kell érnünk, hogy a magyar közönség tisztában legyen vele: itthon is tud divat- és a dizájntermékeket választani. A többség nem ismeri például a magyar bútortervezőket. A visszajelzések alapján szerencsére javul a helyzet, nemzetközi szinten is, de a folyamatot tovább kell vinni.

A prémiummárkák közül már most sokan itthon gyártják a termékeiket”

Mi kell ahhoz, hogy Budapest a divatturizmus potenciális desztinációja legyen?
A főváros az utóbbi években óriási fejlődésen ment keresztül, és bekerült az európai turisztikai topdesztinációk közé. Általános tendencia, hogy az emberek utazási motivációiban már nemcsak az épített örökség, hanem az élménykeresés is szerepel, így a vásárlás is fontos számukra. A turisták keresik a helyi termékeket, amivel az adott kultúra egy-egy kis szeletét haza tudják vinni. Nekünk tehát az is feladatunk, hogy felhívjuk a figyelmüket arra, hol vannak a helyi márkák, hol érdemes minőségi terméket vásárolni. A most már csaknem hetven magyar divat- és dizájnmárka termékeit kínáló Budapest Select Concept Store netboltot is azért hoztuk létre, hogy igazodjunk a járvány miatt megváltozott fogyasztói szokásokhoz, és elősegítsük a hazai termékek vásárlását, ezáltal a magyar tervezők támogatását.

Nagyobb felbontásért kattintson jobb egérgombbal a képre, majd válassza a „Kép megnyitása új lapon” opciót!

Lehet még olyan klasszikus, ikonikus márkát építeni manapság, mint a Chanel vagy a Prada?
Mindenképpen. Nemzetközi szinten látjuk, hogy egyes márkák folyamatosan építkeznek, és ebbe az irányba haladnak. Van példa magyar márkára is, amely szépen növekedett az előző években; saját tapasztalatból mondom, hogy bárhova megyek, Budapesttel összefüggésben egyből őt említik. Tény azonban, hogy ehhez rengeteg pénzre van szükség. Az MDDÜ szakmai, nem pedig anyagi támogatást nyújt az iparág szereplőinek, de utóbbiban is segítünk: az ügynökség a Hiventures tőkealap-kezelővel létrehozott egy közös tőkealapot, amellyel a divat- és dizájnipari növekedést segítjük elő. A körforgásos gondolkodás jellemző nálunk: olyan programokat kínálunk, amelyek által előrébb tudnak lépni a márkák, ám nem fogjuk a kezüket örökké. Egy idő után szükségük lesz tőkebevonásra, amihez például a Hiven­tures tud segítséget nyújtani. Mire idáig eljutnak, meglesz a mentoringprogramunk során kiépülő nemzetközi kapcsolati hálójuk, ami elengedhetetlen ahhoz, hogy kilépjenek a nemzetközi piacra.

Mire kell a hazai szereplőknek inkább koncentrálniuk: a külföldi vagy a magyar vásárlókra?
Ez a márkától függ. Van olyan, amelyik kifejezetten a magyar közönséget szeretné kiszolgálni, mások inkább a külföldi vásárlókat célozzák meg. A mentoringrendszerünket ennek megfelelően alakítottuk ki. Az első szint a Young Talents program, amely az egyetemről éppen kikerülő tervezőknek szól; ők hazai szakemberekkel tudnak együtt dolgozni. A következő lépcsőfok a Magyar mentorprogram, amelyben a stabilan működő, minimum kétéves múltú márkákat szeretnénk fejleszteni, itt már a hazai mellett külföldi szakemberek is segítik a munkájukat. A Nemzetközi mentorprogramunk pedig a legmagasabb szint, ahová a Camera Nazionale della Moda Italiana szakembereinek döntése alapján kerülnek be a márkák. Mindegyik programba pályázat útján juthatnak be a tervezők.

Mekkora a kereslet itthon a luxusmárkák iránt, érdemes egyáltalán egy tervezőnek kizárólag a hazai piacra támaszkodnia?
Érdekes jelenséget figyeltünk meg a pandémia alatt. Elmaradtak a külföldi turisták, ám a luxusmárkákat forgalmazó üzletek értékesítése minimális mértékben esett csak vissza. Vagyis a helyi, korábban a prémiumtermékeket külföldön megvásároló réteg itthon szerezte be a luxuscikkeket. Ők lehetnek a magyar tervezők potenciális célcsoportja.

Hogyan hatott a járvány a divatiparra?
Tény, hogy gyorsan tudott alkalmazkodni a helyzethez itthon és külföldön egyaránt, a gyártók például átálltak a maszk- és védőruhagyártásra. Azonban mivel az értékesítés elsősorban a személyes kapcsolatokon nyugszik – fontos például az anyagok megérintése –, a hagyományos kereskedelem megszenvedte az eltelt időszakot, és elindult az átrendeződés. A járványhelyzet javulásával az újrakezdés került a középpontba: itthon az MDDÜ javaslatait figyelembe véve az Innovációs és Technológiai Minisztérium kidolgozott egy támogatási rendszert, amellyel a gyártókat segítettük abban, hogy tudjanak fejleszteni. A tervezők is pályázhattak például gépparkfejlesztésre, anyagvásárlásra vagy éppen a fenntarthatóságra való átállásra. A fogyasztók hozzáállása ugyanis megváltozott az utóbbi időben: kevesebbet vásárolnak, és sokkal jobban figyelnek arra, hogy mit vesznek. Kutatások szerint öt százalékkal hajlandók többet fizetni egy termékért, ha tudják róla, hogy etikusan készült. A tudatosság itthon is egyre inkább előtérbe kerül. A cél, hogy már az anyagválasztás tudatos legyen, és a gyártás során minél kisebb legyen az anyagveszteség.

A fogyasztók kevesebbet vásárolnak, és sokkal jobban figyelnek arra, hogy mit vesznek”

Egyes nagy múltú divatházak nem fényűző és méregdrága, hanem gazdaságos virtuális divatbemutatókon ismertették meg a kollekciójukat a nagyvilággal, ezzel elvéve a divatbemutatók kiváltságos jellegét. Ezt jó iránynak tartja?
Idáig a bemutatók szakmai rendezvénynek számítottak, ahol a szakmában dolgozóknak alkalmuk volt az új trendek megismerésére és az értékesítésre. A divatban egy szezon kimaradása óriási kiesést okoz, ezért döntöttek a nagy márkák a digitális jelenlét mellett. Mi is kint voltunk Milánóban a virtuális bemutatón, és a Budapest Central European Fashion Weeket is digitálisan rendeztük meg a járványügyi helyzet miatt, az eseményről a nemzetközi média is beszámolt. A divatházak ezáltal szorosabb kapcsolatot tudtak kialakítani a fogyasztókkal, például a Dior videóanyagokban mutatta be, hogyan készülnek a ruhái. Ezáltal kicsit mindenki betekinthet a kulisszák mögé, és megismerheti, hogy a fényűzés mögött hogyan működik az iparág. Szerintem ez jó irány.

A Nanushka kollekciójának bemutatója a Budapest Central European Fashion Week divathéten 2018-ban. <br> Fotó: MTI / Balogh Zoltán

Néhány éve nagy port kavart, hogy a Burberry luxus­márka sok milliárd forintnyi ruhát, kiegészítőt és parfümöt semmisített meg, hogy ne lehessen olcsón megvásárolni őket. Egy ilyen eljárás mennyire etikus?
Az eset fordulópont volt. Az Európai Unió lépett: 2025-ig valamennyi tagállamnak stratégiát kell alkotnia arra vonatkozóan, hogy mi történik a textilhulladékkal. A ruhaipar a legszennyezőbb öt iparág közé tartozik, és a hulladékgazdálkodással van a legnagyobb probléma. Most már külön szakmák foglalkoznak azzal, hogy a divatházak miként alakítsák át a folyamatokat, például fenntarthatósági menedzserek segítik a tervezők munkáját. Minden márkának törekednie kell arra, hogy minél kevesebb anyaghulladékot termeljen.

Milyen tervei vannak őszre az ügynökségnek?
Szeptemberben a nemzetközi programjainkon lesz a hangsúly: tíz magyar formatervezőt a párizsi Maison et Objet dizájnvásárra viszünk ki, amely az egyik legkomolyabb európai szakvásár; háromezer kiálló közt szerepelnek a magyarok, az előzőt is nagy sikerrel zártuk. A hónap második fele a Milan Fashion Weekről szól majd, ahova szintén visszük a tervezőinket. Lesz egy kollektív kiállítás és egy divatbemutatónk, amely a Budapest Select ernyőmárka alatt valósul meg. Ezáltal a tervezők egységes kommunikáció által, de saját arculati elemeiket megtartva jelennek meg a nemzetközi porondon, így sokkal nagyobb figyelem kerülhet a magyar kreatívszektorra. Október első hetében a 360 Design Budapest rendezvényt tartjuk meg, amelyen a visegrádi négyek kerülnek a középpontba. A hónap második hetében pedig jön a Budapest Central European Fashion Week ismét élőben, amelyen nemzetközi és magyar márkák mutatkoznak be, és ezen is kiemelt figyelmet kapnak majd a regionális országok tervezői. A szezont a Budapest Fashion & Tech Summit konferenciával zárjuk, szintén a környező országok bevonásával. Ahogy korábban a nyár a fesztiválok időszaka volt, szeretnénk, ha az ősz mostantól a divatról és a dizájnról szólna.

Bata-Jakab Zsófia
1989-ben született Szolnokon. Tanulmányait a Budapesti Corvinus Egyetemen végezte. Több éven keresztül egy magyar divatmárka marketing- és értékesítési menedzsereként szerzett rálátást a hazai szereplők helyzetére, később egy globálisan ismert fast fashion márkánál töltött be vezető pozíciót. 2018-tól a Magyar Divat & Design Ügynökség vezérigazgatója.

Nyitókép: Ficsor Márton 

Összesen 13 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés