A bevándorlásellenes Osztrák Szabadságpárt új vezetővel és új lendülettel kíván a Sebastian Kurz vezette osztrák koalíciós kormány legfőbb kihívójává válni. Herbert Kickl belügyminiszterként már bizonyította, hogy a határok megvédéséért folytatott küzdelemben nem ismer kompromisszumot.
A szerző a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány elemzője
Miután Norbert Hofer lemondott az FPÖ pártelnökségéről, egyértelművé vált, hogy a párt bevándorlásellenes politikájának egyik legmeghatározóbb alakja, Herbert Kickl veheti át a szabadásgpárt irányítását. Kickl 2017 decemberétől 2019 májusáig szövetségi belügyminiszterként vett részt az Osztrák Néppárt (ÖVP) és az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) koalíciós kormányában, amely végül az erőteljes német nyomásgyakorlás és az Ibiza-botrányként elhíresült események hatására felbomlani kényszerült. Heinz-Christian Strache bukását követően rendkívül nehéz helyzetbe került az FPÖ – éppen a sok szempontból sorsdöntőnek bizonyuló európai parlamenti választásokat megelőzően.
ugyanakkor elmaradt az a fajta földrengető összeomlás, melyben a baloldali média és a politikai ellenfelek mindvégig érdekeltek voltak.
A botrányt megelőző közvélemény-kutatások a bevándorlásellenes pártnak 23 és 25 százalék körüli eredményt jósoltak a 2019-es EP-választásokra, amellyel reális lehetőség mutatkozott arra, hogy a szocialisták megelőzésével a második helyet érje el az FPÖ Sebastian Kurz kancellár vezette néppárt mögött. A párt szavazatai végül ugyan 20 százalék alatti szavazatarányt mutattak, a 2014-es választásokhoz képest mindössze 2,52 százalékos lemorzsolódást könyvelhettek el.
Strache kiválásával a párt életében azonban újabb lejtmenet vette kezdetét, mely jelentős kihívások elé állította a korábbi államfő-aspiráns, Norbert Hofer elnökségét. A botrány óta eltelt időszakban Hofernek sikerült stabilizálnia a párt támogatottságát, mely lehetővé teszi, hogy az FPÖ a legerősebb ellenzéki párttá váljon a zöldekkel kormányra lépő Kurz-kabinettel szemben. Hofer 2021 júniusában bejelentett lemondása némileg váratlanul érintette a közvéleményt, azonban korántsem volt indokolatlan lépés annak tudatában, hogy a mérsékeltebbnek számító Hofer továbbra is államfői ambíciókat dédelget; míg Kickl habitusa lehetővé teszi pártja számára, hogy még karakteresebben, a legfőbb ellenzéki erőként jelenjen meg az osztrák választók számára a politikai küzdelemben.
Jelenleg az Osztrák Szabadságpárt a harmadik legnagyobb erőként van jelen a Nemzeti Tanácsban, de a szocialista SPÖ mögött továbbra is csak a második legnagyobb támogatottsággal rendelkező ellenzéki pártnak bizonyul nyugati szomszédunknál. Az új pártelnök nem titkolt célja, hogy 2024-re újult erővel, a legnagyobb kihívóként vegyen részt az FPÖ a választási küzdelemben. Az illegális bevándorlás témaköre a pandémia hatására ugyan hátrébb sorolódott a legfontosabb napirendi pontok körében, azonban az integrációs problémák továbbra is megoldatlanok maradtak.
Amennyiben a Sebastian Kurz vezette kormány kudarcot vall a menedékkérelemre nem jogosult afgán állampolgárok kitoloncolásában, úgy az FPÖ könnyedén reális alternatívaként léphet fel az illegális bevándorlás okozta problémák megoldásának legnagyobb szószólójaként.
Hebert Kickl egy korábbi publicisztikájában világossá tette: a brüsszeli elit semmit sem tanult a 2015-ben kirobbant bevándorlási válság következményeiből. Mint írta, Angela Merkel német kancellár és az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen legfontosabb céljai között továbbra is ott szerepel a migránsok kvótarendszer alapján történő szétosztása. Brüsszel valójában nem megállítani, hanem menedzselni kívánja a kontinenst sújtó migrációs hullámokat. A volt osztrák belügyminiszter határozott álláspontja, hogy hazájának Merkel és társai, a „naivok és felelőtlenek koalíciója” helyett új szövetségesekre van szüksége. Olyan szövetségesekre, amelyek hajlandók kiállni a határok védelemében.
Ezen szövetségépítési szándék Kickl vezetésével még intenzívebbé válhat a jövőben az FPÖ részéről, melyet jól mutat a pártelnök Orbán Viktor miniszterelnöknek írott levele is. Ebben Kickl úgy fogalmaz, hogy az FPÖ nagyra értékeli a Magyarországhoz fűződő kapcsolataikat, s az eddigieknél is szorosabb stratégiai együttműködésre törekszenek a Fidesszel. Ezen együttműködés alapja pedig a közös célokban rejlik: a keresztény identitás megőrzése, a migrációs politika szigorítása, az EU külső határainak hatékony védelme, a nemzetállami szuverenitás fenntartása vagy éppen a Brüsszel gyámkodása elleni harc. Herbert Kickl vezetésével, új lendülettel vághat neki az FPÖ a célok eléréséhez.
Magyar Péter a korábbi baloldali elit által használt kommunikációs stílusra állt át, vélhetően azt remélve, hogy ez majd kihúzza a pártot a gödörből. Ez azonban egy kétélű fegyver.
Egyértelműen fogalmazott a miniszterelnök-helyettes.
Áll a bál Franciaországban, még a külügyminiszter is üzent.
Időközben az is egyértelművé vált, hogy a magyarok nem gyűlölik Oroszországot, ami egyedülálló Európában. Mutatjuk július hónap legolvasottabb Mandiner-cikkeit.
Eközben a Tisza legszűkebb vezetése olyan információhoz jutott, ami nagy hatással lesz az áprilisi választásokra.
A tettek mezejére léptek.
Az Euractiv Magyarországra pusztán technikai akadályként tekint.
A vásárlásra ösztönző visszaszámlálások inkább egy meghosszabbított black fridayt idéznek, mintsem a lelki elmélyülés és a csend időszakát. A modern karácsony igazi kihívása talán az, hogy megtanuljunk választani. Gianni Annoni írása.
