Gulyás Márton számonkérő széke

2021. július 24. 15:03

Puzsér Róbert
Magyar Hang
A morális számonkérő szék meghamisítja és túszul ejti a közéleti kérdésekről szóló diskurzust.

„Érdeklődve követem Gulyás Márton interjúit, amelyekkel egy olyan műfajt és stílust honosít meg a hazai média közegében, amivel másfél évtizede rádiósként magam is próbálkoztam, de sokkal csekélyebb sikerrel. Remélem, hogy ez a fajta műsorvezetői magatartás, illetve ez a fajta közéleti diskurzus referenciává válik, mert tátongó űrt tölt ki a magyar nyilvánosságban: érdeklődést hordoz, illetve teret nyit komplex gondolatok kifejtésére – és épp ez különbözteti meg a Kálmán Olga és Földi-Kovács Andrea fémjelezte attitűdtől: a szerkesztőség szellemétől idegen vendégek nyílt színi megsemmisítésének szándékától. A Partizán stúdiójában ezzel szemben félreérthetetlen igény mutatkozik az elvi konfrontációra, a napi sárdobáláson túlmutató, fontos morális kérdések megvitatására. 

Csakhogy ezen a téren a Partizán szerkesztői túlságosan is meg akarnak felelni az újbaloldali woke-kultúrának, a közéleti túlérzékenység és az önmagát progresszívként meghatározó identitáspolitika követelményeinek. Véleménycsere vagy vita helyett sokszor inkább egy számonkérő szék működik, amivel önmagában nem is lenne baj, hisz tele van a magyar közélet olyan szereplőkkel, akikre bőven ráfér a számonkérés – csakhogy Gulyás Márton előadásában elsősorban az Egyesült Államok egyetemi szférájából importált szélsőliberális jóemberkedés megkövetelése zajlik.

Gulyás Márton Verebes Istvánon szexista viccelődést kér számon, Nádasdy Ádám nyelvészprofesszort [!] a politikailag nem kellően korrekt szóhasználatáról oktatja ki, Lakatos Márkot azzal szembesíti, hogy nem tanúsít kellő mértékű LMBT-aktivizmust, pedig homoszexuálisként ez kétszeresen is kötelessége volna, Márki-Zay Péterrel pedig az a legfőbb problémája, hogy az néha rácsap a gyermeke fenekére. Jelzem, hogy ez a diskurzus veri szét, és teszi a multinacionális részvénytársaságok egész bolygót lakhatatlanná tevő működésével kompatibilissé a baloldali hagyományt, e diskurzus következménye az eltörlés kultúrája, az élet minden területén gyakorolt nyelvi terror és a metoo-mozgalom karaktergyilkos fanatizmusa.

Az Orbán-rendszer sav módjára maró cinizmusával és bolsevik propagandájával szemben a régi vágású liberális diskurzus szabadsága, világfolyamatok iránti érzékenysége és a műsorvezető őszinte kíváncsisága a helyes válasz – ez tud érdekesebb és erkölcsösebb médiát teremteni annak az összegnek a töredékéből, mint amit a szolgasággal és gyűlölettel házaló Pesti TV napról napra eléget. A Partizán stúdiójában azonban túlságosan is súlyos szerepet játszik az a fajta politikai aktivizmus, ami elődjében, a Slejmben még szinte kizárólagos volt. Ez természetesen hitelteleníti a műsorkészítők szabad nyilvánosságért folytatott küzdelmét, de ez csak a kisebbik baj, a baloldali aktivizmus ugyanis üzemanyagot szolgáltat a Magyarországon sokkal nagyobb költségvetésű és sokkal szervezettebb jobboldali aktivizmusnak – ez pedig maga a weimarizálódás dinamikája. A történelem arra tanít, hogy ebből diktatúrán és háborún kívül semmi nem származik. Lehet, hogy a Partizán névválasztása arra utal, hogy ők nem is annyira bánnák ezt?

A legfőbb problémám pedig még ezeknél is nagyobb, a Partizán számonkérő székének működése ugyanis nem egyéb, mint minden létező diskurzus morális átkeretezése egy absztrakt erkölcs szellemében. Gulyás Márton és csapata az egyetemes emberi morál aprópénzre váltását a racionalitás és a mérték kényszeres mellőzésével gyakorolja – ennek eszköze a rituális megszégyenítés, a civilizációból való kirekesztés és a jóemberségből megbukott vendég kommentfalakon zajló kicsontozása. Ezért kell a Partizán stúdiójában minden szóban forgó ügybe traumát, tragédiát, genocídiumot és barbárságot hazudni.

A kölyköd a konnektorba nyúlkál, te rácsapsz a kezére, és a számonkérő szék úgy kezel, mintha szíjjal vernéd a fáskamrában. Röhögni mersz egy rasszista viccen, és a számonkérő szék úgy kezel, mintha a Ku-Klux-Klan tagja lennél, és embereket akarnál ölni. Kijelented, hogy a Black Lives Matter mozgalom elfogadhatatlan számodra, mert erőszakos, fehérgyűlölő és antiszemita, és a számonkérő szék úgy kezel, mintha szerinted a feketéknek nem lenne joguk a szabad élethez. Ellenzed a transzszexuális sportolók női versenyszámokban való részvételét, és a számonkérő szék transzfóbiás gyűlölködőnek nyilvánít, akit egyszer s mindenkorra ki kell rekeszteni a nyilvánosságból. Jellemző és mélyen elkeserítő fejlemény, hogy Gulyás Mártont eközben transzfóbiával vádolja Márton Joci LMBT-aktivista a Facebook-feminizmus két hazai nagyasszonya, Antoni Rita és Mérő Vera támogatásával. A forradalom felfalja gyermekeit.

Így születik meg az a közélet, ahol a harmadik köztársaságot megbuktató, Magyarországot Orbán Viktor lábához hajtó Gyurcsány Ferenc méltó lehet az emberek bizalmára, mert a kamerák előtt kifogástalan apának hazudja magát, aki ma már absztinens is, Márki-Zay Péter azonban alkalmatlan, hisz nyilvánosan elismerte, hogy nem makulátlan apa, akivel előfordult már, hogy erősen megszorította a gyermeke kezét. »Nem vagy alkalmas miniszterelnöknek!« – rikoltja a jóemberkedő kulturális baloldal, és Gulyás Mártont az sem zavarja, ha ez nem megy át, mert a legtöbb emberbe szorult annyi józanság, hogy egy hatgyermekes apát ne tekintsen szörnyetegnek még akkor se, ha ő amúgy próbál más elvek szerint működni. A morális számonkérő szék célja ma még talán nem is az, hogy az erkölcs absztrakcióját átnyomja a társadalmon – bőven elég eltéríteni általa a közbeszédet: a köztisztségre való alkalmasság mostantól arról szóljon, hogy egy jelölt rácsap-e a gyermeke fenekére. A morális számonkérő szék meghamisítja és túszul ejti a közéleti kérdésekről szóló diskurzust – ez a legfőbb funkciója. 

Egyetlen szent cél lebeg a kulturális baloldal komisszárjai előtt: addig vésni az emberi lényt, míg meg nem faragják belőle a nekik tetsző embert. A morális számonkérő szék túlságosan is emlékeztet George Orwell 101-es szobájára, ahonnan csak akkor távozhatsz, ha már szereted a Nagy Testvért. A Partizán szerkesztősége dilemma előtt áll, én pedig szívből szurkolok Gulyás Mártonnak és társainak, hogy bármennyire meggyőződésesek és jó szándékúak is, ne engedjenek az identitáspolitika csábításának. A Fideszt csakis a valóság, az igazság és a szabadság szférájából lehet kihívni. Az újbaloldal ezzel talán elveszít egy hadállást, de cserébe az ellenzéki magyarok egy teljes országot nyerhetnek.”

Kép forrása: YouTube

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 43 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Nem világos, mit ért "identitáspolitikának"?
Ezért az egész csak a négyszögesítés magömlése.
Mint Puzsér maga.

Kínosan kilóg a woke-lóláb a műsoraiból.

Ebben teljesen igaza van Puzsérnak.

Baráti tüz ez.
A számonkérő szék pedig árnyékszék lesz. Kint túlságosan sütné őket a nap.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés