Chatcontrol: üzeneteink megfigyelésére bólintott rá az Európai Parlament

2021. július 22. 17:01
Alig pár napja fogadott el az Európai Parlament egy olyan jogszabály-tervezetet, ami megengedné a techcégeknek, hogy a gyermekek védelmére hivatkozva automatikusan megfigyeljék üzeneteinket és hívásainkat. Különös módon sem a nemzetközi, sem a hazai nyilvánosságban nem kapott nagy figyelmet a fejlemény. Most utánajártunk, miről is szól a döntés!

A hazai és a nemzetközi közbeszédet napok óta a Pegasus-ügy tartja lázban – egy másik friss ügy viszont eddig elkerülte a nyilvánosság figyelmét, pedig nagy horderejű fejleményről van szó. Hamarosan mindannyian a lehallgatások célkeresztjébe kerülhetünk egy új uniós szabályozástervezet nyomán, amire pár napja bólintott rá az Európai Parlament.

Számon tarthatják, mit telefonoztam, s mikor, miért, kinek

A Chatcontrolként is emlegetett új jogszabály-tervezet ugyanis

lehetővé teszi a techcégek számára, hogy önkéntes alapon, automatikusan megfigyeljék online beszélgetéseinket,

telefonhívásainkat, hogy – az Európai Parlament hivatalos indoklása szerint – így szűrjék ki a gyermekek ellen online elkövetett szexuális bűncselekményeket és az ilyen tartalmú üzeneteket, képeket.

A szűréshez alapból mesterséges intelligenciát vethetnek be a vállalatok.

Az persze elég nagy kérdés, hogy valóban csak a gyermekvédelem természetesen legitim céljaira használják-e majd a Chatcontrol biztosította megfigyelési lehetőségeket a vállalatok. A GDPR-hoz köthető számtalan felhasználóifeltétel-módosítást és cookie-felhasználási hozzájárulást végigkattintgató európai polgár számára pedig az sem lehet teljesen egyértelmű, hogyan egyeztethető össze ez a fajta lehallgatás az Európai Unió amúgy elég szigorú adatvédelmi szabályaival.

A válasz az, hogy

minderre eddig is volt lehetőség.

A vonatkozó jogszabály, a 2002/58/EK irányelv ugyanis azt mondja ki, hogy a tagállami nemzeti jogszabályoknak különösen meg kell tiltaniuk „a közlések és az azokra vonatkozó forgalmi adatok felhasználókon kívüli személyek által történő, az érintett felhasználó hozzájárulása nélküli meghallgatását, lehallgatását, tárolását vagy más módon történő elfogását vagy megfigyelését”, kivéve természetesen azt az esetet, amikor a felhasználó ehhez hozzájárul, vagy ha a nemzetbiztonsági és bűnmegelőzési megfontolások ezt indokolttá teszik.

Tehát a 2002-es irányelv is alkalmas a gyermekek ellen online elkövetett bűncselekmények megelőzésére. Akkor mi a gond?

Lopakodó hatáskörbővítés?

A „probléma” az, hogy a 2002/58/EK irányelv egy irányelv, vagyis „csak” egy kötelezően elérendő célkitűzést állapít meg, az pedig többé-kevésbé a tagállamokra van bízva, hogy ezt hogyan érik el.

Az Európai Bizottság értékelése szerint viszont ez az irányelv nem teljesen felel meg a céljaiknak, a technológia fejlődése és az Európai Unió egységes digitális piaci stratégiája pedig szükségessé teszi azt, hogy uniós szinten alkossanak jogszabályt ebben a kérdésben.

A Bizottság és a Parlament gyakran hivatkozik ilyesféle célokra, amikor arra törekszik, hogy a korábban a nemzetállamokhoz tartozó hatásköröket az Unióhoz vonja, így jó eséllyel ebben az esetben is diszkrét hatáskörbővítéssel állunk szemben, ami ráadásul azzal is járna, hogy – a Parlament és a Bizottság ígérete szerint csak átmenetileg –

még lazítanának is az internetes magánszféránkat védő jogszabályokon.

Nem mindenki lelkesedik a dolog iránt. A Tanács például több mint négy évig nem is volt hajlandó foglalkozni ezzel az üggyel. A testület által felkért független szakértők szintén óvatosságra intenek az automatizált megfigyelés kapcsán: szerintük nagyon jól meg kell válogatni azokat az adatokat, amikből a mesterséges intelligencia dolgozhat, és arra is oda kell figyelni, hogy ne történjen a szükségesnél nagyobb mértékű beavatkozás a felhasználók magánszférájába.

Nem ujjonganak az ötletért a zöldek és a kalózpártiak sem: az egyik kalózpárti EP-képviselő szerint a mesterséges intelligencia csak az esetek tizennégy százalékában szűri hatékonyan a zaklató üzeneteket. Marcel Kolaja EP-alelnök egyenesen „elfogadhatatlannaknevezte üzeneteink válogatás nélküli megfigyelését. 

A rendelettervezettel kapcsolatban kerestük a LIBE bizottság jelentéstevőjét, a német szociáldemokrata Birgit Sippelt, de cikkünk megjelenéséig nem válaszolt kérdéseinkre.

A magyar képviselők támogatják

A LIBE bizottságban, ami az Európai Parlamentben az új jogszabályért volt felelős,

a magyar képviselők mind támogatták a Chatcontrolt.

Mellette szavazott a fideszes Deli Andor és Járóka Lívia is, de a momentumos Donáth Anna is egyetértett vele. Rajtuk kívül egyébként még olyan, Magyarországon is közismert képviselők szavaztak igennel, mint az Orbán-kormányt rendszeresen súlyos kritikákkal illető Katarina Barley, vagy éppen a holland Sophie in t’ Veld, aki szerint a jogállamiság nem jogi, hanem politikai kérdés.

A tervezetet az Európai Parlament plenáris ülése is nagy többséggel támogatta: 537-en szavaztak mellette, 133-an ellene, 20-an pedig tartózkodtak.

Mindez még nem jelenti azt, hogy a techcégek mostantól kedvük szerint kutakodhatnak üzeneteinkben. A Chatcontrol rendelet ugyanis a rendes jogalkotási eljárás keretében születne meg, ami azt jelenti, hogy mind az Európai Parlamentnek, mind pedig az Európai Unió Tanácsának rá kell bólintania a tervezetre.

A labda jelenleg a Tanács térfelén pattog: a tagállami miniszterekből álló intézmény még nem mondott igent a rendelettervezetre, a döntéshozatal pedig még hónapokig is eltart majd.

 

Nyitókép: Az EP épülete Strasbourgban (multimedia.europarl.europa.eu/)

Összesen 89 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Micsoda silány anyagból vagy, hogy személyeskedéssel akarsz cáfolni!

Ez nem lehallgatás, hanem elolvasás. Hatalmas különbség:-)))))))

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés