A helyreállítási paradoxon

„Ha csak a reálgazdaság teljesítménye áll helyre, az egyensúly pedig nem, akkor csak részleges a helyreállítás. Minél több költségvetési forrást használ egy állam a helyreállításhoz, annál kisebb lesz az esélye a helyreállt növekedés fenntartására, mert a megbillent egyensúlyok idővel kikényszerítik a költségvetési megszorításokat. Minél gyorsabb az egyensúly helyreállítása, annál gyorsabban nyílnak meg a költségvetésen kívüli források a fenntartható növekedés támogatására.

2010 és 2021 között végig biztosítani tudtuk az egyensúlyi, a növekedési és a felzárkózási fordulatok, majd a válságkezelés pénzügyi forrásait. E forrásokra a teljes helyreállításhoz is szükség lesz. Azonban már látszik, hogy az új évtizedben minden más lesz, ezért újra kell építenünk a 2020-as évek gazdasági felzárkózásának pénzügyi képletét.

Itthon döntően jegybanki forrásokból nyújtott banki hitelek bővítésével kezeltük a válságot. A magánszektor (háztartások és vállalatok) hiteleinek 2020-ban végbement 11,8 százalékos bővülése terén az EU27-ek körében az első helyet értük el, szemben a GDP-csökkenés tizenötödik és a kormányzati fogyasztás huszonötödik helyével. A háztartások fogyasztása a hatodik helyen szerepel, ami mögött szintén egy bizalomra épülő hitelbővülés áll.

– Az egyensúly és a felzárkózás helyreállításának pénzügyi forrásai döntően belül, itthon rendelkezésre állnak.

– Ezek akkor nyílnak meg, ha először letörjük az inflációt és már 2022-ben beállítjuk a három százalék körüli (3–3,4 százalékos) költségvetési hiányt, amit 2023-tól rendre három százalék alatt tartunk.

– Ehhez még az államadósság-ráta folyamatos és dinamikus csökkentése is szükséges.

– A családok pénzügyi vagyona – egy ezt ösztönző pénzpolitika esetén – bevonható a teljes helyreállítás pénzügyi forrásai közé.

– A bankrendszer képes erőteljesebb szerepet vállalni az állam és az üzleti szektor finanszírozásában.

– A jegybank – középtávú inflációs céljának teljesülése esetén – képes a helyreállítás és felzárkózás zöld forrásait biztosítani.

Mindez azt jelenti, hogy nem a költségvetés három százalék feletti hiányából és újabb külső eladósodásból lehet és kell fedezni a teljes helyreállítás pénzügyi forrásait. Ezek a családok pénzügyi vagyonából és későbbi megtakarításaiból, valamint a bankrendszer és a jegybank mérlegéből belülről is finanszírozhatók.”