Tizenötmillió forintnyi összeggel támogatták Annalena Baerbock sikertelen doktori tanulmányait a német adófizetők, pedig nem is kaphatott volna ösztöndíjat. Hogyan lesz ebből kancellárság?
Nem lankadnak az indulatok Annalena Baerbock, a német Zöldek kancellárjelöltje körül. Nemrégiben mi is beszámoltunk róla, hogy az utóbbi időben Baerbocknak elég sokat kellett magyarázkodnia kozmetikázott önéletrajza tartalmi pontatlanságai, vagy egyenesen a benne szereplő ferdítések miatt.
A Zöldek kampánycsapata akkor abban reménykedhetett, hogy a hibák beismerése, illetve Baerbock könyvének megjelenése majd valahogy megmenti a kancellárjelölt becsületét, vagy legalább eltereli a figyelmet a személye körüli problémákról. Akkori cikkünkben azt írtuk, hogy kérdéses, mekkora politikai hasznot hoz majd a Zöldeknek és Baerbocknak a könyv megjelenése – most pedig már azt is körvonalazódik, hogy a Jetzt – Wie wir unser Land erneuern kiadása
A hivatkozásokat beteszik, ugye?
A Jetzt alapvetően egy politikai program, amit Annalena Baerbock személyes történetei, tapasztalatai is tarkítanak; szóval egy olyan könyv, amilyet választások előtt szoktak kiadni a politikusok, ha azt akarják, hogy a választók jobban megismerjék őket és világnézetüket. Az ilyesmire ma már amúgy sincs olyan sok idő. A Jetzt tehát egy kiváló lehetőség lett volna arra, hogy Baerbock inkább a választás előtt releváns tartalmi kérdésekre terelhesse a szót saját cv-je helyett, de a dolog végül visszafelé sült el.
A könyv megjelenését egyébként visszafogott médiafigyelem övezte, és eleinte az olvasók sem nagyon kapkodtak a kiadványért. Aztán jöttek a plágiumkutatók, mint például Stefan Weber. Az osztrák médiatudós már lassan másfél évtizede foglalkozik a tisztességes tudományos gyakorlat kérdésével a nyilvánosságban, és csak úgy hívja magát, hogy „a plágiumvadász”.
Weber június legvégén, nem sokkal a Jetzt megjelenése után jelentkezett azzal, hogy a könyv telis-tele van más szerzőktől, forrásmegjelölés nélkül átvett szövegrészletekkel, amik ráadásul nem is csak tényszerűségeket, hanem egyéni ötleteket is tartalmaznak. Weber és csapata eddig negyvenhárom, részben vagy teljes egészében hivatkozások nélkül átvett szövegrészletet talált a Baerbock-könyvben –
ami elég figyelemreméltó arány egy összesen 240 oldalas, kis alakú könyv esetében.
A párt igen feszülten reagált a Baerbockkal szemben megfogalmazott vádakra. A Zöldek kampányfőnöke, Michael Kellner karaktergyilkossággal vádolta a párt politikai ellenfeleit, akik szerinte „apróságokat ástak elő” azért, hogy eltereljék a figyelmet az olyan fontos kérdésekről, mint például a klímaváltozás.
A Tagesspiegel persze előásta, hogy „a plágiumvadász” nem mindig tartozott a Zöldek legmegveszekedettebb ellenségei közé, hiszen 2017-ben még a párt EP-frakciója is megrendelt tőle egy plágiumvizsgálatot. Mindenesetre közel sem Weber az egyetlen plágiumvizsgáló, aki szerint vannak problémák a Jetzttel. Az csak hab a tortán, hogy Stefan Weberék vizsgálata kimutatta:
vagy éppen a magyarországi gyökerekkel is rendelkező ex-külügyminiszter, Joschka Fischer. A Frankfurter Allgemeine Zeitung recenzensét viszont még ennek ellenére sem nyűgözte le a kötet: szerinte a könyv tévedésekkel és kevéssé meggyőző érvelésekkel van tele, tartalmilag pedig kifejezetten hiányos.
Annalena Baerbock nagyjából egy héttel a plágiumbotrány kirobbanása követően azt nyilatkozta, hogy szándékosan dolgozott mindenki számára elérhető forrásokból, de azért komolyan veszi a kritikát. „Visszagondolva biztosan jobb lett volna, ha mégis egy forrásjegyzékkel dolgoztam volna” – idézi a kancellárjelöltet a Focus internetes kiadása. A könyvkiadó szóvivője nem sokkal később azt nyilatkozta, hogy ha a Jetzt megér még egy kiadást, akkor abba bele fognak kerülni a források és a hivatkozások, az elektronikus változatba pedig a lehető leghamarabb beillesztik ezeket.
Negyvenezer euró, nulla doktori
A Zöldek abban reménykedtek, hogy a könyvbalhé elcsitulása után végre ismét támadó üzemmódba kapcsolhatnak, ahogy Kellner erre korábban utalt is. A pártnak nagyon nagy szüksége van arra, hogy végre saját jogán is irányíthassa a közbeszédet, támogatottságuk ugyanis május közepe óta folyamatosan esik, jelenleg 18 százalék körül áll. Ez alig két százalékkal jobb eredmény az évek óta agonizáló szociáldemokraták eredményénél.
A Tichys Einblick online változatán pénteken megjelent visszaélési vádak viszont újra fejfájást okoznak Annalena Baerbocknak és kampánycsapatának. A lap szerint Baerbock doktori tanulmányai megkezdését követően a Zöldekhez közeli Heinrich Böll Alapítvány ösztöndíjában részesült, méghozzá több mint három éven keresztül. Ilyen sok ideig az emberek általában nem szoktak doktori ösztöndíjat kapni Németországban. Az alapítvány által támogatott doktoranduszok ekkoriban havi 1050 euró ösztöndíjat kaptak, Baerbock a rekordhosszú támogatási időszak alatt tehát majdnem negyvenegyezer euróval gazdagodhatott.
Az köztudott, hogy Annalena Baerbock végül nem doktorált le, így ez a szép nagy összeg végső soron kárba veszett – ilyenek persze előfordulnak. A Tichys Einblick viszont arra hívja fel a figyelmet, hogy
A szövetségi oktatási minisztérium támogatási irányelvei szerint ugyanis nem részesülhet ösztöndíjban a hallgató, ha a tanulmányaival párhuzamosan olyan tevékenységet is végez, ami „túlnyomórészt” igénybe veszi az erejét és az idejét.
A helyzet az, hogy Baerbock ebben az időszakban viszont négy különböző tisztséget is betöltött a pártban, amik közül az egyik a brandenburgi pártszervezet elnöki pozíciója volt. Habár a kelet-németországi tartomány nem számít zöld fellegvárnak, munka itt is van bőven – ahogy a pártszervezet 2011-es pénzügyi beszámolója is írja, a pártelnökök munkaidejük több mint felét a tartományi szervezet ügyeinek intézésével töltik. Éppen ez volt az az év is, amikor a Zöldek úgy határoztak, hogy most már fizetni is fognak az addig önkéntes alapon dolgozó tartományi elnökeiknek.
Az alapítvány egyelőre nem nagyon reagált a hírekre, az illetékes minisztérium pedig azt mondta a Cicerónak, hogy nem foglalkoznak egyedi esetekkel. A vonatkozó jogszabály értelmében
amit folyósítottak neki abban a harminckilenc hónapban, amíg ösztöndíjas volt.
A párt egyik szóvivője az ügy kapcsán azt mondta, hogy Baerbock felkérte a Heinrich Böll Alapítványt az ösztöndíj-folyósítások felülvizsgálatára. Azt viszont visszautasítják, hogy a jelenlegi kancellárjelölt többet foglalkozott volna a politikával, mint a tanulmányaival: „Baerbock asszony ezekben az években elsősorban a doktori terveivel foglalkozott, az alapvetően önkéntes pártpolitikai tevékenységeit általában az esti órákban és hétvégente folytatta” – állítják.
A nyitóképen: Annalena Baerbock a Jetzt bemutatóján. Fotó: Christoph Soeder / DPA / dpa Picture-Alliance via AFP
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
A szélsőbalos halálos fenyegetéseket Charlie Kirk meggyilkolása óta nem árt komolyan venni.
A nyugalmazott német katonatiszt szerint már több százezer orosz katona sorakozott fel az európai országok határain.
Az AfD politikusa felhívta a képviselők figyelmét, hogy a jogállamisági jelentés nem más, mint véleménybíráskodás Magyarországgal szemben, amiért Brüsszelnek nem tetsző kormány áll az ország élén.
A kínai gyártók egyre inkább vezető szerepet töltenek be azokban az ágazatokban, amelyeket a közelmúltig német vállalatok uraltak – és ez mostanra a németeknek is feltűnt.
Mutatjuk a szombati nap legolvasottabb híreit!
Újabb felvétel került elő: Nagy Ervin generációk „kihalásáról” beszél a kormányváltás kapcsán — tovább nő a botrány a Tisza körül.
Kormánypárti médiumok háza táján visszatérő dilemma: helyes-e, ha gyakorló elmebetegek akcióiról tudósítunk.
