Mesterházy: „A Fidesznek van egy világos világképe Magyarországról”

Ez volt másfél év után az első, a közönség által élőben is követhető Mandiner-vita, amely ennek megfelelően telt ház mellett zajlott a Várkert Bazárban. Az eseményt erőteljes külpolitikai fókusszal hirdették meg, elvégre Mesterházy Attila jelenleg a NATO parlamenti közgyűlésének alelnöke, Menczer Tamás pedig tájékoztatásért és Magyarország nemzetközi megjelenítéséért felelős államtitkár; a moderálást Kohán Mátyás, a Mandiner külpolitikai újságírója végezte.

A diskurzus a tartalmas vita és a személyeskedés között ingázott, s utóbbival vette kezdetét:

Az első blok a covidról szólt, illetve a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) szerepéről a járványkezelésben: az államtitkár Európa egészének felkészületlenségét és a védőeszközök beszerzésének vadkeleti jellegét hangsúlyozta. Mint mondta,

és néha pár óra leforgása alatt kiderült, hogy a megrendelt és leegyeztetett védőfelszerelés kevesebb, később tudja leszállítani egy beszállító és még drágábban is, de emberéletekről volt szó, nem volt választás, amíg nem volt vakcina – ecsetelte a nehézségeket, hozzátéve, a magyar különutas vakcinabeszerzés is sikeres volt.

Mesterházy szerint viszont komoly kormányzati működési kudarc, hogy a KKM-nek kellett végeznie két másik minisztériummal a járványkezelésnél például a beszerzéseket, noha az az EMMI dolga lett volna, s a beszerzéseket is „körüllengi a korrupció gyanúja”, a külügy pedig – az EU-ban el nem fogadott keleti vakcinákkal – saját magának gyártott problémát, amit most orvosolni próbál kétoldalú megállapodásokkal a magyar oltási igazolvány elfogadása kapcsán.

Az elmúlt harminc év legaljasabb húzása

Menczer riposztolt: a beszerzett termékekről, például lélegeztetőgépekről a KKM-mel együttműködő orvosok döntöttek, a beszerzés pedig jó döntés volt, mert az olaszok, spanyolok, britek és amerikaiak is hiányt szenvedtek benne. A politikus ki is kérte magának és munkatársainak a feltételezést, miszerint „életmentő munka végzése közepette loptunk volna”; hogy mi mennyibe került, azt az aktuális helyzet szabta meg,

az emberéleteket pedig nem lehet pénzben mérni.

Az államtitkár ezután felsorolta különböző ellenzéki politikusok keletivakcina-ellenes megnyilvánulásait, Gyurcsány Ferenc és Jakab Péter „emberkísérletezését”, a baloldali polgármesterek ellentartását, Fekete-Győr András és Dobrev Klára szavait, miközben utóbb a Lancet folyóirat és a WHO is igazolta a keleti oltóanyagokat. Csalódásának is hangot adott, hogy a baloldal politikai kérdést csinált ebből, emberek életét téve kockára, ami szerinte az elmúlt 30 év legaljasabb húzása.

Mesterházy ezután próbált párhuzamot vonni a 2009-es H1N1-járvány és a covid között, mondván, előbbinél a Fidesz egy része buzdított az oltakozás ellen, és hangoztatott korrupciót a vakcinabeszerzéseknél, ugyanakkor visszautasította a vádakat, melyek szerint

– igaz, Menczer unszolása ellenére el nem határolódott, és Korózs Lajos kamuvideójával kapcsolatos felvetésére sem reagált, lerázta mint belpolitikai témát. Ugyanakkor a lélegeztetőgép-beszerzést intéző cég könyvvizsgálói problémáit hozta fel a korrupciógyanú mellett, a beszerzett gépek magas árán túl.

Egy a jelszó, kettős mérce

A következő kérdés hazánk Kínával és Oroszországgal kapcsolatos politikájára vonatkozott, melynek kapcsán Menczer a kölcsönös tisztelet fontosságát hangsúlyozta, szerinte ennek alapjain állva kétmillió embert sikerült előbb beoltani a keleti oltóanyagoknak köszönhetően, illetve több nagy beruházást is említett, például a Samsung félezer milliárdos beruházását; felemlegette azt is, hogy más országok ugyancsak üzletelnek Oroszországgal és Kínával az asztal alatt, csak az asztal fölött püfölik; de „bezzeg amikor mi veszünk gázt, az csúnya és politika, a német Északi Áramlat meg hát... csak kereskedelem és gazdaság”.

Itt aztán volt némi polémia arról, mennyi is az annyi, amit a keletiek hoztak: Menczer a 2019-es évre vonatkozólag a beruházások 60 százalékát tulajdonította, Mesterházy szerint viszont „kudarc volt a politikai törleszkedés”, mert nem hozott beruházási vagy kereskedelmi többletet a múlthoz képest, ellenben az EU felé irányuló kereskedelmünk még nőtt is; Menczer elismerte, hogy számos nagyobb európai ország kapcsolata intenzívebb Moszkvával és Pekinggel, ugyanakkor az összes kereskedelmi többlet nőtt, s ebben benne vannak a keleti partnerek és beruházók sok ezer munkahellyel. A 93. legnépesebb országként 100 milliárd euró fölötti összeggel a 34. legnagyobb exportőrök vagyunk.

Mesterházy szerint Medgyessy és Gyurcsány is pragmatikus volt (Toto kutyával! – vetette közbe Menczer), ellenben (szerinte) az amerikaiaknál jelentette fel őket a fideszes Németh Zsolt a déli áramlat aláírásakor.

A keleti nyitás nem egyenlő a nyugati zárással

Előkerült a Fudan Egyetem kérdése is, aminek kapcsán Mesterházy a kínai hitelt és kivitelezőket emelte ki, valamint a kémtevékenység gyanújával is előhozakodott, és persze a CEU elüldözésének toposza sem maradhatott ki. Abban azért meg tudtak egyezni, hogy a keleti nyitás nem jelent nyugati zárást.

ha egyszer választásra kényszerül, márpedig szerinte a magyaroknak semmi keresnivalója keleten, és egyre szűkül a mozgástere az ügyeskedő diplomáciának és az Egyesült Államok új, Joe Biden-féle kormánya részéről is erősebb elhatárolódást várnak részünkről az oroszoktól. Menczer azzal vágott vissza: történelmi tapasztalatunk, hogy ha a nagyhatalmak rosszban vannak egymással, az nekünk lesz rossz, ezért aztán a szoros együttműködés mindenkinek jó lenne, s „amíg a miniszterelnök Orbán Viktor, addig nem leszünk senki legvidámabb barakkja” és senki bokszzsákja" – fogalmazott, aláhúzva, nem Brüsszel kihelyezett hivatala vagyunk, ezeréves államként elvárjuk a tiszteletet mi is. S hozzátette még a tévesen Kovács Lászlónak tulajdonított „merjünk kicsik lenni” mondatot (ezt szocialista vitapartnere ki is javította), illetve idézett Cseh Katalintól, aki Magyarország kapcsán az EU-tól és a NATO-tól várta az általa vallott normák kikényszerítését, de hozzátette, „külföldről senki ne kényszerítsen ki semmit hazánkban".

Ukrajna, Szlovákia, nemzetpolitika

Aztán (a december 1-jén pezsgőző Medgyessy Péterrel átkötve) jöhettek a határon túliak. Ekkor Mesterházy a kormányt azért kritizálta, mert nem veti fel a vitás kérdéseket Szlovákiával szemben, Ukrajnával viszont nem hajlandó rendesen tárgyalni, csak fenntarja a NATO-Ukrajna tárgyalások blokkolását, ami miatt hazánk úgy nézhet ki, mintha az orosz hibrid hadviselés része lenne.

de a kormány sosem kért ezért bocsánatot, ehelyett klientúrát épít; Menczer azzal vágott vissza, hogy a kormány mindig a határon túliak megkérdezésével tárgyal a szomszédos országokkal, nem Budapestről dönt; Szlovákiával az asztal felrúgása helyett a közös sikerek birtokában lehet felvetni a vitás kérdéseket, és Ukrajnával szemben is ez lett volna a cél. Abban legalább egyetértettek, hogy az ukrán oktatási és nyelvtörvény sérelmes a magyarokra nézve, bár a szocialista politikus nem tudott érdemi választ adni arra, hogy a NATO-blokkoláson túl milyen egyéb ötlete lenne a megoldásra. Példakén citálta a lengyelek és szlovákok megegyezését az oktatási törvényről az ukránokkal, elegánsan kihagyva a tényt, hogy nekik könnyű volt, hiszen összesen talán egy középiskolájuk van, amit érintett volna a törvény.

de addig muszáj kiállást mutatni, amíg, dacára a sok tárgyalásnak, nincsen előrelépés.

Kérdések is voltak, szám szerint három: Menczert arról faggatták, hogy szükség esetén bevenné-e koalíciós partnerként a Fidesz az LMP-t, amire kitérő választ adott, Mesterházy kapott egy csúnya szúrást azzal a kérdéssel, hogy „hogyan éli meg az MSZP végnapjait”, amire egyrészt azt mondta, nem szabad ilyen korán temetni, másrészt az ellenzéki összefogás fontosságát hangsúlyozta (erre Menczer Mesterházy saját szavait idézte, miszerint: „a fasizmus ugyanis egy vírus, és a Jobbik a vírusgazda”).

Mesterházy nevetgélve kitért, viszont hozzátette: tartalom nélkül az ellenzéki összefogás kevés lesz, hiszen „a Fidesznek van egy világos világképe Magyarországról”. 

Nyitókép és fotók: Ficsor Márton/Mandiner