Elakadt a német Zöldek diadalmenete

Nagyot fordult a világ Annalena Baerbockkal az elmúlt két hónapban. A német Zöldek csúcspolitikusát április közepén jelölte kancellárrá a párt, ezzel ő lett a párt első kancellárjelöltje. A választók nagy örömmel fogadták ezt a hírt; a párt támogatottsága meredeken emelkedni kezdett, sőt, egy ideig még az uniópártokét (CDU–CSU) is megelőzte. A Mandiner hetilapban hosszan írtunk is a Zöldek meneteléséről, igaz, ez a mars azóta úgy tűnik, megtorpant.

A június elején tartott szász-anhalti választás kiábrándító eredménnyel zárult a párt számára. A Zöldek a szavazatok mindössze 5,9 százalékát szerezte meg. Ez alig valamivel jobb eredmény, mint a 2016-os, pedig azóta a párt népszerűsége jócskán megugrott országszerte.

a szász-anhalti eredmény pedig tovább növelte a testvérpártok előnyét.

Emellett az is egyértelművé vált, hogy a német média nem fog olyan kesztyűs kézzel bánni a Zöldek fiatal kancellárjelöltjével, mint arra eredetileg gondolni lehetett. Az országban már hosszú ideje téma, hogy a médiamunkások jelentős részének balra, vagy legalábbis a Zöldek felé húz a szíve, amiből arra lehet számítani, hogy akkor Baerbockkal is biztosan elnézőbbek lesznek, mint mondjuk a kereszténydemokrata politikusokkal. Erre Werner Patzelt politológus professzor is utalt egy előadásában, amiről nemrégiben tudósítottunk. A híres balra húzást egyébként elég sokan vitatják.

A zöldpárti politikusról viszont időközben kiderült ez-az, ami mellett még a pártjával és személyével szimpatizáló médiumok sem mehettek el szó nélkül. Ahogy az lenni szokott, a nagyobb német újságok – a jobbos elhajlással nehezen vádolható Süddeutsche Zeitung, a Frankfurter Allgemeine Zeitung és a Die Welt ­– kutakodni kezdtek a kancellárjelölt múltjában, és elég hamar kiderült, hogy

Csak semmi jogászkodás!

Az első „apróság”, amit a Süddeutsche Zeitung szúrt ki az, hogy a hannoveri születésű politikusnak nem egészen olyan végzettségei vannak, mint amikről egyébként szívesen beszél, vagy amik korábban szerepeltek az önéletrajzában. Baerbockot mi is úgy mutattuk be, mint aki „egyetemi tanulmányokat folytat[ott]” Hamburgban és Londonban, ő maga pedig előszeretettel hivatkozik magára jogászként. Egy ilyen végzettség a hazaihoz hasonlóan a németországi politikába is jó belépő, de az SZ kiderítette, hogy Baerbock igazából nem váltotta meg ezt a jegyet.

Baerbock hamburgi – politikatudományi fókuszú – tanulmányait egy Vordiplom (kb. elődiploma) nevű papír megszerzését követően abbahagyta.

főleg nem az államvizsga és a legalább egy jogi szakvizsga megszerzésének, ami után Németországban jogásznak nevezheti magát az ember. Olaf Scholz szociáldemokrata és Armin Laschet kereszténydemokrata kancellárjelölt ilyen értelemben tényleg jogászok (Markus Söder is), Baerbock viszont nem.

Az viszont igaz, hogy Annalena Baerbock a hamburgi elődiploma megszerzése után a London School of Economicson nemzetközi közjogot (Public International Law, de az életrajzban sokáig csak simán „nemzetközi jog” állt) hallgatott, és ezt az amúgy csak egyéves mesterszakot el is végezte. Így használhatja a „Master of Law” (LL. M.) címet, de a szó szoros értelmében még mindig nem mondhatja magát jogásznak. Baerbock sűrű elnézéskérések közepette

azért maradtak benne a pontatlanságok. „Nem akartam nagyobbnak láttatni magamat, mint amilyen valójában vagyok” – mondta.

És mi a helyzet az egyesületi tagságokkal?

A kancellárjelölt önéletrajzának korábbi változataiban számos alapítványi, egyesületi és szervezeti tagság is fel volt sorolva, de – mint a Frankfurter Allgemeine Zeitung kutatása alapján kiderült – ezek nem mindegyike fedte a valóságot. Baerbock cv-jében megadta például, hogy dolgozott az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságával, a UNHCR-ral, csakhogy ez nem volt teljesen igaz: Baerbock valójában csak egy német adománygyűjtő partnerszervezetnek adakozott, adakozik rendszeresen.

Nem stimmelt a Zöldekhez közeli Heinrich Böll Alapítványban végzett munkájára vonatkozó adat sem. Az eredeti önéletrajz szerint Annalena Baerbock az alapítvány európai és transzatlanti ügyekért felelős tanácsában is tevékenykedik, de a szervezet honlapja mást sugallt: eszerint Baerbocknak nincsen köze a Heinrich Böll Alapítványhoz.

a legfrissebb változatban már az áll, hogy a kancellárjelölt és a tanács útjai már elváltak egymástól.

Megállította Brüsszelt

A Die Welt azt szúrta ki, hogy Baerbock életrajza a 2005 és 2008 közötti időszakra nézve is pontatlan. Ebben a periódusban Annalena Baerbock Elisabeth Schroedter zöldpárti EP-képviselő irodájának vezetésével volt megbízva, amit a cv nagyvonalúan csak brüsszeli munkatapasztalatként tüntetett fel.

Ez enyhe túlzásnak bizonyult. Baerbock valóban dolgozott Schroedternek, de 2005 és 2007 között valójában nem Brüsszelben, hanem Berlinben és a német fővároshoz közeli Potsdamban intézte az iroda ügyes-bajos dolgait. Csak ezt követően, alig néhány hónapra szegődött Schroedter mellé Brüsszelbe és Strasbourgba Annalena Baerbock,

A zöldpárti kancellárjelölt azóta biztos benne, hogy minden rendben van az önéletrajzával. „Nyilvánvalóan hibáztam, és nagyon-nagyon sajnálom, mert hát vannak most fontosabb kérdések is vannak az országban” – magyarázkodott a köztévé egyik közéleti műsorában.

A Baerbock életrajza körüli balhé persze eléggé megtépázta mind a Zöldek, mind az eddig a felkészültség imázsára építő kancellárjelölt személyes nimbuszát. A dolgon talán az sem segít sokat, hogy nemrégiben megjelent Baerbock könyve, a Jetzt – Wie wir unser Land erneuern („Most – Így újítjuk meg országunkat”).

A Jetzt nem önéletrajzi munka – gonoszkodva megjegyezhetnénk, hogy még szerencse: Baerbock nem tűnik túl ügyesnek a műfajban –, hanem politikai program, amiben a kancellárjelölt olyan, a német közéletet egyébként tematizáló kérdésekről ír, mint a klímaváltozás, vagy az oktatás. Az kérdéses, hogy Annalena Baerbock mekkora sikert ér majd el ezzel a könyvvel. Mármint politikailag, hiszen a Spiegel legutóbbi bestsellerlistája alapján az olvasók nem kapkodnak érte.

A nyitóképen: Annalena Baerbock. Fotó: AFP/dpa/Kay Nietfeld