A közlemény szerint a nők és a férfiak is ugyanolyan jó kapcsolatot ápolnak az apjukkal: a nők 64, a férfiak 61 százaléka naponta vagy majdnem minden nap beszél vele.
A magyarok jó kapcsolatot ápolnak édesapjukkal: mintegy kétharmaduk minden nap beszél vele, 72 százalékuk megosztja az örömét, minden második ember pedig a bánatát is az édesapjával – közölte országos reprezentatív kutatása alapján a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (Kincs) pénteken az MTI-vel apák napja alkalmából.
Elsősorban a fiatalok fordulnak az édesapjukhoz
A közlemény szerint a nők és a férfiak is ugyanolyan jó kapcsolatot ápolnak az apjukkal: a nők 64, a férfiak 61 százaléka naponta vagy majdnem minden nap beszél vele. A 18-29 évesek beszélnek velük a leggyakrabban (69 százalék), az 50-65 év közöttieknél ez az arány 48 százalék – írták.
Hozzátették: elsősorban a fiatalok fordulnak az édesapjukhoz, ha szomorúak (53 százalék), az idősebbek kevésbé (28 százalék). A kutatásban résztvevők 37 százalékának él az édesapja, közülük 14 százalék azt mondta, hogy a koronavírus-járvány alatt szorosabb lett, háromnegyedüknek pedig nem változott a kapcsolata az apjával – ismertették, hozzáfűzve: elsősorban az 50 évesnél idősebb válaszadóknak volt fontos, hogy tartsák a kapcsolatot az idős édesapjukkal, hiszen ők a veszélyeztetett korosztályba tartoznak.
Tudatták: az egygyermekesek 11 százalékának javult a viszonya az apukájával, a nagycsaládosaknál 28 százalék számolt be pozitív változásról.
Nem igazán ismert az apák napja itthon
A felmérésből kiderült az is, hogy Magyarországon még nem igazán ismert az Amerikából eredő apák napja: a válaszadók kevesebb mint harmada tudja, hogy mikor van, elsősorban a nők hallottak róla, és csak minden negyedik válaszadó köszönti fel az édesapját az ünnep alkalmából.
Az apák napját Magyarországon június harmadik vasárnapján tartják, megemlékezve az édesapák, nevelőapák, nagyapák és dédapák fontosságáról, hiszen az egészséges személyiségfejlődés szempontjából nemcsak az anyáknak, hanem az apáknak is kiemelkedő szerepük van a családban – olvasható a közleményben. A kutatás ezer felnőtt telefonos megkérdezésével készült május 20-23. között.
(MTI)
Néhány napja becsengettek és visszatértek a gyerekek az intézményekbe. Ez egy jó apropó, hogy átbeszéljük gyermekeinkkel, mit is jelent pontosan a pénz, honnan jön és mit lehet vele kezdeni, sőt, egy alapos felkészítés után akár saját, különleges bankkártyával is meglephetjük őket.
Januárban még más eredményt hozott a kutatás.
A Tisza-féle SZJA-javaslat komoly csapást mérne a háromgyermekes családok pénztárcájára is: évente több mint 4 millió forintos keresetcsökkenést kellene elszenvedniük.
Az anyanyelv nem magától értetődő – hanem kiharcolt érték és jog.
A Tisza-féle SZJA-javaslat erős ütést mérne a családok pénztárcájára is, éves közel 3 milliós keresetcsökkenést kéne elszenvedniük.
A Tisza-féle SZJA-javaslat erős ütést mérne a fiatal családok pénztárcájára is.
„Otthonra leltünk, befogadtak, a család is szeret itt lenni.”
„Ez azt jelentené, hogy már egy átlag jövedelemmel rendelkező is évente 200 ezer forinttal kevesebbet keresne” – szögezte le a közgazdász.
