Bardóczi Sándor szerint a fásítások túl vannak értékelve, egy ősgyep mind a szén-dioxid megkötésében, mind a párologtatásban többet tud.
Idén tavasszal Budapesten is megjelentek a méhlegelőknek nevezett, látszólag kaszálatlan gyepfoltok, a magasabbra engedett lágyszárúak látványa azt jelzi, a magyar főváros másfél-két évtizedes késéssel csatlakozott ahhoz a nyugat-európai irányzathoz, amelynek célja az urbanizált terek ökológiai átalakítása, számol be a Qubit, amely Budapest főtájépítészével készített interjút. Bardóczi Sándor a városi rétek néven ismertté vált ökológiai kísérlet mellett a fővárosi természetvédelemről, a zöldítés klimatizáló funkciójáról és a fővárosi kaszálók legeltetéséről is beszélt.
A szakember elmondta, mára tudományos kutatások bizonyítják, hogy a város a globálisan dollármilliárdokban mérhető ökoszisztéma-szolgáltatást nyújtó beporzó rovarok, méh- és lepkefajok egyetlen menedékévé válik, hiszen
Budapesten a Főkert által kaszált területek 4,5 százalékát jelölték ki a vadvirágos rét programban, 280 ezret a 6 millió négyzetméterből. A kerületek által kaszált területek, amelyek nem tartoznak a fővárosi önkormányzat kezelése alá, ennél sokkal nagyobbak – vázolta. A méhlegelők első kategóriájába az olyan, természetvédelmi oltalom alatt álló területeken kialakított gyepfoltok tartoznak, mint a Gellért-hegy keleti oldalának sziklái vagy a déli oldal meredek rézsűi. A 30 hektáros Gellért-hegyi közpark ugyanis egyben országos természetvédelmi terület.
A második kategóriát a közparkokban hozták létre. A Hajógyári-szigeten is kijelöltek több foltot, miközben a sziget külső peremén álló galériaerdők védettségi eljárása is elindult, mert kiderült, hogy több szempontból is értékes terület – mondta Bardóczi.
A harmadik kategóriába a közutak szegélyein, elválasztó sávjaiban vagy meredek rézsűkön kialakított méhlegelők tartoznak. A járvány első hulláma 2020-ban olyan mértékben érintette a Főkertet, hogy a tavaszi ültetés elmaradt, és a kaszálás is sokat csúszott. A Szerémi úton lettek figyelmesek arra, hogy feljöttek a vadnövények, a virágjaikon pedig a legnagyobb forgalomban is méhek legelnek.
Akkor fogalmazódott meg, hogy ha egy kaszálási kör elmaradása miatt ilyen eredmények születhetnek, meg kellene nézni, hogy működőképes-e máshol is a dolog – mondta Bardóczi.
Egy ősgyep mind a szén-dioxid megkötésében, mind a párologtatásban többet tud, mint egy fásítás – jelentette ki.
Bardóczi Sándor azt is elmondta, hogy az olyan természetvédelmi területeinken, ahol a biodiverzitás megőrzéséhez a kaszálórétek fenntartása a cél, szeretnék meghonosítani a legeltetést. Fontos, hogy a legelőnyomás elsősorban az ökoszisztémát szolgálja, és ne a nyájak vagy gulyák gazdasági haszna legyen a fontos. Nem az a cél ugyanis, hogy a szürke marhák vagy a juhok kielégítsék az éhező város igényeit, hanem a természeti értékmegőrzés.
Fotó: Bardóczi Sándor, Facebook
A budapesti segélyhiteltörvény újabb bizonyítéka annak, hogy a nemzet fővárosának zavartalan működése felette kell, hogy álljon a politikai csatározásoknak – tette hozzá a tárcavezető.
Csak saját felelősségre kattintson!
A kormány csak akkor segít, ha Budapest csődöt jelent.
Nyakunkba vettük a budapesti és a varsói karácsonyi vásárokat, és megnéztük, hol és mennyiért lakhatunk jól. Összeállításunk!
Tanácsadókra, törvénysértő prémiumokra és gigaprojektekre van pénz.
„A hitelpiac megélénkült, az építőipar is mocorog, az albérletpiacon pedig nagy változások mennek végbe” – mondta a Mandinernek Panyi Miklós, a Miniszterelnökség miniszterhelyettese az Otthon Start Program elmúlt hónapjait értékelve. Sőt, azt is megtudtuk, hova lehet még fokozni mindezt. Interjúnk.
Holló István kapcsolatban állhatott Ruszin-Szendi Romulusszal.
A Politico szerint egyre markánsabbá válhat a brüsszeli irányvonalat bíráló blokk.
