Bardóczi Sándor szerint a fásítások túl vannak értékelve, egy ősgyep mind a szén-dioxid megkötésében, mind a párologtatásban többet tud.
Idén tavasszal Budapesten is megjelentek a méhlegelőknek nevezett, látszólag kaszálatlan gyepfoltok, a magasabbra engedett lágyszárúak látványa azt jelzi, a magyar főváros másfél-két évtizedes késéssel csatlakozott ahhoz a nyugat-európai irányzathoz, amelynek célja az urbanizált terek ökológiai átalakítása, számol be a Qubit, amely Budapest főtájépítészével készített interjút. Bardóczi Sándor a városi rétek néven ismertté vált ökológiai kísérlet mellett a fővárosi természetvédelemről, a zöldítés klimatizáló funkciójáról és a fővárosi kaszálók legeltetéséről is beszélt.
A szakember elmondta, mára tudományos kutatások bizonyítják, hogy a város a globálisan dollármilliárdokban mérhető ökoszisztéma-szolgáltatást nyújtó beporzó rovarok, méh- és lepkefajok egyetlen menedékévé válik, hiszen
Budapesten a Főkert által kaszált területek 4,5 százalékát jelölték ki a vadvirágos rét programban, 280 ezret a 6 millió négyzetméterből. A kerületek által kaszált területek, amelyek nem tartoznak a fővárosi önkormányzat kezelése alá, ennél sokkal nagyobbak – vázolta. A méhlegelők első kategóriájába az olyan, természetvédelmi oltalom alatt álló területeken kialakított gyepfoltok tartoznak, mint a Gellért-hegy keleti oldalának sziklái vagy a déli oldal meredek rézsűi. A 30 hektáros Gellért-hegyi közpark ugyanis egyben országos természetvédelmi terület.
A második kategóriát a közparkokban hozták létre. A Hajógyári-szigeten is kijelöltek több foltot, miközben a sziget külső peremén álló galériaerdők védettségi eljárása is elindult, mert kiderült, hogy több szempontból is értékes terület – mondta Bardóczi.
A harmadik kategóriába a közutak szegélyein, elválasztó sávjaiban vagy meredek rézsűkön kialakított méhlegelők tartoznak. A járvány első hulláma 2020-ban olyan mértékben érintette a Főkertet, hogy a tavaszi ültetés elmaradt, és a kaszálás is sokat csúszott. A Szerémi úton lettek figyelmesek arra, hogy feljöttek a vadnövények, a virágjaikon pedig a legnagyobb forgalomban is méhek legelnek.
Akkor fogalmazódott meg, hogy ha egy kaszálási kör elmaradása miatt ilyen eredmények születhetnek, meg kellene nézni, hogy működőképes-e máshol is a dolog – mondta Bardóczi.
Egy ősgyep mind a szén-dioxid megkötésében, mind a párologtatásban többet tud, mint egy fásítás – jelentette ki.
Bardóczi Sándor azt is elmondta, hogy az olyan természetvédelmi területeinken, ahol a biodiverzitás megőrzéséhez a kaszálórétek fenntartása a cél, szeretnék meghonosítani a legeltetést. Fontos, hogy a legelőnyomás elsősorban az ökoszisztémát szolgálja, és ne a nyájak vagy gulyák gazdasági haszna legyen a fontos. Nem az a cél ugyanis, hogy a szürke marhák vagy a juhok kielégítsék az éhező város igényeit, hanem a természeti értékmegőrzés.
Fotó: Bardóczi Sándor, Facebook
Negyvenhat nap alatt egymást érték a törvényjavaslatok és a látványos politikai bejelentések, ám egy kérdés egyre hangsúlyosabbá válik: vajon áll-e valódi szellemi háttér a Tisza-kormány döntései mögött? Kovács András írása.
A vízközmű-társaságok a csőd szélén állnak, a bevételek a napi működésüket is alig fedezik, fejlesztésre pedig egyáltalán nem jut pénz, továbbá a rendszer igazságtalan – állította pénteki sajtótájékoztatóján Budapest főpolgármestere.
A csütörtöki volt az elmúlt két év legnagyobb, pilóta nélküli repülőszerkezetekkel végrehajtott támadása Moszkva ellen.
A baleset miatt leállt a csepeli HÉV forgalma a fővárosból kifelé vezető oldalon.
Hatalmas a kár: Putyinék több mint félezer drónt és csaknem száz rakétát vetettek be.
Cél a halálos gázolások teljes felszámolása.
Forgalmas utca átalakításáa kezdenek a fővárosban, növelik a zöldfelületet, akadálymentesítenek, ugyanakkor új kerékpársávokat is kialakítanak, az autóforgalmat pedig jelentősen visszaszorítják.
Több mint 90 percen át mindent tudott hárítani Dél-Afrika.
Oroszországot – bár Putyin nem ismerte el – megviselhették az ukránok mélységi légitámadásai.
