Előválasztás: az év színjátéka

2021. június 3. 13:12

Joó István
Mandiner
Az ellenzéki szavazók vajon még elhiszik, hogy demokratikus jogaikat gyakorolva ők választják ki majd a közös jelölteket?

Gégészetileg odatette magát Gyurcsány Ferenc DK-pártelnök az e heti parlamenti felszólalásában. Csak éppen az, amit  hörögve állított, nem volt komolyan vehető: „Magyarországon a kormány látszólagos, valójában az ellenzék ellenzékeként látjuk itt velünk szemben… Azzal foglalkoznak, ki kinek a férje. Családfakutatással foglalkoznak ahelyett, hogy kormányoznának”. 

Ha valamit senki nem állíthat komolyan: hogy nem kormányoz az Orbán-kormány.

Ahogy 2010-ben az árvíz ellen, úgy lépett fel a koronavírus-járvány három hullámával szemben is. Beszerezte a hiányzó vakcinakontingenst, Európát lekörözve beoltatta a magyar lakosság bő felét. Az embereknek – sokan számolnak be ilyesmiről – egyfajta pozitív államélményükké lett, hogy szervezetten, rendben és jó légkörben történt meg beoltásuk az oltóponton.

Van egy ország, amelyben kormányzati tényezők, szakpolitikusok, orvosok, egészségügyisek, katonák tudnak szervezetten együttműködni, és van egy külön univerzumnak tűnő egykori miniszterelnök, ma DK-pártelnök, aki azt a képet szeretné elhitetni a lakossággal, hogy a kormány legfeljebb az ellenzék pedigréjével törődik. Miközben a központi gazdaságvédelmi intézkedések folytán gazdaságilag sem rokkantunk bele egy és negyed évnyi kizökkent időbe…

Sajnos nem fog menni, amit Gyurcsány Ferenc kíván. Mármint hogy a kormányzat henyekedéseként, pótcselekvéseként értékeljük, ha mondjuk Békés Márton végigvezet minket Fekete-Győr András Momentum-elnök, miniszterelnökjelölt-aspiráns kommunista őseinek borzongató panoptikumán (Látószög blog, május 19.), vagy hogy olykor, tárgyilagos szinonima gyanánt Gyurcsánynéként, illetve Apró Antal unokájaként említik jobboldali közvélemény-formálók Dobrev Klárát, a DK kormányfő-jelöltjelöltjét.

A Gyurcsány-napirendelőtti egyszerűen szólva alkalmatlan volt a valóság eltérítésére vagy elfedésére, fáradt volt a szónok annyi füstös szobás egyeztetés után. Nem lehet, hogy a valóság inkább valami össznépi, interaktívnak beállított eseménnyel volna eltakarható – némelyek előtt, némileg, ha egyáltalán? Nem lehet, hogy az őszre tervezett ellenzéki előválasztás lesz az, ami akkora politikai ígéret- és félremagyarázat-áradatra ad lehetőséget, hogy talán érdemes megrendezni? Figyeljük meg – már ma is vannak jelei –, hogy az egyes ellenzéki pártok jelöltaspiránsai  nem annyira egymást, egymás politikai szervezetét fogják bírálni. Szinte kizárólag kormányócsárlásuk arányait fogják összeméregetni nyilvánosan.

El kell ismerni, nehéz egy ilyen előválasztás forgatókönyvét öt másik éhes párt szintúgy éhes vezetőjével közösen megírni úgy, hogy mind jóllakva érezzék magukat, de a DK primátusát is elfogadják. Ráadásul még az ellenzéki szavazókra is gondolni kell, akik – a balliberális sajtó és politológusok elszólásai dacára –

kicsit még hisznek abban, hogy demokratikus jogokat gyakorolva ők választják ki majd a közös ellenzéki jelölteket.

A 106 választókerületből úgy tucatnyi helyen várható igazi előválasztási helyzet, látványos birkózás, ahol a befutó jelölt kiléte akár az urnanyitásig kérdés marad. Ám a többi kilencvenvalahány körzetben semmit nem bíznának a „véletlenre”. Élni kell azzal a trükkel, hogy csak az egyik jelöltjelölt legyen ismert, beágyazott, népszerű... És láss csodát, mintha a csaknem mindenütt jelen lévő DK tényleg kedvét lelné abban, hogy szövetségesei kedvéért itt-ott jelentéktelen, esélytelen pártkatonát indít.

Más módszerekkel is szolgálható a lepacsizott jelöltjelöltek befutóvá tétele. Helyhatóságokon lézengő ritterek célirányos bevetése, önkormányzati nyomtatógépekon készíthető, egyfelé terelő plakátok, központból egy irányba csurranó-cseppenő források, némely párt máshova vezénylése... Ez mind azt szolgálja, hogy a pártközi egyeztetés kedvezményezettje kapja a legtöbb voksot, hogy őbelőle váljon hivatalos parlamenti képviselőjelölt. 

Újabban próbálgatott rásegítés: amikor a – jelöltet az adott választókerületben nem állító – párt tudtul adja, mely szövetséges párt jelöltjét támogatja a magáé híján. Göcögve álmélkodik a kívülálló, hogy a Budapestről kellő bázis híján kirekesztett Jobbik a fővárosi választókerületek egyikében az LMP, másikában a Momentum, megint máshol az MSZP jelöltjelöltjét támogatja és végül

megtörténik a politikatörténeti csoda: a Jobbik beáll a Gyurcsány-párt újbudai jelöltje, Gy. Németh Erzsébet mögé!

Már az előválasztási színjátékot sem játsszák el, legalább az imázs kedvéért.

Csak hüledezünk akkor is, amikor - két évtizedes fotójával? - Dobrev Klára jó szívvel ajánlja Pál Gábor egykori magyar nemzetes újságírót, ma jobbikos helyi politikust Szentendrén. Akkor is, ha Pál senkit nem ekézett jobban a kétezres évek első évtizedében, mint a Szemlőhegy utca jól ismert lakóit.

Létezhet, hogy a közös miniszterelnök-jelölt személye is eldőlt jó előre? Hogy Karácsony Gergelynek ahogy nyelvtudása, úgy alternatívája sincs? Létezhet: esélyesként mást sem sulykolnak az együttműködő pártok körül legyeskedő elemzők. Szegény Dobrev Klárának – bármennyire szépen megrendezték neki az indulási beszédét – maga a férjura szánja Kőmíves Kelemenné sorsát. Bizony, nem fölépítik, hanem befalazzák. Tudniillik hogy le ne omoljon, mint 2018 tavaszán, az O1G-szakvizsgás kőművesek vára.

Ha Karácsony az első fordulóban ekkora ajnározás és mentegetés ellenére sem vergődne 50 százalékos támogatás fölé (értsd: ha nem nyerné meg egy fordulóval az előválasztást), akkor is az első három – a továbbjutók – közé kerülne. Rebesgetik, ha Gyurcsányné/Kőmívesné bejutna – a civilként hátszelet nem élvező Márki-Zayjal vagy a hebehurgya Fekete-Győrrel szemben – a második fordulóba, akkor rögvest lemondana Karácsony javára. Így a Jobbik-vezér Jakab Péterre, aki valamiért maga sem ambicionálja túlzottan a kormányfőjelöltséget, biztosan kevesebben szavaznának, mint Karácsonyra...

Túl kiszámítható az ellenzéki színdarab vége. Csak az a kérdés, mekkora közfigyelmet von el addig a valóságtól. 

Összesen 40 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

A szavazoik nem agyhalottak, hanem mar mindenaron nyerni akarnak, ami valahol ertheto. Ami mar nem annyira, hogy ezt pont Gyurcsanyekkal akarjak. Azota, 2009 ota nem talanak egy epkezlab jeloltet. Es mindenek, Oszod, hazugsagok, hamis adatok kozlese stb. ellenere kitartanak kinjukban mellette. De ez sajnos frusztralja oket, ezert nagyon ingerultek.
Az is vilagos, hogy ez az elovalasztosdi is az ellenfelnek szol elsosorban. Seregszemle, ahol bemutatkoznak, felfujjak magukat, felelmet keltenek, fenyegetoznek, uthengernek mutatjak magukat.
Pavatanc, na.

Gyurcsány nagyon érti a szómágiát, ami egyébként üres luftballonokból áll. Ti pedig csorgó nyállal követitek, pedig 2006-ban Öszödön még a sajátjainak is elismerte, hogy a hátuk mögött, nélkülük tette, amit tett. Azaz becsapta őket. Ti most ugyanilyen hazugságokért sztároljátok. És nem teszitek fel magatoknak azt az egyszerű kérdést, miért nem ő a miniszterelnök jelölt, miért strómanok között rendeznek látszat előválasztást? Aminek a végén egy minden politikai háttér nélküli bábot fognak győztesnek kihozni.

Az nyilván logikus volt, hogy Borkait a botrány miatt nem léptették vissza, hiszen új jelöltet már nem tudtak volna állítani helyette. Az a helyzet állt volna elő, mint Mohácson, ahol a fideszes jelölt halála után ellenfél nélkül nyert a szoci jelölt.

Ekkora szívesség mégsem volt elvárható a Fidesz részéről. Borkai ezzel együtt nyert, a szavazók nem pártoltak el, mert tudni lehetett, hogy le fog mondani. Lemondott, és utódja szintén nyert. De ugyanakkor a kispesti maffia még mindig hivatalban van.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés