A német kancellár a palesztin ügyet támogató németországi tüntetésekről beszélt.
Angela Merkel kancellár szombaton óva intett a rasszista és az antiszemita megnyilvánulásoktól a palesztin ügyet támogató tüntetéseken Németországban, ahol a hétvégére több megmozdulást is terveznek. „Azok, akik a zsidók elleni gyűlöletet az utcára viszik, akik fajgyűlöletet szítanak, kívül esnek az alaptörvényünkön” – figyelmeztetett Merkel heti rádiós hangüzenetében, podcastjában. „Az ilyen cselekményeket következetesen meg kell büntetni” – hangsúlyozta. Németországban több tüntetés is volt, az Izrael és a palesztin Hamász között az elmúlt két hétben kiéleződött összecsapások miatt. A két fél között törékeny tűzszüneti megállapodás lépett életbe pénteken.
Berlinben zsidókat támadtak meg
Németországban egy héttel ezelőtt mintegy 60 embert őrizetbe vettek, 100 rendőr megsérült a palesztin ügyért szervezett berlini tüntetésen történt erőszakos megmozdulásokon. Ezeken az eseményeken a tüntetők antiszemita jelszavakat skandáltak,
A kormány határozottan elítélte a történteket. A hosszú pünkösdi hétvégén ismét több tüntetést terveznek a fővárosban és más városokban. Ebben a feszült helyzetben egy zsidó berlini beszámolt arról, hogy péntek este Berlinben három férfi megtámadta. Személyük egyelőre ismeretlen. A 41 éves férfi, aki kipát viselt, elmondta, hogy belekötöttek, majd arcon ütötték. Támadói elmenekültek. Feljelentést tett a legközelebbi rendőrkapitányságon. Ezután kórházba szállították, amelyet a kezelés után el tudott hagyni.
Németországot aggasztja az antiszemitizmus újjáéledése, amelyet főképpen a szélsőjobboldal gerjeszt, különösen a 2019 októberében egy hallei zsinagóga ellen elkövetett sikertelen támadás óta, amelyet egy revizionista tézisekben jártas szélsőséges követett el. A zsidó közösség, amely a német újraegyesítés és a volt Szovjetunióból érkező több százezer zsidó érkezése óta reneszánszát éli, rámutatott az egyes muszlim körökben uralkodó antiszemitizmusra, különösen azok körében, akik az Izraellel ellenséges arab országokból 2015-ben és 2016-ban érkeztek menekültként.
(MTI)
Fotó: MTI/Filip Singer
Az elemző szerint ugyanis „nemcsak a Fidesz-szavazóknak jó, hogy van rezsicsökkentés, hanem a Tisza-szavazók túlnyomó részének is. Persze, vannak ott is teszlások és luxusbaloldaliak, de a szavazótáboruk nagy része az a rezsicsökkentés haszonélvezője.”
Természetesen megint őket kiáltották ki félelemkeltőknek és szélsőségesnek, nem a bűnözőket.
Berlin új döntése komoly kérdéseket vet fel a személyes szabadságjogok és a német vezetés terveit illetően.
Tuba Gábor az a „független” nyírbogáti képviselő, aki igencsak aktív szerepet vállalt A szavazat ára című „dokumentumfilm” elkészítésében is.
A német külügyminiszter elárulta, a „többi tagállam nem fogja tétlenül nézni Magyarország magatartását”.
Csúnyán megemelkedett az üzemanyag ára.
Ironikus módon Izraelnek nem voltak mindig rossz kapcsolatai Iránnal, ráadásul ez az állítás nem csak az 1978-as iráni iszlám forradalom előtti időszakra igaz.
A kitoloncolások eszközéhez nyúlna a svéd kormány.
A török elnök megerősítette, hogy Ankara továbbra is támogatja az Ukrajna és Oroszország közötti tárgyalásokat.
