Nem beszél angolul

„Mindeközben a nemzeti kormányoldal- egy olyan országban, ahol köztudottan rettenetes a nyelvoktatás minősége – felrója az ellenzéki vezető globális kompetenciájának hiányát. (Ha már globális kompetencia: egyáltalán nem biztos, hogy a Brexit után is az angol marad az Európai Unió legfontosabb nyelve, de ha mégis, azért érdemes utánanézni a francia és olasz politikusok angol nyelvtudásának.)

Ennél is érdekesebb, hogy az angol nyelvtudás felhánytorgatásával a magyar társadalom többsége egyszerűen képtelen azonosulni, és ezt nem belátni a kormányoldal mérhetetlen vakságára vall.Az angoltudás fitogtatása a professzionális-menedzseri osztály gőgje, amelynek társadalmi helyzeténél fontos az angol nyelvtudással járó kulturális tőke, amely egyszersmind biztosítja közvetítő szerepét a tőke és a munkaerő között. Ennek a társadalmi rétegnek az angol nyelvtudás fontos szimbolikus distinkció, amitől másnak, jobbnak érezheti magát. Ez a réteg hegemón csoport, de messze nem a magyar társadalom többsége.

Fontos megjegyezni: az is végtelenül kínos volt, amikor Áder János angoltudása volt az ellenzéki nyilvánosság témája, de annál is színvonaltalanabb szóvá tenni Orbán erős akcentusát. A korai nyelvtanulás a legalkalmasabb arra, hogy kiküszöbölje az erős akcentust, azonban erős akcentussal is nagy idegennyelvű szókincsre lehet szert tenni. Orbán esetében – aki ne feledjük, Oxfordban tanult – valószínűleg az utóbbi helyzet áll fenn.”

Nyitókép: MTI/Mónus Márton