A járvány legyőzésének küszöbén állunk

„Az internetes fórumokon és a social mediában rendszeresen lehet olvasni, hogy sokan az oltások után két-három héttel elmennek a gyógyszertárba, vesznek egy antitestmérőt, és otthon elkészítik a tesztet. Aztán van, akinek ezt mutatja a teszt, van, akinek azt. Érdemes gyógyszertári teszttel, vagy akár laboratóriumban megmérni az antitestszintünket az oltás után?

Visszakérdeznék: az influenza elleni oltások után az emberek megméretik az influenzavírus ellen termelődött antitestszintjüket?

Nem jellemző - sem én, sem a környezetemben élők soha nem mérették az antitestszintjüket az influenza elleni oltás után.

Az influenzát elkapták a járvány alatt, ha beoltatták magukat?

Nem. Megúsztuk a betegséget minden szezonban.

Mert ez a lényege a koronavírus elleni védőoltásnak is. Megértem, hogy sokan aggódnak, félnek a kórokozótól, ami olyan kicsi, hogy szabad szemmel nem is látható, miközben emberéleteket követel. Ilyenkor jól esik egy kézzelfogható, materiális dolgot fogni a kezünkbe, a bizonyítékát annak, hogy megszereztük a szükséges védettséget a koronavírussal szemben. Az egyetemen mi is ezért végeztünk el néhány száz ellenanyag-vizsgálatot minden új oltás bevezetését követően. Az a különbség, hogy nekünk szakegyetemeként ez a feladtunk, rendelkezésre állnak a szükséges eszközök és képzett szakemberek értékelik ki az eredményt. Több oka van, hogy miért nem érdemes méretni az oltás után kialakult antitestszintet. Egyrészt a vakcináknak különböző a hatásmechanizmusa.

Az mRNS vakcinák hatására a vírus tüskefehérjének néhány alkotóeleme ellen termel ellenanyagot a szervezet. Az úgynevezett adenovírus vektorvakcinák hasonlóan működnek, de egy kicsit nagyobb fehérjerészecske-csoportra adnak immunválaszt. A Sinopharm az egész vírust juttatja a szervezetbe, így az antitestképzés többfajta vírusfehérje ellen történik.A gyógyszertári tesztek pedig csak egyfajta antitestet mutatnak ki, amelynek mennyisége teljesen más lehet a különböző vakcinák esetében. Akinél kevés az antitest a teszt szerint, az egyáltalán nem jelenti azt, hogy nem védett. Ezek a tesztek nem sokat érnek.Ráadásul nagyon különböző az érzékenységük és a specifitásuk. Nem arra találták ki ezeket, hogy a vakcina hatékonyságát mérjék, hanem sokkal inkább arra, hogy azt vizsgálják, korábban megfertőződött-e a páciens, és van-e IGG típusú ellenanyag-termelése, vagy nincs. Vagyis ezek semmilyen módon nem adnak megfelelő választ arra, hogy védettek vagyunk-e a betegség ellen az oltás után.

A klinikán milyen eredményei vannak az antitestméréseknek?

Folyamatosan mérjük az antitestszinteket minden vakcinatípusnál. A Sinopharmnál, a vektorvakcináknál és az mRNS típusú védőoltásoknál is. Az eddigi eredmények azt mutatják, hogy volt négy olyan páciens, akit mRNS vakcinával oltottak, és egyáltalán nem mutattunk ki ellenanyagot. A Sinopharmmal oltottaknál most intenzívebben mérünk, eddig több mint ötszáz mintát vettünk, és ebből két páciensnél volt az ellenanyagszint a határérték alatt. Ez nagyon jó eredmény. De, ami a lényeg: a kevés antitesttel rendelkezők sem kapták el a betegséget. A betegségen átesetteknél is mérünk antitestszintet: ott jóval magasabb azok száma, akiknél határérték alatt van ez a szint, legalább egyharmaduknál mértünk kevés ellenanyagszintet, és többségük ugyanúgy nem kapta el újra a betegséget.

Bizonyos vakcinák ellen viszont egyes médiumok, vagy akár a social média rendre megjelentet híreket – ezzel elbizonytalanítva az embereket. Milyen veszélyei vannak ennek?

A küszöbén vagyunk annak, hogy legyőzzük a járványt. Van vakcinánk – 1,2 millió sinopharm és több százezer másfajta védőoltás. Rendkívül károsnak tartom azokat a megkérdőjelezhető, nem megalapozott híreszteléseket, amelyeket bizonyos médiumokban és ennek következtében a social média felületeken megjelennek, például a sinopharm vagy astrazeneca vakcinával kapcsolatban.A kínai védőoltás ugyanolyan jó, mint a többi, és az emberek egy része ezek miatt a negatív híresztelések miatt mégsem akarja ezt beadatni. Holott két oltással megválthatnánk a szabadságunkat, leállíthatnánk a járványt, és biztosítanánk a családunk immunitását is.

Teljesen nyilvánvaló, hogy az AstraZeneca is a rossz híresztelés áldozata lett. Húszmillió AstraZeneca oltást adtak be csak Angliában, és áprilisban lényegében nem volt már halálos áldozata a járványnak a szigetországban. Németországban, Norvégiában ellehetetlenítették az AstraZeneca védőoltást, az erről megjelenő hírek hatására pedig Magyarországon is kevesen oltatják be magukat ezzel a vakcinával. Az a gond, hogy a híradásokban sokkal erőteljesebben számoltak be arról, hogy egy-egy esetben előfordult vérrögképződés az AstraZenecanal, mint arról, hogy Anglia gyakorlatilag ennek az oltóanyagnak köszönheti a szabadságát.Ráadásul azt sem hangsúlyozták a híradásokban, hogy a dohányzással százszoros, a fogamzásgátló tabletta rendszeres használatával szintén százszoros a vérrögképződés esélye, a vírusfertőzés pedig ezerszeresére emeli ennek a veszélyét.

Ehhez képest az AstraZeneca védőoltás által kialakult vérrögképződés elenyésző – statisztikailag szinte mérhetetlen. Ezek nem jelennek meg a kommunikációban, és ezért az emberek nem tudnak racionálisan gondolkodni a vakcinaválasztásnál. Várnak egy vágyott védőoltásra, pedig a várakozás közben megfertőződhetnek. Rendszeresen olvasok ilyen-olyan badarságot, megalapozatlan, ellenőrizetlen híreket, és végtelenül bosszant, hogy újra és újra elbizonytalanítják az emberek egy részét, ami az életükbe kerülhet.”

Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd