„A lányoknak is fontos tudniuk azt, hogy bármikor visszafordulhatnak” – vallja Olaj Anett, aki elindította az Abortusz.hu oldalt, és gyászfeldolgozást segítő lelki hétvégéket vezet.
Gacsályi Sára írása a Mandiner hetilapban.
„Az abortusz egy nagy illúzió, ami akkor üt vissza, amikor már megmásíthatatlan döntést hoztunk. És bár eleinte felszabadulást érez a nő, hosszú távon az a tapasztalat, és a statisztikák is azt mutatják, hogy mélypont felé halad, mert az abortusz napok, hetek, évek múlva is érezteti hatását” – vallja Olaj Anett, öt élő és egy halott gyerek anyukája. A kemény megfogalmazás Anett sajátja; úgy gondolja, az a lány, aki állapotos lesz, anyává válik akkor is, ha aztán elveteti a gyereket. A terhességmegszakítás illúziója éppen ebben áll: azt ígéri, hogy semmissé tesz egy „problémát”, visszaadja a fogantatás előtti életet, ám erre semmi nem lehet képes. Mert a művi vetélés mindenképp nyomot hagy.
Anett fiatal korában egyéjszakás kalandba keveredett, amiből gyermeke fogant. A kicsit elvetette, megkönnyebbült, élte tovább a mindennapjait. A posztabortusz-szindróma tüneteiként diagnosztizált panaszok évekkel később érkeztek, a legkülönbözőbb formákban. „Biztos voltam benne, hogy nem vagyok méltó a szeretetre. Emellett gyakran rémálmaim voltak, mindig ugyanazt álmodtam. Át kellett vinnem egy kisbabát egy fekete köddel fedett, gépzajoktól morajló városon, egy hosszú, fárasztó, akadályokkal teli úton. Minden éjjel reszkettem a kisbabáért, és láttam, ahogy minden próbálkozásom ellenére egyre kisebb. Savas eső esik ránk, próbálom őt óvni, de végül mindig meghal. Egy abortuszpárti ember erre biztosan azt mondaná, hogy csak beképzelem, hogy ennek a műtéthez volt köze, de engem az indított el a gyógyulás útján, amikor kimondtam, hogy az abortusz miatt álmodom ezt” – osztja meg Anett.
„Van egy olyan rossz érzésem, mintha valaki betört volna az otthonunkba és ellopott volna valamit” – reagált az OpenAI kutatási igazgatója arra, hogy a Meta az elmúlt két hétben nyolc alkalmazottjukat csábította el. A cég most „újrakalibrálja” a fizetéseket, és kreatív módszereket keres a tehetségek megtartására.
Az eheti Hotel Lentulai vendége Marsi Anikó volt, aki meglepő őszinteséggel beszélt arról a hét évről, amikor háztartásbeliként nevelte gyerekeit, és hiába vágyott vissza a képernyőre, senki nem kereste meg.
A több mint négyszáz olvasó kvízjátékon vehetett részt, meghallgathatta, mit gondol Schmidt Mária a világról és élvezhette Lotfi Begiék szenzációs koncertjét.
Ez már nem csupán technikai bravúr.
Nézzünk körül fürkészekként és portyázókként, hátha begyűjthetők még valahonnan okos demográfiai kezdeményezések. Francesca Rivafinoli írása.
Hernádi Ádám szerint a korábban David Pressman volt amerikai nagykövettel is találkozó politikus átlépte az emberi méltóság határát.
Eddig jutott Móna Márk és a Mandiner stábja a Tisza országjáró (mint utóbb kiderült, tömeget igazán nem vonzó) túrájának nyitó állomásán…. Parádés
Egy feltétel kipipálva.
