Elitegyetem vagy kommunista káderképző? – Budapestre érkezik a Fudan

2021. április 22.
Miért lehet előnyös Magyarország számára az együttműködés? Veszélybe kerülhet-e a hazai felsőoktatási intézmények versenyképessége? Tisztáztuk a kínai egyetem fővárosi megjelenése körüli kérdéseket.

Szalai Laura írása a Mandiner hetilapban.

Magyarországra érkezik a QS World University Rankings szerint a világ 34. legjobb felsőoktatási intézményeként számontartott, sanghaji székhelyű Fudan Egyetem. A budapesti intézmény terve egy ideje ismeretes volt, ám egy a kampuszépítés hátterét feltáró újságcikk nyomán az ellenzéki pártok lecsaptak a témára. Kémiskola, marxista képzőhely, a magyar diákoktól elvett kollégiumi férőhelyek – hangoztatják baloldali képviselők a Facebookon, tévéműsorokban és sajtótájékoztatókon. A kormány álláspontja ezzel szemben, hogy egy ilyen lehetőséget nem szabad elszalasztani, hiszen a magyar felsőoktatás és gazdaság egyaránt jól jár a kínai egyetemmel. Megnéztük, miről is szól valójában a Fudan-projekt.

Fotó: Budapesti Fejlesztési Központ

Fudan a Corvinuson
A Fudan Egyetem magyarországi kampuszának ötlete 2017-ben született meg, legalábbis Horváth Levente, a Magyar Nemzeti Bank elnöki főtanácsadója erről beszélt a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítványnak adott tavalyi interjúban. Az együttműködés első lépéseként 2018 októberében a Magyar Nemzeti Bank, a Budapesti Corvinus Egyetem és a Fudan Egyetem megállapodott arról, hogy létrehozzák a Kína és Közép-Európa közti első oktatási képzést, amelynek részeként a hallgatók többek között Kína pénzügyi-gazdasági-üzleti világával ismerkedhetnek meg. Elsősorban a magánszféra és a közigazgatás közép- és felső vezetőit kívánták megszólítani, hogy a közép-európai régióban minél több Kínához értő szakembert képezzenek. Akik elvégzik a szakot, a Fudan Egyetemen pénzügyi mester-, a Corvinuson MBA mesterdiplomát szereznek.

A Fudan alapokiratában szerepel, hogy az egyetem tiszteletben tartja és védi a tudomány szabadságát”

Ezt követően magasabb szintre emelkedett a kooperáció: 2019 végén Palkovics László innovációs és technológiai miniszter együttműködési megállapodást írt alá Sanghajban Hszü Ning-senggel, a Fudan elnökével. Ebben rögzítették, hogy a kínai intézmény új budapesti kampuszt hoz létre. A tárcavezető hangsúlyozta, hogy a világ legszűkebb élvonalába tartozó Fudan Egyetem hazai szerepvállalása, a neves külföldi professzorok megjelenése felgyorsítja a magyar felsőoktatás megkezdett nemzetköziesítését, további kínai beruházásokat hozhat hazánkba, és elősegítheti, hogy a kínai vállalatok kutatás-fejlesztési központjai Magyarországon telepedjenek le.

Fotó: AFP / Luo Xinghan

Amíg az új kampusz létrejön, a Fudan–Corvinus-együttműködés mintájára a Budapesti Műszaki Egyetemmel, a Semmelweis Egyetemmel és az Eötvös Loránd Tudományegyetemmel is létrehozzák a kettős diplomát adó Double Degree programokat – mondta Horváth Levente az említett interjúban. Ebből kiderült az is, hogy a tervek szerint 2024-re készülhet el a kampusz, az oktatás négy-öt – gazdasági, nemzetközikapcsolatok-, orvosi, műszaki tudományok – karon kezdődhet meg, egy ideig csak mesterképzésen, öt-hatezres hallgatói létszámmal és ötszáz fős oktatói gárdával.

A kampuszról szóló kormányhatározat nyáron megjelent, év végén pedig a kabinet döntött arról, hogy az intézmény a ferencvárosi Nagyvásártelep környékén kiépülő Budapest Diákváros része lesz.

CEU, kommunizmus, diákváros
A kétségtelenül az egyik eddigi legjelentősebb felsőoktatási projektnek számító Fudan-tervet aztán április elején a 
Direkt36 cikke már ideológiai köntösbe csomagolta. A portál többek között azt írta, hogy a kormány a kémkedés gyanújába keveredett, egyébként a világ legnagyobb építőipari cégének számító China State Construction Engineering Corporationnel (CSCEC) építtetné a kampuszt, az egyetem chartájában 2019-ben a gondolatszabadságról és kutatási szabadságról szóló részeket a Kínai Kommunista Párt iránti hűség kinyilvánításával helyettesítették, ráadásul az intézmény magyarországi terjeszkedése érdekében a kormány feláldozta a budapesti kollégiumváros tervét is.

Nagyobb felbontáshoz kattintson jobb egérgombbal a képre, majd válassza a „Kép megnyitása új lapon” opciót!

A cikk megjelenése után az ellenzék össztűz alá vette a projektet. A pártok nemzetbiztonsági kockázatot emlegetnek, mondván, a felsőoktatás sokszor szolgál fedett műveletek tereként, a diplomataképzés pláne érzékeny terület, a Kínai Kommunista Párt irányítása alatt álló oktatók pedig sérthetik a magyar érdeket.

Karácsony Gergely főpolgármester a CEU ügyét is behozta a képbe, amikor úgy fogalmazott, nem érti, hogy egy „kommunista egyetem milliárdokért jöhet, a magánegyetemnek meg mennie kell”. Jelezte azt, hogy ha a kormány nem tartja be a diákvárossal kapcsolatos ígéretét, a főváros kész lemondani a 2023-as atlétikai világbajnokság megrendezését.

A diákváros ügyét a kormány tisztázta: Fürjes Balázs, a Miniszterelnökség Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkára leszögezte, hogy az eredeti tervek szerint megépül, és nyolc-tízezer kollégiumi helyet teremt a fővárosi magyar egyetemek hallgatóinak. Jelezte azt is, hogy a kínai beruházás nem befolyásolja a Snøhetta építésziroda diákvárosra vonatkozó terveit. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter ugyancsak megerősítette, hogy a diákváros fontos kormányzati terv, a létesítmény fel fog épülni a Fudan Egyetem mellett. Megjegyezte azt is, hogy mivel Karácsony „egy tömeggyilkos párt jogutódjának a főpolgármestere és a miniszterelnök-jelöltje, ne hivatkozzon a kínai kommunizmusra a Fudannal kapcsolatban”. Na de lássuk, a Fudanra jelentkező hallgatóknak valóban kell-e ideológiai átneveléstől tartaniuk.

Fotó: Földházi Árpád

Mindenki használja a soft powert
„A Fudan Egyetem a világ vezető egyetemei közé tartozik, számos szakterületen kiemelkedő oktatási intézmény, ezzel együtt értelemszerűen a kínai nemzetközi befolyás egyik hordozója is. Ez nem újdonság: minden nagyhatalom él a puha hatalom eszköztárával” – fogalmaz a Mandinernek Kusai Sándor, Magyarország volt pekingi nagykövete, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem címzetes egyetemi docense. Mint mondja, ebben semmi meglepő nincs, a párizsi vagy a heidelbergi egyetem esetében is igaz, hogy egy nagyhatalom kiemelkedően sikeres intézményeként világszerte közvetíti az ország jó hírét, eredményeit.

Kusai Sándor úgy véli, oktatási-tudományos szempontból előnyös lehet a Fudan Magyarországra érkezése, különösen, ha folynak majd olyan képzések a kampuszon, amelyek a magyar gazdaság igényeit elégítik ki. „Hiánypótló lesz, ha a Fudan budapesti kampuszán műszaki, természettudományos szakok indulnak, hiszen a legtöbb itthon működő vagy képzéseket nyújtó külföldi egyetem a társadalomtudományokban erős. A magyar felsőoktatás és a magyar gazdaság szükségletei szempontjából fontosnak tartom, hogy akár a Fudan, akár más külföldi intézmények a gazdasági húzóágazatokhoz – technológiához, biotechnológiához – kapcsolódó képzéseket hozzanak ide” – mutat rá. Elismeri azonban, hogy a kampusz, amely vélhetőleg nagy létszámban fogad majd magyar és más európai hallgatókat, konkurenciát jelenthet a magyar felsőoktatási intézményeknek. Másfelől az együttműködési lehetőségek új kapukat nyithatnak meg a magyar egyetemek előtt.

Hiánypótló lesz, ha a Fudan budapesti kampuszán műszaki, természettudományos szakok indulnak”

Azzal kapcsolatban, hogy kell-e félni a pártállami vezetésű egyetem marxista tanaitól, Kusai Sándor leszögezi: ha a jövőben a Fudan kampuszán mesterképzésen tanuló magyar és külföldi, 22-23 éves hallgatók nem rendelkeznek olyan kiforrott világképpel, hogy át lehet programozni őket a kínai kommunista ideológia mentén, az alapvető problémát jelent. Mivel a tanszabadság biztosítva van, emiatt nem érdemes aggódni – teszi hozzá. Ma számos ideológiával ismerkednek meg a hallgatók az egyetemeken, és ha ezek közt megjelenik néhány marxista gondolat, nem ördögtől való, „már ha a tanszabadságot ténylegesen komolyan vesszük, és nem úgy értelmezzük, hogy kizárólag azt szabad tanítani, amit mi gondolunk”.

„James Bond-filmbe illő rémtörténetek, álprobléma” – fogalmaz Kusai annak kapcsán, hogy a kritikusok szerint a hallgatók egyfajta kínai kémjátszma áldozatául eshetnek. Leszögezi: minden ország minden jelentős külföldi intézménye – külföldi tulajdonú bankok, nagyvállalatok – nemzetbiztonsági vonatkozással bír. Ám a huszonegyedik században megvannak a nemzetközileg kialakult professzionális módszerek, a szakosodott szervek, amelyekkel ellenőrzés alatt lehet tartani a titkosszolgálati problémákat, és ha szükséges, akkor fel lehet lépni ellenük. Magyarországon sincs ez másképp.

Az új hidegháború kárvallottja
Ezt erősíti Salát Gergely sinológus véleménye is, aki a Mandinernek korábban arról beszélt, hogy a Fudan Egyetemmel „nem a kínai kommunisták fogják betenni a lábukat Magyarországra, hanem – jó esetben – a világszínvonalú tudomány”. Szerinte egy kínai egyetem nem „autokratikus agymosoda”, sokkal inkább a nemzetközi piacra képez majd eladható szaktudással felvértezett szakembereket. Kétségtelen, a Fudan alapokiratában valóban szó esik ideológiai kontrollról, de leszögezi azt is, hogy az egyetem tiszteletben tartja és védi a tudomány szabadságát.

Fotó: AFP / Jing Wei / Imaginechina

Még az oktatáspolitikai kérdésekben rendre kritikus véleményt megfogalmazó Radó Péterrel közpolitikai blogot (OktpolCafé) működtető Setényi János oktatáskutató sem tart a kínai befolyástól. Szerinte Magyarországnak kifejezetten az az érdeke, hogy ezen a téren is sokféleség legyen. „Mindegy, mit gondolunk róluk, ha sok ilyen van, akkor megnő az ország mozgástere. 
Így a Fudan idejövetelét nagyszerű dolognak tartom”
– fogalmazott a Szabad Európának még szeptemberben. (Setényit a Mandiner is szerette volna megkérdezni, ám jelezte: mostanra hisztérikus és túlpolitizált aknamező lett a téma, és bár álláspontja továbbra is pozitív, de összetett, ami „már nem emészthető”.)

A magyar közvéleménynek nincs elég információja a projektről”

Kusai Sándor egyébként úgy látja, a Fudan körüli polémia két forrásból ered. Egyrészt a magyar közvéleménynek nincs elegendő információja a projektről. „Nem tudunk részleteket a kampusz ideérkezésének körülményeiről, arról, hogy milyen konkrét felsőoktatási, materiális feltételek közt jön létre” – mutat rá. A volt nagykövet a terv megítélésénél fontos tényezőnek tartja a kialakulóban lévő új hidegháborús helyzetet is, melyben az Amerikai Egyesült Államok és Kína egymásnak feszül. „Logikus, bár sajnálatos, hogy a Fudan-projekt is belekeveredett a hidegháborús szembenállás kérdéskörébe. A különböző ideológiai alapállású szereplők beavatkozása nehezíti a kérdés objektív megítélését” – hívja fel a figyelmet.

***

Fotó: Földházi Árpád
Kormánybiztost kapott a Fudan
Palkovics Lászlót nevezte ki Orbán Viktor miniszterelnök a Budapest Diákváros megvalósításáért, valamint a Fudan Egyetem részvételével alapítandó magyarországi felső­oktatási intézmény működési környezete kialakításáért felelős kormánybiztossá. Mostantól az innovációs miniszter felelős az intézménnyel kapcsolatos kormányzati döntések, fejlesztések előkészítéséért, a nemzetközi koordinációs feladatokért, az oktatási-kutatási adminisztratív infrastruktúráért, a kampusz megvalósításáért.
Fotó: Földházi Árpád
A verseny jót tesz a magyar felsőoktatásnak


Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium miniszterhelyettese

Miért van szükségünk a Fudan Egyetemre?
Ahhoz, hogy Magyarország a huszonegyedik század nyertese legyen, jó egyetemekre van szükségünk. A célunk világos: a fiatalok a legértékesebb, legjobban használható tudást szerezzék meg. Szeretnénk, hogy a nemzetközi rangsorokban kimagasló helyen szereplő, a világ legjobb egyetemei közé tartozó intézmények jelenjenek meg Magyarországon. A Fudan ilyen, jelen van a nemzetközi akadémiai vérkeringésben, szoros kapcsolatot ápol többek között a Massachusettsi Műszaki Egyetemmel, a Londoni Üzleti és Pénzügyi Egyetemmel és a Sydney-i Egyetemmel. Ha egy ilyen súlyú intézmény úgy dönt, hogy Magyarországon kívánja létrehozni első Kínán kívüli kampuszát, az hatalmas lehetőség. Az idejáró európai és a magyar fiatalok bekapcsolódhatnak a nemzetközi vérkeringésbe, a világ egyik legjobb egyeteméről kaphatnak diplomát. Mindemellett a magyar gazdaság és kutatóközösség számára is nagy lehetőség, hogy részt vehet a Kínával való együttműködésben. Ez is egy lépés afelé, hogy az ország regionális tudásközponttá váljon.

Ám „leuralhatja” a magyar felsőoktatást, és megjelenésével a hazai intézményeknek nehezebb lehet felzárkózni a világ legjobbjaihoz.
A verseny jót tesz a magyar felsőoktatásnak. Az egyetemeink fejlesztése, megerősítése, a versenyképességük javítása nemzetstratégiai kérdés, erről szól a modellváltás is. Másfelől azzal, hogy kampusza lesz Budapesten a Fudannak, könnyebb lesz az együttműködés vele, ami ugyancsak javítja majd a lehetőségeinket. A Fudan fokozatosan kezdi meg a képzéseit, lesz köztük nemzetközikapcsolatok-, mérnök- és orvosképzés; öt-hatezer hallgató tanulhat majd az egyetemen.

Kritikusok a megépítésére szánt 540 milliárd forintot állítják szembe a teljes magyar felsőoktatás működésére 2019-ben nyújtott állami forrás 486 milliárdjával.
Mindig lehet vitatkozni azon, hogy mi mekkora támogatást érdemel, de szerintünk a magyar fiatalok jövője, a versenyképes tudásuk minden pénzt megér. Ráadásul a működési és a fejlesztési költségeket összehasonlítani abszolút szakmaiatlan, álságos trükk. A magyar egyetemek fejlesztésére is példátlanul nagy összeget, 1500-2000 milliárd forintot fordítunk a következő években.

Milyen kormány az, amelyik egy magánpénzből működő amerikai egyetemet elüldöz Budapestről, de kínai pártegyetemet közpénzből akar finanszírozni? – tette fel a kérdést a főpolgármester, utalva a CEU-ra.
A Fudannak, hasonlóan minden más Magyarországon működő külföldi egyetemhez, be kell tartania a magyar jogszabályokat. Ez nem jelent majd neki problémát, hiszen valós intézmény, amely Kínában több mint 30 ezer diákot képez, és 4500 kiváló professzort foglalkoztat. Ellentétben a Soros-egyetemmel, amely mindössze postafiókkal rendelkezik az Egyesült Államokban, normális képzéssel nem. Megjegyzem, azért is álságos a Fudan támadása, mert a baloldali képviselők egy része is külföldi egyetemen szerzett diplomát. De hogy is van az, hogy a nyugati felsőoktatási intézményekkel, ahol egyébként – nagyon helyesen – sok ezer magyar fiatal is tanul, nincs gond, a keleti egyetemeket viszont leszólják? A baloldal a CEU miatt siránkozott, ám azt nem akarja, hogy a világ egyik legjobb egyeteme Magyar­országra jöjjön. Végre kibújt a szög a zsákból: valójában nem a magyar felsőoktatás helyzetéért aggódnak, hanem Soros Györgynek kívánnak megfelelni.

Hosszú távon a magyar felsőoktatás javára válna, ha a CEU és a Fudan is Magyarországon működne?
Minden egyetemet, amely betartja a magyar felsőoktatási szabályokat, örömmel látunk. A kormány benyújtotta a felsőoktatási törvény módosítását, amelynek értelmében a Soros-egyetem rendezheti a helyzetét, ha szeretné. Ez a bajor szabályozás mintájára készült, szigorúbb, mint amilyen a korábbi magyar volt. Nem gondolom, hogy ha egy nagy uniós tagállamban hatályos, mindenki által elfogadott jogszabály mintájára alkotjuk meg a miénket, az ellen kifogással élnének az EU-s intézmények, így remélem, ezt a vitát is lezárhatjuk.

A marxizmus–leninizmus tanait fogják elsajátítani a hallgatók a Fudanon?
Ez alaptalan felvetés. A legfurcsább az, hogy attól a baloldaltól származik, amely az MSZMP szellemi örököse. Aki esetleg véletlenül tudományos szocializmust akar tanulni, az tehát jobb, ha náluk jelentkezik valamiféle önképző körre.

Az ellenzék szerint nemzetbiztonsági kockázatot jelent az egyetem, mivel a Kínai Kommunista Párt irányítása alatt dolgozó tanárok érkezhetnek ide, diplomataképzést folytat majd, és a kémkedés gyanúja miatt máshol feketelistára tett kínai építővállalat közreműködésével jön létre a kampusz.
Kínát lehet szeretni vagy nem szeretni, de be kell látni, hogy egy ilyen erős gazdasági és szellemi kapacitású országot nem lehet megkerülni a huszonegyedik században. Elég, ha csak az utóbbi egy évre gondolunk: Kínából szereztük be a védekezéshez szükséges eszközöket, felszereléseket, tőle vásárolt számos ország vakcinát. Nemcsak a gyártás, hanem az innováció, a fejlesztés területén is egyre erősebben van jelen. Meg kellene érteniük a baloldali képviselőknek, hogy nem Kína ellen kell politizálni, hanem keresni kell azokat az együttműködési pontokat, amelyek Magyarország előrejutását segítik. Megjegyzem, el tudom képzelni, hogy ismét fordul a kocka: bár sokat bírálták a keleti oltásokat, végül ők is beoltatták magukat velük – ugyanígy nem csodálkoznék, ha néhány év múlva az ő gyerekeik is a Fudanon tanulnának.  

Nyitóképen: A diákváros látványterve. Fotó: Budapesti Fejlesztési Központ

Összesen 278 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

A Corvinusról csak 2014 (!) -ben távolították el Marx szobrát, mert a KDNP verte az asztalt.

De azért nagyon messzire nem vitték:
https://index.hu/belfold/2014/..

eh....

Ahogyan Budapest egyebek közt a Sziget fesztiválnak köszönhetően Európa egyik bulifővárosa lett, ugyanúgy válhat nemzetközi egyetemi oktatási központtá a Fudanhoz hasonló húzónevek segítségével. Az itt tanuló diákok hosszabb időre jönnek, ráadásul több pénzt is költenek, mint a bulituristák.

Geyza, gezya, a 147 kommenteddel és jóég tudja hány nickeddel egy rossz troll vagy, semmi több. A paksi atomerőműépítést a szocik is támogatták, mint ahogyan a kínaiak nagyarányú betelepedése is a Horn korszak alatt indult meg.
X

Látom, hogy a szürke hályog nem engedi látni az árnyalatokat, különbségeket.

1919 körül az a gond, hogy az 1919-ben aktív szerepet játszó Rákosi Mátyás által létrehozott Magyar Dolgozók Pártja jogfolytonos átalakulásokon keresztül lett Magyar Szocialista Munkáspárt, majd Magyar Szocialista Párt. Ez utóbbiból ágazott el a Demokratikus Koalíció, és ami a lényeg, egyik formáció sem tagadta meg elődjét, egyik formáció sem határolódott el elődjétől. Amelyek mind 1919 örökösének vallották magukat.

Ezért nem szeretnétek, ha a fiatalok megismerkednének a történelem idevágó lapjaival is. Ti csak azon tudtok görcsölni, hogy a Fideszt valahogyan összemossátok a nyilasokkal, nácikkal. Igaz, amikor már nagy a frusztráció, akkor a kommunista hasonlatot is előveszitek.

Te valóban ilyen egyszerűnek látod ezt, vagy csak másokat nézel hülyének? Szerinted mekkora hiszterézissel működnek a minősítők? Gondolod, hogy 2008 után két évvel egy kormányváltás elég az átminősítéshez? Vagy úgy gondolod, hogy kormányváltás után másfél évvel mindent rendbe lehet hozni, és a minősítő már hozza is a kedvező döntést?

Remélem csak átstartol nálunk a kínaiegyetem.
Jövőre mindenképpen ki kell adni az útjukat, mert alapvetően sérti az érdekeinket tokostul-vonóstul.

Értem én az erőlködésedet, de lássuk be, hogy az általad említettek az ország javára működtek. A Horthy idején végrehajtott bethleni konszolidáció felemelte Trianon után az országot. Klebelsbergtől ma is lenne mit tanulni, hogy csak egy példát említsek.

Ami pedig az ifjúkommunistákat illeti, már elmondtam, de megismétlem: a kádári időkben mind a KISZ tagság, mind a párttagság alkalmazkodás volt. A lényege az volt, hogy ezen ne múljon az előmenetel. Ezt a rendszer működtetői is tudták, ezért nem emelték magasra a mércét, jól mutatott a tagok száma, mint tömegbázis. Ez is a kádári alku része volt.

De ha valaki olyan magasságba akart emelkedni, mint Gyurcsány és társai, akik már a KISZ felső vezetői voltak, akkor már nem az alku, hanem a hűség bizonyítása működött. Mert ők voltak kiszemelve az átmentésre.

Stump KISZ felső vezető volt? Pontosítanád, milyen tisztséget viselt? A MISZOT és a Hazafias Népfront lazább kötődésű, akkori "civil szervezetek" voltak, az MSZMP tagságról pedig már leírtam, hogy mi volt.

Ijesztő a párhuzam a Nolimpia üggyel, csak ez még sokkal fontosabb lenne. A CEU és a Fudan összehasonlíthatatlan, a CEU posztgraduális képzést nyújt társadalomtudományok terén, a Fudan egyetem, ahol orvosi, mérnöki képzések IS folynának., alap szinttől, az NAGYON lényeges különbség.

Egy új városrész épülne fel. Általában kifelejtjük az Orbán kormány pozitív listáiról az Iparművészeti Egyetem Budapest virányosi fantasztikus rekonstrukcióját és bővítését. A Várbazár általában nem hiányzik, de még mindig NEM ment át a köztudatba, h. mennyire jó a kormány építkezésben.

Ha végül is a Fudan más helyszínt választ és elmegy oda, ahol helyesen mérik fel egy oktatási nagyberuházás várható hasznát, ami az elbolondított balos magyar szavazó rétegnek NEM kell, akkor megy a Fudan máshová és mások fogják bezsebelni a hasznot anyagiakban és presztizsben. Volt már ilyen, máig fájó történet.

Még emlékszem a Péterfy-Novák házaspár ájult lelelkesedésüket tükröző beszámolójára kínai hosszú tanulmányútjáról. Kína néhány évtized alatt egy új világot épített fel és NEM légvárakat. Tudhatnak valamit, amit érdemes lenne megtanulni.

A verseny nagyon jót tenne a hazaiaknak, minden szempontból.

Ady a saját liberalizmusa, a hazai viszonyok kritikája mellett később a vörösökért is lelkesedett, de sajnos nem érte meg, mit jelentenek a valóságban. Lehet, ha Ady nem hal meg fiatalon, eljutott volna oda, hogy nem lett volna a kommunisták egyik kedvence.

Eléggé kettős lelkületre vall az Ős Kaján és a Vörös jelek a hadak útján. Látott valamit, de kiút mutatásáig már nem jutott el.

Ezen rágódhatunk egy darabig, de nem jutunk messzire. A Hazafias Népfront mint kirakat, nem a kommunista kötődés szervezete volt, ahogyan - mint már leírtam - a párt- és KISZ tagság sem jelentette azt. Nem a Hazafias Népfront "jelölte" a parlamenti képviselőket, csak ők tették közzé. Ezek a tömegszervezetek csak a hatalom legalitásának alátámasztását szolgálták. Ezek is az alku részei voltak.

Egyelőre a világ nem elhanyagolható része nem tud meglenni az orosz természeti kincsek és a kínai technológia nélkül. Előbb idáig kéne eljutni, és akkor jöhetne, nem csak szócséplés szintjén a kritika.

Amit viszont a kormány megtehetne, az h. a TULAJDON kérdéseit, a hitelt felvevő és azért felelős szervezetet megnevezze és megvilágosítsa.

A TULAJDON kérdése mindig alapvető. Ki rendelkezhet majd a megvalósult ingatlanok tulajdon jogával? Kié is lesz az új Fudan Egyetem, mint épület, és kié a magyar Diákváros?

Ahol társadalomtudományokat, matematikát oktatnak, ott azért kevés, épülethez köthető felszerelés van, ellentétben egy orvosi- és műszaki tudományokat oktató egyetemmel. Nyilván megvan ennek a kitaposott gyakorlata, még az Államokba is jut Fudan-leány, nemhogy Európába.

Érdekes lenne a kialakult, már működő megoldások ismertetése. Még Ausztriában is van Fudan-leány, nyilván nem egy egész egyetem és saját campus.

A magam részéről biztos vagyok abban, h. a kormány a bevált, már kitaposott szerződés-kötés úton halad, a külföldön megvalósult példák nyomán és olyan szerződést köt, amely mindkét fél érdekeit egyenlően és elvárhatóan veszi fegyelembe.

Az ellenzék hörgését hitelteleníti, h. MINDEN kormány lépésre EZ a válasz, viszont kormányon sikerült magukat tökéletesen diszkreditálni, EZ a kormány viszont vissza-vásárol és épít, a dolgozó, adózó, gyermeket nevelők helyzete a kormányzásuk alattihoz képest lényegesen javult. Ők viszik a vállukon az országot, nem a nem-adózók és az inaktívak.

Nem a szervezeti kötődés a lényeg, ha értetted, miről írtam.

Kezdetnek nem rossz!
Aztán jöhetne a Yale, Haward, Sorbonne...stb.
Magyarország megérdemli!

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés