Elitegyetem vagy kommunista káderképző? – Budapestre érkezik a Fudan

Szalai Laura írása a Mandiner hetilapban.

Magyarországra érkezik a QS World University Rankings szerint a világ 34. legjobb felsőoktatási intézményeként számontartott, sanghaji székhelyű Fudan Egyetem. A budapesti intézmény terve egy ideje ismeretes volt, ám egy a kampuszépítés hátterét feltáró újságcikk nyomán az ellenzéki pártok lecsaptak a témára. Kémiskola, marxista képzőhely, a magyar diákoktól elvett kollégiumi férőhelyek – hangoztatják baloldali képviselők a Facebookon, tévéműsorokban és sajtótájékoztatókon. A kormány álláspontja ezzel szemben, hogy egy ilyen lehetőséget nem szabad elszalasztani, hiszen a magyar felsőoktatás és gazdaság egyaránt jól jár a kínai egyetemmel. Megnéztük, miről is szól valójában a Fudan-projekt.

Fudan a Corvinuson
A Fudan Egyetem magyarországi kampuszának ötlete 2017-ben született meg, legalábbis Horváth Levente, a Magyar Nemzeti Bank elnöki főtanácsadója erről beszélt a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítványnak adott tavalyi interjúban. Az együttműködés első lépéseként 2018 októberében a Magyar Nemzeti Bank, a Budapesti Corvinus Egyetem és a Fudan Egyetem megállapodott arról, hogy létrehozzák a Kína és Közép-Európa közti első oktatási képzést, amelynek részeként a hallgatók többek között Kína pénzügyi-gazdasági-üzleti világával ismerkedhetnek meg. Elsősorban a magánszféra és a közigazgatás közép- és felső vezetőit kívánták megszólítani, hogy a közép-európai régióban minél több Kínához értő szakembert képezzenek. Akik elvégzik a szakot, a Fudan Egyetemen pénzügyi mester-, a Corvinuson MBA mesterdiplomát szereznek.

Ezt követően magasabb szintre emelkedett a kooperáció: 2019 végén Palkovics László innovációs és technológiai miniszter együttműködési megállapodást írt alá Sanghajban Hszü Ning-senggel, a Fudan elnökével. Ebben rögzítették, hogy a kínai intézmény új budapesti kampuszt hoz létre. A tárcavezető hangsúlyozta, hogy a világ legszűkebb élvonalába tartozó Fudan Egyetem hazai szerepvállalása, a neves külföldi professzorok megjelenése felgyorsítja a magyar felsőoktatás megkezdett nemzetköziesítését, további kínai beruházásokat hozhat hazánkba, és elősegítheti, hogy a kínai vállalatok kutatás-fejlesztési központjai Magyarországon telepedjenek le.

Amíg az új kampusz létrejön, a Fudan–Corvinus-együttműködés mintájára a Budapesti Műszaki Egyetemmel, a Semmelweis Egyetemmel és az Eötvös Loránd Tudományegyetemmel is létrehozzák a kettős diplomát adó Double Degree programokat – mondta Horváth Levente az említett interjúban. Ebből kiderült az is, hogy a tervek szerint 2024-re készülhet el a kampusz, az oktatás négy-öt – gazdasági, nemzetközikapcsolatok-, orvosi, műszaki tudományok – karon kezdődhet meg, egy ideig csak mesterképzésen, öt-hatezres hallgatói létszámmal és ötszáz fős oktatói gárdával.

A kampuszról szóló kormányhatározat nyáron megjelent, év végén pedig a kabinet döntött arról, hogy az intézmény a ferencvárosi Nagyvásártelep környékén kiépülő Budapest Diákváros része lesz.

CEU, kommunizmus, diákváros
A kétségtelenül az egyik eddigi legjelentősebb felsőoktatási projektnek számító Fudan-tervet aztán április elején a 
Direkt36 cikke már ideológiai köntösbe csomagolta. A portál többek között azt írta, hogy a kormány a kémkedés gyanújába keveredett, egyébként a világ legnagyobb építőipari cégének számító China State Construction Engineering Corporationnel (CSCEC) építtetné a kampuszt, az egyetem chartájában 2019-ben a gondolatszabadságról és kutatási szabadságról szóló részeket a Kínai Kommunista Párt iránti hűség kinyilvánításával helyettesítették, ráadásul az intézmény magyarországi terjeszkedése érdekében a kormány feláldozta a budapesti kollégiumváros tervét is.

A cikk megjelenése után az ellenzék össztűz alá vette a projektet. A pártok nemzetbiztonsági kockázatot emlegetnek, mondván, a felsőoktatás sokszor szolgál fedett műveletek tereként, a diplomataképzés pláne érzékeny terület, a Kínai Kommunista Párt irányítása alatt álló oktatók pedig sérthetik a magyar érdeket.

Karácsony Gergely főpolgármester a CEU ügyét is behozta a képbe, amikor úgy fogalmazott, nem érti, hogy egy „kommunista egyetem milliárdokért jöhet, a magánegyetemnek meg mennie kell”. Jelezte azt, hogy ha a kormány nem tartja be a diákvárossal kapcsolatos ígéretét, a főváros kész lemondani a 2023-as atlétikai világbajnokság megrendezését.

A diákváros ügyét a kormány tisztázta: Fürjes Balázs, a Miniszterelnökség Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkára leszögezte, hogy az eredeti tervek szerint megépül, és nyolc-tízezer kollégiumi helyet teremt a fővárosi magyar egyetemek hallgatóinak. Jelezte azt is, hogy a kínai beruházás nem befolyásolja a Snøhetta építésziroda diákvárosra vonatkozó terveit. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter ugyancsak megerősítette, hogy a diákváros fontos kormányzati terv, a létesítmény fel fog épülni a Fudan Egyetem mellett. Megjegyezte azt is, hogy mivel Karácsony „egy tömeggyilkos párt jogutódjának a főpolgármestere és a miniszterelnök-jelöltje, ne hivatkozzon a kínai kommunizmusra a Fudannal kapcsolatban”. Na de lássuk, a Fudanra jelentkező hallgatóknak valóban kell-e ideológiai átneveléstől tartaniuk.

Mindenki használja a soft powert
„A Fudan Egyetem a világ vezető egyetemei közé tartozik, számos szakterületen kiemelkedő oktatási intézmény, ezzel együtt értelemszerűen a kínai nemzetközi befolyás egyik hordozója is. Ez nem újdonság: minden nagyhatalom él a puha hatalom eszköztárával” – fogalmaz a Mandinernek Kusai Sándor, Magyarország volt pekingi nagykövete, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem címzetes egyetemi docense. Mint mondja, ebben semmi meglepő nincs, a párizsi vagy a heidelbergi egyetem esetében is igaz, hogy egy nagyhatalom kiemelkedően sikeres intézményeként világszerte közvetíti az ország jó hírét, eredményeit.

Kusai Sándor úgy véli, oktatási-tudományos szempontból előnyös lehet a Fudan Magyarországra érkezése, különösen, ha folynak majd olyan képzések a kampuszon, amelyek a magyar gazdaság igényeit elégítik ki. „Hiánypótló lesz, ha a Fudan budapesti kampuszán műszaki, természettudományos szakok indulnak, hiszen a legtöbb itthon működő vagy képzéseket nyújtó külföldi egyetem a társadalomtudományokban erős. A magyar felsőoktatás és a magyar gazdaság szükségletei szempontjából fontosnak tartom, hogy akár a Fudan, akár más külföldi intézmények a gazdasági húzóágazatokhoz – technológiához, biotechnológiához – kapcsolódó képzéseket hozzanak ide” – mutat rá. Elismeri azonban, hogy a kampusz, amely vélhetőleg nagy létszámban fogad majd magyar és más európai hallgatókat, konkurenciát jelenthet a magyar felsőoktatási intézményeknek. Másfelől az együttműködési lehetőségek új kapukat nyithatnak meg a magyar egyetemek előtt.

Azzal kapcsolatban, hogy kell-e félni a pártállami vezetésű egyetem marxista tanaitól, Kusai Sándor leszögezi: ha a jövőben a Fudan kampuszán mesterképzésen tanuló magyar és külföldi, 22-23 éves hallgatók nem rendelkeznek olyan kiforrott világképpel, hogy át lehet programozni őket a kínai kommunista ideológia mentén, az alapvető problémát jelent. Mivel a tanszabadság biztosítva van, emiatt nem érdemes aggódni – teszi hozzá. Ma számos ideológiával ismerkednek meg a hallgatók az egyetemeken, és ha ezek közt megjelenik néhány marxista gondolat, nem ördögtől való, „már ha a tanszabadságot ténylegesen komolyan vesszük, és nem úgy értelmezzük, hogy kizárólag azt szabad tanítani, amit mi gondolunk”.

„James Bond-filmbe illő rémtörténetek, álprobléma” – fogalmaz Kusai annak kapcsán, hogy a kritikusok szerint a hallgatók egyfajta kínai kémjátszma áldozatául eshetnek. Leszögezi: minden ország minden jelentős külföldi intézménye – külföldi tulajdonú bankok, nagyvállalatok – nemzetbiztonsági vonatkozással bír. Ám a huszonegyedik században megvannak a nemzetközileg kialakult professzionális módszerek, a szakosodott szervek, amelyekkel ellenőrzés alatt lehet tartani a titkosszolgálati problémákat, és ha szükséges, akkor fel lehet lépni ellenük. Magyarországon sincs ez másképp.

Az új hidegháború kárvallottja
Ezt erősíti Salát Gergely sinológus véleménye is, aki a Mandinernek korábban arról beszélt, hogy a Fudan Egyetemmel „nem a kínai kommunisták fogják betenni a lábukat Magyarországra, hanem – jó esetben – a világszínvonalú tudomány”. Szerinte egy kínai egyetem nem „autokratikus agymosoda”, sokkal inkább a nemzetközi piacra képez majd eladható szaktudással felvértezett szakembereket. Kétségtelen, a Fudan alapokiratában valóban szó esik ideológiai kontrollról, de leszögezi azt is, hogy az egyetem tiszteletben tartja és védi a tudomány szabadságát.

Még az oktatáspolitikai kérdésekben rendre kritikus véleményt megfogalmazó Radó Péterrel közpolitikai blogot (OktpolCafé) működtető Setényi János oktatáskutató sem tart a kínai befolyástól. Szerinte Magyarországnak kifejezetten az az érdeke, hogy ezen a téren is sokféleség legyen. „Mindegy, mit gondolunk róluk, ha sok ilyen van, akkor megnő az ország mozgástere. 
Így a Fudan idejövetelét nagyszerű dolognak tartom” – fogalmazott a Szabad Európának még szeptemberben. (Setényit a Mandiner is szerette volna megkérdezni, ám jelezte: mostanra hisztérikus és túlpolitizált aknamező lett a téma, és bár álláspontja továbbra is pozitív, de összetett, ami „már nem emészthető”.)

Kusai Sándor egyébként úgy látja, a Fudan körüli polémia két forrásból ered. Egyrészt a magyar közvéleménynek nincs elegendő információja a projektről. „Nem tudunk részleteket a kampusz ideérkezésének körülményeiről, arról, hogy milyen konkrét felsőoktatási, materiális feltételek közt jön létre” – mutat rá. A volt nagykövet a terv megítélésénél fontos tényezőnek tartja a kialakulóban lévő új hidegháborús helyzetet is, melyben az Amerikai Egyesült Államok és Kína egymásnak feszül. „Logikus, bár sajnálatos, hogy a Fudan-projekt is belekeveredett a hidegháborús szembenállás kérdéskörébe. A különböző ideológiai alapállású szereplők beavatkozása nehezíti a kérdés objektív megítélését” – hívja fel a figyelmet.

***

Kormánybiztost kapott a Fudan
Palkovics Lászlót nevezte ki Orbán Viktor miniszterelnök a Budapest Diákváros megvalósításáért, valamint a Fudan Egyetem részvételével alapítandó magyarországi felső­oktatási intézmény működési környezete kialakításáért felelős kormánybiztossá. Mostantól az innovációs miniszter felelős az intézménnyel kapcsolatos kormányzati döntések, fejlesztések előkészítéséért, a nemzetközi koordinációs feladatokért, az oktatási-kutatási adminisztratív infrastruktúráért, a kampusz megvalósításáért.

A verseny jót tesz a magyar felsőoktatásnak

Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium miniszterhelyettese

Miért van szükségünk a Fudan Egyetemre?
Ahhoz, hogy Magyarország a huszonegyedik század nyertese legyen, jó egyetemekre van szükségünk. A célunk világos: a fiatalok a legértékesebb, legjobban használható tudást szerezzék meg. Szeretnénk, hogy a nemzetközi rangsorokban kimagasló helyen szereplő, a világ legjobb egyetemei közé tartozó intézmények jelenjenek meg Magyarországon. A Fudan ilyen, jelen van a nemzetközi akadémiai vérkeringésben, szoros kapcsolatot ápol többek között a Massachusettsi Műszaki Egyetemmel, a Londoni Üzleti és Pénzügyi Egyetemmel és a Sydney-i Egyetemmel. Ha egy ilyen súlyú intézmény úgy dönt, hogy Magyarországon kívánja létrehozni első Kínán kívüli kampuszát, az hatalmas lehetőség. Az idejáró európai és a magyar fiatalok bekapcsolódhatnak a nemzetközi vérkeringésbe, a világ egyik legjobb egyeteméről kaphatnak diplomát. Mindemellett a magyar gazdaság és kutatóközösség számára is nagy lehetőség, hogy részt vehet a Kínával való együttműködésben. Ez is egy lépés afelé, hogy az ország regionális tudásközponttá váljon.

Ám „leuralhatja” a magyar felsőoktatást, és megjelenésével a hazai intézményeknek nehezebb lehet felzárkózni a világ legjobbjaihoz.
A verseny jót tesz a magyar felsőoktatásnak. Az egyetemeink fejlesztése, megerősítése, a versenyképességük javítása nemzetstratégiai kérdés, erről szól a modellváltás is. Másfelől azzal, hogy kampusza lesz Budapesten a Fudannak, könnyebb lesz az együttműködés vele, ami ugyancsak javítja majd a lehetőségeinket. A Fudan fokozatosan kezdi meg a képzéseit, lesz köztük nemzetközikapcsolatok-, mérnök- és orvosképzés; öt-hatezer hallgató tanulhat majd az egyetemen.

Kritikusok a megépítésére szánt 540 milliárd forintot állítják szembe a teljes magyar felsőoktatás működésére 2019-ben nyújtott állami forrás 486 milliárdjával.
Mindig lehet vitatkozni azon, hogy mi mekkora támogatást érdemel, de szerintünk a magyar fiatalok jövője, a versenyképes tudásuk minden pénzt megér. Ráadásul a működési és a fejlesztési költségeket összehasonlítani abszolút szakmaiatlan, álságos trükk. A magyar egyetemek fejlesztésére is példátlanul nagy összeget, 1500-2000 milliárd forintot fordítunk a következő években.

Milyen kormány az, amelyik egy magánpénzből működő amerikai egyetemet elüldöz Budapestről, de kínai pártegyetemet közpénzből akar finanszírozni? – tette fel a kérdést a főpolgármester, utalva a CEU-ra.
A Fudannak, hasonlóan minden más Magyarországon működő külföldi egyetemhez, be kell tartania a magyar jogszabályokat. Ez nem jelent majd neki problémát, hiszen valós intézmény, amely Kínában több mint 30 ezer diákot képez, és 4500 kiváló professzort foglalkoztat. Ellentétben a Soros-egyetemmel, amely mindössze postafiókkal rendelkezik az Egyesült Államokban, normális képzéssel nem. Megjegyzem, azért is álságos a Fudan támadása, mert a baloldali képviselők egy része is külföldi egyetemen szerzett diplomát. De hogy is van az, hogy a nyugati felsőoktatási intézményekkel, ahol egyébként – nagyon helyesen – sok ezer magyar fiatal is tanul, nincs gond, a keleti egyetemeket viszont leszólják? A baloldal a CEU miatt siránkozott, ám azt nem akarja, hogy a világ egyik legjobb egyeteme Magyar­országra jöjjön. Végre kibújt a szög a zsákból: valójában nem a magyar felsőoktatás helyzetéért aggódnak, hanem Soros Györgynek kívánnak megfelelni.

Hosszú távon a magyar felsőoktatás javára válna, ha a CEU és a Fudan is Magyarországon működne?
Minden egyetemet, amely betartja a magyar felsőoktatási szabályokat, örömmel látunk. A kormány benyújtotta a felsőoktatási törvény módosítását, amelynek értelmében a Soros-egyetem rendezheti a helyzetét, ha szeretné. Ez a bajor szabályozás mintájára készült, szigorúbb, mint amilyen a korábbi magyar volt. Nem gondolom, hogy ha egy nagy uniós tagállamban hatályos, mindenki által elfogadott jogszabály mintájára alkotjuk meg a miénket, az ellen kifogással élnének az EU-s intézmények, így remélem, ezt a vitát is lezárhatjuk.

A marxizmus–leninizmus tanait fogják elsajátítani a hallgatók a Fudanon?
Ez alaptalan felvetés. A legfurcsább az, hogy attól a baloldaltól származik, amely az MSZMP szellemi örököse. Aki esetleg véletlenül tudományos szocializmust akar tanulni, az tehát jobb, ha náluk jelentkezik valamiféle önképző körre.

Az ellenzék szerint nemzetbiztonsági kockázatot jelent az egyetem, mivel a Kínai Kommunista Párt irányítása alatt dolgozó tanárok érkezhetnek ide, diplomataképzést folytat majd, és a kémkedés gyanúja miatt máshol feketelistára tett kínai építővállalat közreműködésével jön létre a kampusz.
Kínát lehet szeretni vagy nem szeretni, de be kell látni, hogy egy ilyen erős gazdasági és szellemi kapacitású országot nem lehet megkerülni a huszonegyedik században. Elég, ha csak az utóbbi egy évre gondolunk: Kínából szereztük be a védekezéshez szükséges eszközöket, felszereléseket, tőle vásárolt számos ország vakcinát. Nemcsak a gyártás, hanem az innováció, a fejlesztés területén is egyre erősebben van jelen. Meg kellene érteniük a baloldali képviselőknek, hogy nem Kína ellen kell politizálni, hanem keresni kell azokat az együttműködési pontokat, amelyek Magyarország előrejutását segítik. Megjegyzem, el tudom képzelni, hogy ismét fordul a kocka: bár sokat bírálták a keleti oltásokat, végül ők is beoltatták magukat velük – ugyanígy nem csodálkoznék, ha néhány év múlva az ő gyerekeik is a Fudanon tanulnának.  

Nyitóképen: A diákváros látványterve. Fotó: Budapesti Fejlesztési Központ