Magyarországon van rasszizmus

„A magyarországi szélsőjobboldal, aki cenzúrával és szobordöntéssel tiltakozik a szerintük szobordöntők ellen.

Tegnap Black Lives Matter szobrot állított egy street art pályázat keretében a Ferencvárosi Önkormányzat, erre pedig a magyar szélsőjobboldal a Fidesztől a Mi Hazánkig úgy csapott le, és végül verte szét a szobrot, mintha egy világjárvány közepén, egy gazdasági és szociális válság közepén ez lenne a politika. Nem ez az, ez önmutogatás.

Írjuk le azt is, mi itt a valóságos történet. Ferencváros Önkormányzata kiírt egy street art pályázatot a társadalmi nyilvánosságot és annak problémáit tematizáló művekre. Jó ideje nem volt már ilyen. A pályázatot egy szakmai zsűri bírálta el. Nem Baranyi Krisztina és nem Suzy Dada alpolgármester. A szakmai zsűri döntött a BLM szobor mellett. Amivel egyébként jó kellemetlen helyzetbe hozták a városvezetést. mert felülbírálni nem tudják, még ha akarják sem a döntést (persze lehet, hogy nem is akarják), mert az cenzúra lenne.

Úgy, hogy ezzel a politikai szélsőjobboldal tagjai is nyilvánvalóan tisztában vannak - vagy ha nincsenek tisztában, akkor menjenek el inkább valami hasznosabb munkát keresni - beleállni a ferencvárosi városvezetésbe, és itt valamiféle BLM propagandáról, meg szivárványos propagandáról regélni, hát az komplett hazugság.

De legalább megtalálta a magyar politikai szélsőjobboldal a megfelelő választ a szobordöntő BLM mozgalom elleni kiállásra. Maguk is szobordöntőkké váltak. Mert, hát mégiscsak ők az európai kultúra, a szólásszabadság őrzői ahogy magukról mondják, így nem elviselik, hogy az ideiglenesen kiállított szobor ott lesz 2 hétig, hanem megpróbálják a más világról alkotott elképzelést cenzúrázni.

Persze ettől a csillámpóni alkotástól én se éreztem azt, hogy bármi is megmozdult volna bennem, meg bár fontos ügy a BLM, de nem sok köze van Magyarországhoz. Magyarországon ugyanis van rasszizmus, erről fontos is beszélni, de nagyon félrevisz, ha ezt a BLM kontextusában, egy amerikai polgárjogi mozgalom kontextusában tesszük. Pontosan ettől történik az, hogy nem a BLM szobor az érdekes, ami önmagában itthon lényegében kontextus nélküli, hanem a reakció.

Hogy a jóllakott óvodás szélsőjobb egy világjárvány, egy gazdasági és szociális válság közepén, teljes haderejét mozgósítja, hogy egy kevesebb mint egy négyzetméteres ideiglenes szobor ellen harcoljon. Külön vicc, hogy ezzel a szobor alkotójának a szándékát teljesítik, hiszen a pályázati kiírás interaktív alkotásokról szólt, a BLM szobor pedig azzal teljesítette be célját, hogy lebontották.

Bocs srácok, de én inkább az orvosok küzdelmével, a dolgozók küzdelmével, az álláskeresők küzdelmével, a mélyszegénységben élők küzdelmével leszek szolidáris, mint a ti szobordöntögető bohóckodásotokkal. Menjetek inkább haza Ferencvárosból a saját lakóhelyetekre és jelentkezettek önkéntes segítőnek, ha ennyi szabadidőtök van.”