Salvini Budapesten: ezért nem tud megszületni a „lázadók internacionáléja”

2021. március 31. 16:05

Ablonczy Bálint
Válasz Online
A Moszkvától rettegő PiS-nek oroszok által pénzelt formációkkal, a Fidesznek pedig a határon túli magyarok ügyét támadó pártokkal kellene összebútoroznia.

„Matteo Salvini korábbi olasz miniszterelnök-helyettes, a Lega elnöke nagyot álmodik: a radikális jobboldali és a konzervatív frakcióból, valamint az Európai Néppártot elhagyó Fideszből az uniós parlament második legnépesebb képviselőcsoportját hozná létre. Holnap Budapesten találkozik Orbán Viktor magyar és Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnökkel; az »új európai identitásról« szóló tárgyalás elvezethet ugyan valamilyen együttműködéshez, de a csodafegyver beélesítéséhez aligha. Ahhoz ugyanis a Moszkvától rettegő PiS-nek oroszok által pénzelt formációkkal, a Fidesznek pedig a határon túli magyarok ügyét támadó, illetve megmaradt francia és német kapcsolatait veszélyeztető pártokkal kellene összebútoroznia.

Kérdés, hogy az »új európai identitás« együtt jár-e új szervezeti keretekkel. Miután ugyanis a Fidesz március 18-án kilépett a Európai Néppártból (EPP), minden korábbinál hangsúlyosabban merült fel a szándék egy nagy, a jobbközéptől jobbra álló európai parlamenti frakció létrehozására. Salvini nem rejti véka alá, hogy mit szeretne: az az álma, hogy a saját a képviselőit soraiban tudó Identitás és Demokrácia (ID) egyesül a lengyel PiS által dominált Európai Konzervatívok és Reformisták (ECR) frakciójával. Kockás papíron számolva nincs is ennél kézenfekvőbb döntés. Logikus lenne, ha Fidesz 12 képviselője, a 75 képviselőt felvonultató ID (ahol a Legának 28 embere ül), illetve a 62 fős ECR (benne a PiS 27 politikusával) egyesítené erőit. A 705 fős Európai Parlamentben a 175 fős néppárti frakció után az új radikális jobboldali csoport lenne a második legnagyobb, s ez a fényesen csillogó ezüstérem mellett kézzelfogható előnyöket jelent.

A spanyol Vox például a leghangosabb ellenzője volt az európai őshonos kisebbségek, így határon túli magyarok kulturális és anyanyelvi jogainak kiterjesztését javasló Minority Safe Pack Initiative-nek. (A spanyol nacionalisták a katalán probléma miatt elleneznek mereven mindenféle kisebbségi jogkiterjesztést.) Említhetjük a szintén az ECR-ben politizáló szlovák SaS-t is. A párt által delegált külügyminiszter, Ivan Korčok március elején élesen bírálta magyar kollégáját; az 1989 előtti kommunista retorikát idézve a „szlovák belügyekbe való beavatkozásnak” minősítette, hogy Szijjártó Péter külügyminiszter egyik szlovákiai látogatásán az északi szomszédunknál még mindig büntetett kettős állampolgárság ügyében egyeztetett felvidéki magyar politikusokkal.

A Minority Safe Pack ellen szavazott a francia Marine Le Pen Nemzeti Tömörülése (Rassemblement National – RN) is. Márpedig nélküle nincs összeurópai összeborulás, hiszen a Lega után neki van a legtöbb képviselője (23) az ID frakciójában, s Salvini ragaszkodna az RN bevonásához. Le Penről azonban sem a PiS, sem Orbán Viktor nem akar hallani.

Létezik persze megoldás arra is, ha a teljes radikális kirakós a személyi, politikai és ideológiai különbségek miatt csak nem akar összeállni. A Válasz Online-nak súgó, brüsszeli pártmachinációkban járatos bennfentes szerint modell lehet a brit toryk és a Néppárt egykori viszonya. Az angol konzervatívok 1992 és 2009 között az EPP frakciójának társult tagjaiként működtek; 2004-től a cseh konzervatívokkal együtt voltak e felemás pozícióban. (Ezért a hivatalos név akkoriban „Európai Néppárt – Európai Demokraták” volt.) Akár ez is lehetne járható út a Lega, illetve a Fidesz és vidéke Áfész számára. Egy ilyen megoldással úgy léphetnének szövetségre a PiS dominálta ECR-rel, hogy közben önállóságukat és manőverezési képességüket is megőrzik.”

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 70 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Pontosan, kétszer mérj, míg egyszer vágj...

Kérek egy elemzést ettől a simicskista árulótól arról is, hogy miért nem lesz semmi a Jobbik-DK összeborulásból.

Ööö... illetve hát... izé...

Teljesen helytálló elemzés. Ilyen okok miatt sem akart Orbán szakítani a Néppárttal.

Leginkább azért nem, mert a magyar gazdaság, ahogy évszázadok óta, ma is elsősorban a német érdekkörbe van bekötve és mindennél fontosabb számunkra a német konzervatív kormánypártokkal való politikai kapcsolat. Azt pedig mindenki tudja, hogy a Néppárt a CDU-CSU köré szerveződött. A problémát az okozza, hogy a CDU-CSU tartósan elvesztette az esélyét a koalíció nélküli kormányzásra és balra kényszerül táncolni. Ebben a táncban a Fidesz teherré vált ezért - belső meggyőződésük ellenére - le kellett rúgni valahogy magukról. Megoldották. (Szájer-ügy, Deutsch-ügy, visszamenőleges szabálymódosítás, és még nem tudjuk hogyan vették rá a Fidesz mellett sokáig kitartó pártokat a Fidesz leszavazására.) Ennek ellenére a német pártokkal az együttműködés egy bizonyos szint alatt továbbra is fennmarad. Nem véletlen, hogy a KDNP-szálat nem szakították el - ez nem Orbán ellenére történt, hisz a KDNP csak papíron önálló párt.

A Fidesznek nyilván az lenne jó, ha a Néppárt korábbi arculatához hasonló kereszténydemokrata nemzetközi pártcentrumhoz tudna csatlakozni, ilyen kormány- vagy kormányzásra esélyes pártok azonban az EU nagy országaiban nem nagyon maradtak. Salvinié lehet az egyetlen. Nem lehet véletlen, hogy Salvini a lengyel és magyar kormánypártot érzi magához legközelebb, de ez az együttműködés csak csak akkor lehetne vonzó centrum, ha Salvini hatalomra tudna kerülni és sikeres lenne.

Rövid távon, taktikailag bizonyára lenne előnye annak, ha az EU-n belül össze lehetne hozni egy egységes jobboldali frakciót. Elvi alapon, tartósan nincs rá esély, ám, ha a pártok meg tudnának egyezni egy szűkebb közös szavazási programban, a következő választásig akár össze is hozható egy közös EP-frakció. Pártszövetség nélkül, természetesen.

A fiatalabb európai generációk között manapság a 'zöldülés' a divatos politikai értékrend. Konfliktusosabb időkben azonban ez nem nyújt elegendő fogódzót és egyébként is illúziókra épül. Az európai hagyományok a társadalom mikroszöveteiben továbbra is erősen élnek és bármikor feltámadhatnak.

Ablonczy Bálint elemzésével talán egyedül az a probléma, hogy alighanem azt feltételezi, az európai jobbközép jelenlegi balratolódása értékalapon megy végbe, pedig valószínűleg inkább csak érdekalapon, a kényszerű hatalmi együttműködések és beszámítások szorításában.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés