A demográfiai összeomlás szélén jár Lengyelország

Nyitókép: Krakkói naplemente

A lengyel statisztikai hivatal nem szolgál túlságosan jó adatokkal 2020-ra vonatkozóan:

a születésszám a 2004-es mélypontra ért, a halálozások száma pedig a második világháború óta nem látott mértékre növekedett. 

A koronavírus a lengyel hatóságok szerint 2020-ban 28.500 ember életéért volt felelős, a statisztikában keletkező különbség azonban sokkal nagyobb, ugyanis 76.400 fővel többen haltak meg 2020-ban, mint egy évvel korábban. Bolesław Samoliński professzor szerint a lengyel egészségügyi rendszer nem teljesített jól, a járvány miatt ugyanis veszélybe került a sürgősségi ellátás, a folyamatos orvoshiány miatt pedig sokan nem juttatok speciális ellátáshoz. Ezek a folyamatok mind meglátszanak az összhalálozáson. 

Azonban nem csak a pandémia hatásai húzódnak meg a háttérben, hanem egy sokkal súlyosabb probléma: Lengyelország alapvető demográfiai válsága. 

Elmaradó baby boom, súlyosbodó számok 

Érdekes megvizsgálni a születések számát, az első hullám során tapasztalható lezárásoktól ugyanis a tudósok és szociológusok is azt várták, hogy egyfajta baby boomot fognak eredményezni.

a márciusi lezárásoknak decemberre sem lett tapasztalható eredménye. 

„Az aggodalmak egyértelműen a rövidtávú remények fölé tornyosultak, a járvány okozta feketeség pedig nemcsak nem csak a lengyelek fejébe és otthonába hatolt be, hanem az ágyukba is” – kommentálta az eredményeket Piotr Szukalski, a Łódźi Egyetem demográfiai professzora, hozzáfűzve, hogy a születésszámok drasztikus csökkenése meglepő. Piotr Szukalski arra is rámutatott, hogy a gyermekvállalási átlagéletkorban is fokozatos növekedés figyelhető meg, a 2020-as eredmény pedig kiugró. A nagyobb lengyel városokban már a nők többsége 30 év felett vállalja az első gyermeket. 

A fenti hatásoknak köszönhetően – magas halálozás, járványhelyzet, lezárások, bizonytalanság, kitolódó gyermekvállalási korhatár –

ami beleillik az évek óta tartó tendenciába, a koronavírus-járvány azonban egyértelműen súlyosbít az amúgy sem rózsás lengyel demográfiai kilátásokon.

A reprodukciós rátán a Jog és Igazságosság családtámogatási programja, a Család 500+ sem tudott javítani, amelytől az arányszám növekedését várták legalább 1.6 fölé. Bár a 2016-ban bevezetett családpolitikai intézkedés két év alatt gyakorlatilag megfelezte a gyermekszegénység arányát Lengyelországban és csökkentette a jövedelmi egyenlőtlenségeket is, a demográfiai áttörés elmaradt, a gyermekvállalási kedv pedig a mélypontra zuhant. Alapvetően ez a tendencia eddig is megvolt a lengyel társadalomban, azonban a járvány okozta bizonytalanság, gazdasági válság és folyamatos feszültség negatív hatással lehet a gyermekvállalási kedvre. Főleg, hogy egy éve folyamatosak a lezárások és még nem látni a pandémia végét. A gyermekek után járó, adómentes havi 500 zlotyi (40 ezer forint) Szukalski szerint bizonyos esetekben vezethet a család bővítéséhez, de nem változtat az általános családmodellen.  

A járvány egyik hosszútávú hatásaként emlegették eddig is – tudományos berkekben – a csökkenő születésszámot, a lengyel szakértők pedig több tényezőt is kiemeltek. Először is a járvány felfutásával csökkent a házasságkötések száma, valamint a kismamák és

Ehhez jött hozzá a tény, hogy a közösségi élet és a kontaktusszám csökkentésével kellett megfékezni a járványt, ami megszüntette a fiatalok ismerkedési csatornáit is. Ezt a helyzetet fejelte meg a gazdasági válság, amely pénzügyi és munkaerőpiaci instabilitást hozott, bár Lengyelországot utóbbi kevésbé érintette; a munkanélküliségi mutatók a növekedés ellenére is kiemelkedően jók európai uniós szinten.

Ebből kifolyólag levonható a tanulság, hogy nagyrészt nem is a pénzügyi bizonytalanság vezetett a születésszám csökkenéséhez, hanem általánosan tapasztalható instabilitás az élet minden területén.  

Megfeleződhetország az évszázad végére 

Lengyelország népessége a második világháború után, 1945-ben 24 millió fő volt, amelyet egy hatalmas robbanás követtett a szocialista éra alatt. 1951 és 1989 között az ország népessége 25 millió főről 38 millió főre emelkedett, a különlegesség pedig az – összehasonlítva a magyar tendenciákkal –, hogy ez az emelkedés a rendszerváltás után sem hagyott alább. A csúcspont 1999-ben következett be, azóta pedig folyamatos csökkenés figyelhető meg. A háború utáni baby boom nemzedékek bár sokáig tudták a népességnövekedést fenntartani, hamarosan nem lesznek látható hatással a demográfiai folyamatokra,

– ez 3 millió fővel kevesebb, mint a hatalmas veszteségeket okozó második világháború után jegyzett népesség! A lengyel statisztikai hivatal előrejelzése szerint a születésszám 2050-re fog a mélypontra kerülni, a fogyás pedig nem állítható meg a jelenlegi reprodukciós arányszámmal.  

A lengyel demográfiai helyzet intő jel lehet az összes közép-európai országnak, a népességfogyáson ugyanis drasztikusan gyorsíthatnak az olyan válságok, mint a koronavírus-járvány. Bár a 2008-as gazdasági világválság sem volt jó hatással a gyermekvállalási kedvre, a mostani helyzet sokkal összetettebb, arról nem is beszélve, hogy a társadalmunk jelenlegi fejlődése és jóléti modellje nem tölti meg a nagycsaládos lakótelepeket a nagyvárosokban. Nyugaton is hasonló a helyzet, ott azonban a bevándorlás hatására növekszik a népesség. Mivel azonban Közép-Európa a közelmúltban nyilvánvalóvá tette, hogy nem szeretné azt az utat bejárni, amelyet a francia vagy svéd társadalmak, sürgős és hatékony megoldásra lesz szükség – vagy hamarosan sok faluban és tömbházban kell leoltani a villanyt. 

Források: Business Insider Polska / Gazeta Prawna / Gazeta Wyborcza / Forsal / ENSZ / GUS (Główny Urząd Statystyczny) 

Nyitókép: GERARD SIOEN / ONLY WORLD / Only France via AFP

A szerző a Mandiner munkatársa, jelenleg Lengyelországban a Waclaw Felczak Lengyel-Magyar Együttműködési Intézet ösztöndíjasa