Lehetsz te az örökös krumplikirály, Jakab

„Tényleg itt tartunk, Jakab? Komolyan azt képzeled magadról, hogy te volnál a megfelelő jelölt? A hiteles, alkalmas miniszterelnök megtestesítője? Hangoskodni, demagóg marhaságokkal hergelni az embereket, hiteltelenül eljátszani a kisember „egy közülünk” politikusát, parizerrel, meg paprikás krumplival fotózkodni? Háttérben felmosófával...

Ennyire lenézed a saját szavazóidat is? Tényleg azt hiszed, hogy ők majd benyelik ezt az olcsó színjátékot?

Havi milliókat keresel, náci hajlamú sofőrrel furikázol Miskolc és Budapest között, s tízezerszám gyűjtögeted a like-okat, a politikai bulvár kategóriába tartozó, nevetségesen hiteltelen, álszent kampánydumáért, amit a Parlamentben rendszeresen előadsz. Ez volna a komoly teljesítmény?

Az előre megírt, kommunikációs szempontból kidekázott, majd betanult, és a „nép nyelvén” elmondott, Facebook-kompatibilis felszólalásaid tennének téged alkalmassá a miniszterelnökségre? Ugye, te is érzed, hogy ez még viccnek is rendkívül sovány...

Azért néha, egy-egy röpke pillanatra, látod még magadat kívülről, Jakab? A sofőr elöl, te meg a jobb hátsó ülésen mosolyogva konstatálod, hogy neked aztán összejött az élet... Komolyan azt képzeled, hogy ennyiből áll egy miniszterelnök? Annyira kellemetlen ez Jakab, hogy nézni is szégyen...

Tudom, ez a rész most nem lesz egyszerű, de valahogy mégis megkísérlem neked elmagyarázni, mi is egy államférfi feladata, a napi kormányzás operatív terhein túl. Például nemzetstratégiai kérdésekben - társadalmi-, gazdasági-, demográfiai-, védelmi, nemzeti autonómia-ügyekben - döntéseket hozni, politikatörténeti, filozófiai összefüggésekben hosszútávon látni, és meghatározni egy ország szerepét, küldetését.

Hazánk érdekeit maximálisan szem előtt tartva - és keményen kiállva azokért -, geopolitikai helyzetünkkel élve, ügyesen egyensúlyozni a nyugatról és a keletről jövő gazdasági-politikai nyomás között. S közben ellenállni a globális pénz- és hatalmi hálózat aljas gyarmatosítási törekvéseinek, az európai kultúra beolvasztási szándékának, a szervezett migrációnak, a keresztény értékek tudatos eltörlésének.

Egy valódi államférfinek mindehhez történelmi léptékű vízióval és kellő intellektussal, erővel kell rendelkeznie. Lehet, hogy furcsa lesz ez neked Jakab, de egy nemzet megmaradásáért a legmagasabb szinten küzdeni, nem ugyanaz ám, mint kibicként okoskodni, vagy leugrani a Tescoba Nosztalgia Párizsiért... Nagyon nem.

Mert ha ugyanaz lenne, akkor négyévente rendezhetnénk akár össznépi sorshúzást is a miniszterelnök személyét eldöntendő...

Arra ugyanis szinte bárki képes - ami a te legnagyobb tudományod -, hogy a pálya széléről ostoba, negyedigazságokat kiabáljon be.

Leegyszerűsítem, csak hogy te is értsd, Jakab: miniszterelnöknek lenni nagyon más tészta. És nem krumplis...”