Így kezdődik Biden elnöksége

2021. január 21.
Amerika egyik fele Donald Trump trónfosztásán ujjong, a másik fele pedig szentül hiszi, hogy a demokraták csakis csalással nyerhették meg az elnökválasztást. Paprikás közhangulatban kezdődik tehát Joe Biden ciklusa. Mire készül az elnök az első időszakban, és kikből áll a kormánya?

Kohán Mátyás írása a Mandiner hetilapban

 

Békeidőben 473 ezer forintnyi dollárért tölthet el a vendég két felejthetetlen januári éjszakát a washingtoni Trump International Hotelben, ám január 19-étől 21-éig, az elnöki beiktatás idején 1,7 millió forintba kerül a trumpi vendégszeretet. A leköszönő elnök luxusszállodájában, amely olyan közel van a Fehér Házhoz, hogy felső emeleteiről már-már rálátni a rózsakertre, annak ellenére készültek pénzesőre Biden beiktatása kapcsán, hogy az ilyenkor a National Mallon hömpölygő tömegre ezúttal nem számítottak. Muriel Bowser polgármester előre bejelentette: „Arra biztatjuk az amerikaiakat, hogy virtuálisan vegyenek részt az eseményen, szeretnénk megvédeni a fővárost a Capitoliumban és környékén január 6-án tapasztalt erőszakos lázongás megismétlődésétől.”

Ennek jegyében jelentős útlezárásokat rendeltek el az immáron mászásgátló kerítéssel felszerelt Capitolium körül, a helyi rendőrségen felül pedig húszezer fegyveres nemzeti gárdistát vezényeltek a rend őrzésére. A pattanásig feszült közhangulat miatt elhalasztották a beiktatás főpróbáját, tüntetések veszélye miatt bezárt szinte az összes tagállami kormányzói rezidencia. Donald Trump, illetve számos konzervatív közszereplő internetes jelenlétének letiltása után igencsak izgalmas adalék az is, hogy a beiktatás finanszírozásához számos nagy techcég és internetszolgáltató, köztük a Google, a Microsoft, a Comcast és a Verizon is hozzájárult.

A műsor mögött,

a háttérben már régóta gőzerővel folyt a hatalom átadás-átvétele.

Biden háromszáz fős stábja november óta szinte minden kormányzati intézményt és ügynökséget áttekintett. Nem hiányoztak a súrlódások sem: a Biden-csapat és a Christopher Miller vezette védelmi minisztérium folyamatosan a sajtón keresztül üzengetett egymásnak, az átadási folyamat blokkolásával vádolva a másikat. Félreértések történtek annak kapcsán, hogy mikor tartsanak a tárgyalásokban karácsonyi szünetet, és Bidenék úgy érezték, kevesebb információt kapnak kiberbiztonsági kérdésekben, ideértve a tavaly több minisztériumot is érintő SolarWinds-hekkertámadást.

Ugyanez a vád a védőoltások kapcsán is: a Biden-stáb arról panaszkodik, hogy túl későn kapott hozzáférést a Tiberius nevű állami oltóanyag-követő rendszerhez. Igaz, a vádaskodásnak a vakcinák kapcsán lehet távlati politikai funkciója is, ugyanis Joe Biden az első száz napjában százmillió ember beoltását ígéri, azaz napi egymillió oltást – a múlt év végén ennek mindössze a harmada volt a napi oltásszám, és hiába áll rendelkezésre bőséggel a vakcina, szervezési nehézségek miatt egyáltalán nem biztos, hogy teljesülni fog a cél.

Így készültek Washingtonban  Biden beiktatására. <br> Fotó: REUTERS / Eduardo Munozn

Egyéb tervekből sem szenved hiányt a demokrata párti tábor: jól láthatók mind az „első napos”, szimbolikus ügyek, amelyek Biden kormányzásának legelső időszakában kerülnek sorra, és viszonylag könnyen kivitelezhetők, mind az „első száz napos” szakpolitikai prioritások.

Az „első napos” prioritások között van néhány olyan terv, amely tényleg csak a szimbolikus síkon bír jelentőséggel: egy koronavírus-munkacsoport felállítása, egy egészségügyi és gazdaságvédelmi szempontokat egyesítő „koronavírus-törvény” megalkotása, a Donald Trumppal többször is összetűzésbe keveredő, a baloldali média által felkapott Anthony Fauci immunológus megtartása a fertőző betegségekre szakosodott állami hivatal élén, illetve a bizonyos muszlim országokból való beutazást korlátozó elnöki rendelet hatályon kívül helyezése. Tartoznak ide igencsak komoly lépések is: kettő érinti a nemzetközi világot, egyrészt az Egészségügyi Világszervezetbe (WHO) való ismételt belépés, másrészt a visszatérés a 2015-ös párizsi klímaegyezmény keretei közé – utóbbinak a szabályrendszere alól Donald Trump bejelentése után egy évvel, tavaly novemberben „szabadult” az Egyesült Államok.

Van további két intézkedés is, amelynek rendkívül nagy a belpolitikai jelentősége: az egyik Trump 2017-es adócsökkentésének visszavonása a cégek vonatkozásában, tehát a társasági adó visszaemelése 21-ről 28 százalékra, a másik pedig a bevándorlási törvény megváltoztatása oly módon, hogy

tizenegymillió, jelenleg illegálisan az Egyesült Államokban élő bevándorló előtt megnyíljon az út az állampolgárság felé.

Ebbe a körbe tartozik a kiskorú illegális bevándorlókra vonatkozó, Barack Obama által még ideiglenesnek szánt megengedőbb szabályozás állandóvá tétele, illetve a médiában nagy hullámokat verő családszétválasztás megszüntetése a mexikói határon. Mindezek egyébként szavazatszerző lépésnek is kifejezetten hatékonyak.

Az első száz nap prioritásai közé tartozik több nagy állami alrendszer, a bevándorláspolitika, a rendőrség, az igazságügy átfogó reformja is, kétséges, hogy ezek a választási ígéretek tarthatók lesznek-e egyáltalán. A százmillió vakcinán felül a koronavírus-járványra reagáló tervek közé tartozik, hogy a december végén engedélyezett, fejenként 600 dolláros állami „élénkítőcsekkeket” további 1400 dollárral fejeljék meg minél előbb – ez egyébként Trumpnak is célja volt. T

ervben van a járvány miatt munkanélkülivé vált embereknek folyósított, heti 300 dolláros állami segély márciusban lejáró programjának meghosszabbítása szeptemberig, sőt a megemelése is 400 dollárra. Ezenkívül ott van az ígéretkalapban 35 milliárd dollárnyi lakhatási segély, a szövetségi minimálbér több mint megduplázása óránként 7,25 dollárról 15 dollárra, illetve 10 ezer dollárnyi – a Demokrata Párt balszárnya szerint méltatlanul alacsony – összeg elengedése minden diákhitelből.

Antony Blinken, az új külügyminiszter (háttérben, vörös nyakkendőben) már Barack Obama idején is Joe Biden mellett szolgált. <br> Fotó: REUTERS / Pete Souza

Egy újabb terv a kisvállalkozások támogatása, amelynek kapcsán Biden óriási vihart kavart azzal, hogy kijelentette: „a prioritásaink a fekete, latinó, ázsiai vagy őslakos tulajdonú kisvállalkozások, a női tulajdonú vállalkozások lesznek, valamint az, hogy végre egyenlő legyen a hozzáférés az újranyitáshoz és újjáépítéshez szükséges forrásokhoz”

A diszkriminációs vádak mellett az American Rescue Plan (amerikai mentőterv) néven marketingelt gigantikus mentőcsomag árát is nehéz lesz lenyeletni a kongresszussal: a terv úgy kerül 1,9 billió dollárba (az érthetőség kedvéért: 1,9 milliószor egymillió dollárba), hogy márciusban az első gazdaságélénkítő csomagra már elköltött a központi költségvetés 2,2 billió dollárt. Biden jelentős változtatásokat tervez az adórendszerben is, legfőbb ígérete az, hogy az évi 400 ezer dollár alatt kereső amerikaiak nem fognak többet fizetni – kérdés persze, hogy ez miként kivitelezhető egyáltalán, és mennyire lehet majd fizetésre bírni azon keveseket, akik ennél a durván tízmillió forintnyi dollárnál többet keresnek havonta.

Kamala Harris: több mint alelnök?. <br> Fotó: White House, Kevin Lamarque

Bevándorláspolitikai prioritás a mexikói határfal Trump által elkezdett építésének leállítása – megépült szakaszokat nem bontana le Biden –, valamint az Egyesült Államok szövetségi rendszereinek visszaépítése. A külpolitikai tervek között szerepel egy hangzatos nemzetközi demokrácia­csúcstalálkozó megszervezése is, amelyen a világ demokratikus vezetői diskurálhatnak majd a korrupció és az autoriter vezetők elleni harc legjobb módjairól.

Megoszlanak a vélemények arról, hogy a január 6-ai események, amelyek során a választási csalást kiáltó tüntetők betörtek a Capitoliumba, segítenek vagy ártanak majd az új elnöknek ciklusa kezdeti szakaszában. Biden az amerikai demokrácia elleni, precedens nélküli támadásnak minősítette a capitoliumi lázongást, és kifejtette: szerinte tavaly ugyanitt a Black Lives Matter-tüntetőkkel szemben sokkal keményebben lépett fel a rendőrség. Annyiban mindenképp a demokraták malmára hajtotta a vizet az elfajult megmozdulás, hogy igencsak megosztotta a jobboldalt. Tíz republikánus alsóházi képviselő Donald Trump hivatalból való eltávolítására (impeachment) szavazott, két felsőházi képviselő, az alaszkai Lisa Murkowski és a pennsylvaniai Patrick Toomey pedig lemondásra szólította fel az elnököt. Távozott három miniszter, köztük a közlekedési tárcát irányító Elaine Chao, aki Mitch McConnell szenátusi republikánus frakcióvezető felesége, Colin Powell, George W. Bush külügyminisztere pedig úgy fogalmazott: „már nem tudom magam republikánus párttársnak vallani”. Emellett jobboldali tömegek határolódtak el a capitoliumi eseménytől.

A Demokrata Párt malmára hajtotta a vizet az elfajult capitoliumi megmozdulás”

A Demokrata Pártnak azonban nem csak előnyei származnak majd abból, hogy Trumpot Biden hivatali idejében tervezi elszámoltatni a kongresszusi demokrata többség: a szenátus ideje véges, a masszív, átfogó, számos érdeket sértő elnöki program miatt pedig várható, hogy a hajszálvékony, Kamala Harris alelnöktől függő többség nem lesz végig összetartó, adott esetben republikánus szavazatokra – azaz kompromisszumra – is szükség lesz. A demokratáknak tehát jó eséllyel választaniuk kell majd: Biden programja vagy Trump elszámoltatása a fontosabb. Ettől a döntéstől sok függ majd az első száz napban.

*

A Biden-csapat – régi seprű jól seper?

Aki közelebbről figyelte az Egyesült Államokat Barack Obama idején, annak gyanúsan kevés újdonságot hoz a felállóban lévő kormány: azok közül, akik az első fekete elnök alatt miniszterhelyettesek, tanácsadók vagy tanácsadó-helyettesek voltak, sokan lépnek most egy grádiccsal feljebb. Joe Biden így írja le kormányát: „Férfiak, nők, melegek, heteroszexuálisok, centristák szerte a széles skálán, feketék, fehérek, ázsiaiak. Fontos, hogy úgy néznek ki, mint az ország, mert mindenki kicsit más látásmódot hoz be.” Az új kabinet valóban színesebb, mint az előző, ám így sem mondható, hogy egy-két kirakatpozíciónál többet kaptak volna benne a balos aktivista politikusok. „Hogy miért van szükség a régi motorosokra, annak egy oka az, hogy a régi motorosok tudják, hol áshatták el a régi csontvázakat” – így kommentálta Biden a kettővel ezelőttire kísértetiesen hasonlító kormányt.

Biden alelnöke Kamala Harris, korábbi elnökjelölti riválisa lett, mostantól a szenátus elnökeként biztosíthatja a demokrata párti többséget.

A Fehér Házon belüli legfontosabb pozíció a kabinetfőnöké, amit Biden Ron Klainnek szán – ő volt a kabinetfőnöke első alelnöki ciklusában, s alelnöki kabinetfőnökként már Al Gore-t is szolgálta.

Steve Ricchetti, Biden második alelnöki kabinetfőnöke főtanácsadó lesz.

Jeffrey Zients személyében egyenesen a politikai riválisait cenzúrázó Facebook igazgatótanácsából igazol Biden második főtanácsadót.

Antony Blinken külügyminiszter Obama alatt külügyminiszter-helyettes volt, apja budapesti nagykövetként szolgált a kilencvenes években.

Victoria Nuland politikai külügyminiszter-helyettes lesz, emlékezetesek szóváltásai a magyar külüggyel az Obama-érában.

A CIA-t William Burns veterán diplomata, volt moszkvai és jordániai nagykövet irányíthatja – Magyarországnak is okozhat majd kellemetlen pillanatokat.

A nemzetbiztonsági tanácsadó Jake Sullivan, Hillary Clinton külügyminiszteri kabinetfőnök-helyettese, kiszivárgott leveleinek kulcsfigurája lesz.

A volt ENSZ-nagykövet, az alelnökként is szóba kerülő Susan Rice a belpolitikai tanács vezetőjeként folytatja.

Klímaügyben elnöki különkövet lesz John Kerry 2004-es demokrata elnökjelölt, Obama külügyminisztere.

Az új kormányszóvivő, Jen Psaki Obama alatt a Fehér Ház kommunikációs igazgatója volt.

Az USA első női pénzügyminisztere Janet Yellen volt Fed-elnök lesz, helyettese az Obama Alapítvány elnöke.

A védelmi minisztérium a negyvenegy évnyi katonai tapasztalattal bíró Lloyd Austin nyugalmazott tábornok kezébe kerül, ő 2013 és 2016 között a hadsereg központi parancsnokságát vezette, mellesleg az első fekete védelmi miniszter – ám egy összeférhetetlenségi szabály miatt nem biztos, hogy rögtön a beiktatáskor hivatalba léphet majd.

A belbiztonsági miniszter Alejandro Mayorkas, a kiskorú illegális bevándorlókra vonatkozó program kidolgozója lesz, ő kifejezetten radikális választás.

Igazságügyi miniszterként Merrick Garland, a 2016-ban a republikánusok által elkaszált legfelső bírósági bírójelölt bizonyíthat.

Az egészségügyet Xavier Becerra, az Obamacare legfőbb bírósági védelmezője irányíthatja.

Munkaügyi miniszter lesz Marty Walsh veterán szakszervezeti vezető, Boston polgármestere, aki a Biden-elnökségbe rengeteg pénzt fektető szakszervezetek jutalmának is tekinthető.

Az elnökjelölt-aspiránsként is induló Pete Buttigieg a közlekedésért felel majd.

Deb Haaland belügyminiszter személyében Amerikának először lesz indián származású minisztere.

 

Milyen lenne Biden Amerikája? – Greczula Levente László és Leimeiszter Barnabás írása a mandiner.hu-n

Címlapkép: Színre lép a progresszív kormányzat. Fotó: REUTERS / Kevin Lamarqu

Összesen 50 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Jó a felvezető kép.
A glóriával akár az is lehetne a címe: A vicsorgó angyal

Már ott is a glória a fejénél!...

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés