A magyar gazdaság tartós növekedése, a bürokráciamérséklés folyamata segíti a korrupció visszaszorítását.
„A korrupció elleni harc történelmileg és nemzetközi szinten is kiemelkedő jelentőségű, a probléma folyamatosan jelen van kontinensünkön is. A harc eszköztárának egyik legfontosabb eleme az egységes és kiszámítható ítélkezési gyakorlat, ezen belül is fontos szerep hárul a legfőbb ítélkezési fórumokra.
A polgári kormány tíz esztendővel ezelőtti választási győzelme után, az Állami Számvevőszék kezdeményezését elfogadva több állami szerv, így a Kúria is csatlakozott a korrupció visszaszorítását célzó megállapodáshoz. Az aláíró felek tisztában voltak azzal, hogy a baloldal nyolcéves kormányzása – amelyről az OLAF, az unió korrupcióellenes hivatala állami és önkormányzati szintű (!) negatív bizonyítványt állított ki – gazdasági, szociális és morális válságot idézett elő Magyarországon. Az államadósság a 2002-es 52 százalékról 2010-re nyolcvan százalék fölé emelkedett, a 2009-ben hét (!) százalékkal zsugorodó gazdaság már a görög úton robogott. Megkurtították a közszférában dolgozók bérét, csökkentették a nyugdíjak vásárlóértékét, ellehetetlenítették a 2006 után már jórészt jobboldali vezetésű önkormányzatokat, növelték a vállalkozások adóit. A gazdaság állami szintű kifehérítésére irányuló folyamatok azóta jó úton haladnak, és ebben a Kúria egységes joggyakorlata is komoly segítséget nyújthat a jövőben.
A magyar bírósági rendszer legmagasabb fóruma kulcs-szereplője a korrupcióellenes szervezetközi megállapodásnak. Nem titok, hogy az elmúlt években konzervatív oldalról számos kritika érte a Kúria ítélkezési gyakorlatát, ebből elemzők arra következtettek, hogy Darák Péter elnöki ciklusa nem hozta meg azt a kívánatos fejleményt, hogy jelentősen erősödjön a bírói hatalmi ág tekintélye, a bírói gyakorlat egységessége, amely pedig nélkülözhetetlen eleme az intézmények közötti összefogás céljainak megvalósításához. Az egységes ítélkezési gyakorlat jogszabályi és személyi követelményei biztosítva vannak, éppen ezért a szükséges normaháttér megteremtését követően komoly reményeket fűznek a 2021. január 1-jén hivatalba lépett Varga Zsolt András elnöki tevékenységéhez, tekintettel korábbi tudományos és vezetői tapasztalataira.”
Magyar Péter a korábbi baloldali elit által használt kommunikációs stílusra állt át, vélhetően azt remélve, hogy ez majd kihúzza a pártot a gödörből. Ez azonban egy kétélű fegyver.
Még a végén árnyalódna a „mindenki azt mérte, hogy” közhangulat.
1969-ben megkérdezték egy Vietnámban szolgáló amerikai katonától, hogy mit üzen az ötven évvel később élő amerikaiaknak.
Hogy kik? Hát a Z-generáció. Azok, akik eltörölnék a múltunkat, a hagyományainkat, a történelmünket, az irodalmunkat, eltörölnének mindent.
Az sem derült ki, hogy a visszaküldöttek között mennyi az „anyázás”? Vagy mennyi a pornograf rajzokkal díszített?
A fitneszguru nem ért egyet a Tisza által tervezett SZJA-emeléssel.
Ismerős dallamok szólnak, visszatérnek a jól bevált receptek, ugyanazokat a történeteket meséljük el – és ugyanazokat a filmeket nézzük.
A korábbi amerikai elnök Oroszországot a Nyugat részének nevezte, Putyin pedig sérelmezte, hogy mégis ki vannak rekesztve a NATO-ból – és ez csak a jéghegy csúcsa a nyilvánosságra került dokumentumban.
