A Schengeni Egyezmény jogot ad nekünk az uniós határvédelemre, a belső jogszabályok pedig a magyar határ védelmére – reagált a Mandinernek Völner Pál államtitkár a Helsinki Bizottság újabb brüsszeli mószerolására. Információink szerint a tranzitzónák tavaly májusi felszámolása óta 26-an adtak le szándéknyilatkozatot menekülti státus megszerzése érdekében a külképviseleteken.
Megírtuk: a Soros György és az EU által is pénzelt Helsinki Bizottság friss jelentése szerint Magyarország továbbra is visszakényszeríti Szerbiába az illegális migránsokat. Annak ellenére, hogy ezt a gyakorlatot az Európai Bíróság, az Európai Bizottság (EB) által indított kötelezettség-szegési eljárás keretében, az uniós joggal ellentétesnek mondta ki. A tavaly decemberi döntés kapcsán akkor Varga Judit igazságügyi miniszter közölte: a kormány a jövőben is megvédi Magyarország és Európa határait, valamint mindent megtesz azért, hogy megakadályozza a nemzetközi „migránsfolyosók” kialakulását.
Kitért egyúttal arra is, hogy okafogyottnak tartja a magyarországi menekültügyi eljárással és a tranzitzónákkal kapcsolatos döntést, hiszen már nem állnak fenn azok a körülmények, amelyekről az eljárás szólt. Hiszen
Előzetesen ugyanis a luxembourgi székhelyű uniós bíróság arra jutott, hogy a magyarországi tranzitzónák működését, valamint a menekültügyi és idegenrendészeti eljárásokat érintő jogszabály alkalmazásával Magyarország nem teljesítette a nemzetközi védelem megadására irányuló eljárásokkal és a területén jogellenesen tartózkodó nem uniós állampolgárok kiutasításával kapcsolatos uniós jogi kötelezettségeit.
A Helsinki Bizottság mostani kezdeményezése nyomán az EB a minap hivatalos levélben kért magyarázatot Magyarországtól – írta az EUobserver. A kormány erre úgy reagált, hogy hazánk ismét „különleges jogrendet” vezetett be, mely szigorú határvédelmi intézkedéseket is magába foglal, aminek szükségességére a koronavírus-járvány is rávilágított.
Beszámoltunk arról is, hogy az NGO támogatói között a szervezet saját, 2019-es pénzügyi jelentése szerint megtalálható az EB, a migránsokat segítő ProAsyl Alapítvány, valamint a Soros Györgyhöz köthető Nyílt Társadalom Intézet Alapítvány is, amely adományozóként „általános támogatást nyújt a szervezetnek a jogállamiság megóvása, a kínzás megelőzése, a sérülékeny csoportok jogainak erősítése, valamint a szervezet saját hatékonyságának erősítése céljából”. A szervezet az így kapott forrást felhasználhatja a munkatársak fizetésének biztosítására, általános működési költségek fedezetére, de akár jogi tanácsadás, vagy ügyvédi képviselet biztosítására is.
„A Soros-hálózat által finanszírozott, bevándorláspárti Helsinki Bizottság gyakorlatilag azt kifogásolja, hogy egy szuverén állam védi a saját és egyben az Európai Unió határait” – reagált a fejleményekre a Mandinernek Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára. Felvetette továbbá: „Megkérdezném, hogy például Görögország esetében a görög-török határvédelem kapcsán vagy a Spanyolországhoz tartozó Ceután, ahol több méteres kerítéssel védik a határt az illegális migránsok ellen, miért nem emelnek semmilyen kifogás?
Miért mindig csak Magyarországot, a saját hazájukat pellengérezik ki
és miért nem veszik tudomásul, hogy a Schengeni Egyezmény jogot ad nekünk az uniós határvédelemre, a belső jogszabályok pedig a magyar határ védelmére?”
A miniszterhelyettes szerint „gyakorlatilag ők egy határok nélküli liberális világban gondolkodnak, alapvető jognak tekintik azt, hogy mások hazáját elárasszák az idegenek. Ha ők valóban jogvédő szervezet, akkor miért nem védik a magyarok, Magyarország jogait? Ha ezt tennék sokkal hitelesebbek lennének és akkor talán érdemes lenne odafigyelni arra, amit mondanak.”
Ismeretes, a tranzitzónák tavaly májusi felszámolását követően a menedékjogi kérelmeket már csak hazánk külképviseletein lehet leadni, ám ezt a megoldást is támadás érte Brüsszelből: az EB újabb kötelezettség-szegési eljárást indított. Megkeresésünkre az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tudatta, hogy a tranzitzónák bezárása óta, azaz 2020. május 20. napját követően 2021. január 13-ig
Közölte továbbá, hogy „26 személyt érintően került a külképviseletekről szándéknyilatkozat felterjesztésre a menekültügyi hatóság részére”. A szándéknyilatkozatra tett hatósági javaslat nyomán, a szükséges okmány birtokában több személy is beléphetett Magyarországra, ahol az érintettek benyújtották a menedékjogi kérelmüket. Ilyen külföldiek esetében azonban egyelőre még egyetlen döntés sem született, eljárásuk jelenleg is folyamatban van.
A főigazgatóság közlése szerint egyébként 2020-ban összesen 126 fő menedékjogi kérelmét bírálta el pozitívan a menekültügyi hatóság, vagyis ennyi személy részesült a nemzetközi védelem valamilyen formájában. Megjegyezték, az ügyek számottevő része még a 2020-as évet megelőzően indult.
nyitókép: az Európai Unió nyugati országaiba igyekvő illegális bevándorlók élelemért és meleg italért állnak sorban a Bosznia északnyugati részén, Bihács közelében lévő, részben leégett lipai befogadótáborban 2021. január 11-én. (MTI/AP/Kemal Softic)
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Az ügyészség szerint azonban nem hibáztak.
ÉN CSAK LEÍRTAM… – Nyugat-Európában a folyamatos iszlám hódítás ma már komplett településeknél tart.
A riporter szerint már az elképesztő, hogy a balos szervezet szerint jelenleg nincsen ennél fontosabb dolga az Európai Tanács elnökének.
A miniszterelnök rövid videós összefoglalót osztott meg az EU-csúcs legfontosabb pillanatairól.
Orbánék patrióta győzelme nagy politikai vereség Friedrich Merz német kancellárnak és Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének. Véget ért az EU-csúcs. De mi következik ebből a belpolitikára nézve? Itt a Mesterterv évadzáró adása.
Sőt, mint kiderült, ezeket még a saját brüsszeli pártja is erőlteti.
Szívszorító szavak, komoly (sport)emberi nagyság!
A magyar szemlélet fókusza magyar, perspektívája közép-európai, horizontja globális.
