Zárt társadalom

2020. december 9. 15:17
Bánszky Ervin

Húszévesen minden rendes egyetemista gitáros. Vagy dobos. Ha mellékesen csajozna is, akkor énekes, gitárral a nyakában, de mindenesetre mélyen átéli az üzenetet, amelyet a híres énekes arról a távoli színpadról neki átad. Annak idején én is küzdöttem rendesen a Kispál-féle Húsrágó, hídverő megfejtésével, s bár éreztem, hogy nagyon igaz, nem tudtam, hogy mi. Aztán harminc fölött teljesen elengedtem a gitárosok világmagyarázatait, Lovasi Andrást is már csak a HVG-ben olvasok, mert ott legalább nincs ez a világfájdalmas, nyűglődő körítés. Meg van egyenesen mondva, hogy minden szar, néha még az is, hogy mitől. Leveszi a vállról a saját hibáink terhét. Ilyen ez az ország, tetszettünk volna…

Ezért is érintett váratlanul az a pár sor, amit a Spotify magától feldobott egy hosszabb autóúton: „…lehunyják a szemük, és olyankor újra együtt vannak valakivel. / Ott vannak valakivel… / A kádban valakivel… / Ott vannak valakivel, aki pont most nem lehet itt.” Az első válás utáni új korszakba belépve sallangmentesebben látszanak a „költő” számára az emberi gyűrődések. Az a sok személyes félelem, amelynek nincs közösségi kontextu­sa, amely csak a miénk. Másfelől megérintett az efféle újbóli megszólítottság, mert azt hittem, már legalább két évtizede magam mögött hagytam. Erre most tessék, ott, abban a bőrüléses, zajmentesített, zárt dobozban feltekert hangerőn újra betalált.

A vírus megmutatja, merre is tart a nyugati civilizáció”

Pörögnek a nevek a fejben, akik tavaly ilyenkor még itt voltak. Halottak, messzire elköltözők, ideiglenes karanténba zártak. Akik most nincsenek itt. Persze ilyen a covid, nem tehetünk róla, kényszerűség, amelyet egyszerűen túl kell élni. Mintha a karantén feloldását követően, a mozik és az éttermek megnyitása után újra tartalommal telnének meg az emberi kapcsolatok, a magányosak, az egyedül élők ismét a nagyszerű civilizációnk boldog haszonélvezőivé válhatnának. Talán így is lesz. Csakhogy a haszonélvezetből még sosem bimbózott elő egyensúlyteremtő harmónia, értékes tárgyak birtoklásából maradandó öröm, magányos mozilátogatásból emlékezetes szombat este.

A Mandiner-elődlap Utolsó Figyelmeztetés (UFi) szerzőinek rovata.

Címlapfotó: Shutterstock.

Ez a cikk csak előfizetéssel rendelkező olvasóink számára elérhető. Ha van érvényes előfizetése, jelentkezzen be!

Bejelentkezés